Cecília

„Ne akarjunk senkire sem hasonlítani”

2016.09.07. 08:23

Programkereső

Marton Éva, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas operaénekessel, a Zeneakadémia Professor Emeritájával a szeptember 19–25. között második alkalommal megrendezendő Marton Éva Nemzetközi Énekverseny eddigi tapasztalatairól és jövőjéről, valamit az énekes szakma jelenéről beszélgettünk.

Marton Éva művésznővel a Szent István Rend odaítélése előtt beszélgettünk.

- Mi az első budapesti megmérettetés mérlege, és hogyan készülnek az idei versenyre?

- A két évvel ezelőtti verseny a visszajelzésekből ítélve sikeres volt, hála a Zeneakadémia alapos és kiváló szervezőmunkájának és a kivitelezésnek. Az énekverseny előkészítésében lényeges változás nem történt, mert úgy érzem, már az első alkalommal jól lefektettük az alapokat.

- Az idei megmérettetésen újrajelentkezőkkel is találkozhatunk. Mennyit számít egy-két év  egy fiatal énekes életében?

- Az első meghallgatás során nem figyeltünk arra, hogy hány „újrajelentkező” van. Az első verseny óta eltelt idő felér egy egyetemi képzés mesterfokozatával, így a fejlődésben két év igenis sokat jelent. Miért ne lehetne újra jelentkezni?

Marton Éva
Marton Éva

- Az énekverseny után néhány napos mesterkurzusra is sor kerül. Mi ennek a szerepe?

- Tulajdonképpen ez egy felajánlás a részemről, hogy a versenyben résztvevőkkel – az elért eredményüktől függetlenül – amennyiben arra igényt tartanak, egy háromnapos workshop keretében átbeszéljük a problémáikat, elmondjam nekik az észrevételeimet, és esetleg olyan tanácsokkal lássam el őket, amelyeknek később hasznát vehetik.

- A zsűri összetétele jelentősen megváltozott. Van ennek jelentősége?

- A zsűritagok között természetes a fluktuáció, ugyanakkor szeretnék a távol-keleti régiók felé is nyitni. Magától értetődőnek gondolom, hogy a nemzetközi zsűri magyar tagja – rajtam kívül – Meláth Andrea és Ókovács Szilveszter, a külföldi vendégek között pedig itt lesz a barcelonai Teatro Liceu művészeti vezetője, Christina Scheppelmann, a Francisco Viñas Énekverseny vezetője, Miguel Lerin és a deutschlandsbergi Feruccio Tagliavini Énekverseny vezetője, Vittorio Terranova. Új tag a zsűriben Anatoli Goussev, egy milánói énekiskola professzora, akire kiváló növendékei miatt figyeltem fel, szintén új résztvevő Honghai Ma, a pekingi Központi Zeneakadémia professzora, valamint Dél-Koreából az egyik fontos művészeti egyetem dékánja, Sung Bin Kim. Fontosnak tartom, hogy az európai zenekultúrára oly fogékony távol-keleti országok fiataljai is megismerkedjenek a magyar hagyományokkal, Budapesttel, a Zeneakadémiával és az Operával.

Marton Éva és Almási-Tóth András a 2013. januári operavizsga előtt
Marton Éva és Almási-Tóth András a 2013. januári operavizsga előtt
Fotó: Felvégi Andrea

- Milyen különbségeket lát egy európai és egy távol-keleti énekes az énekművészethez és a versenyhez való hozzáállásában?

- Miután a nemzetközi operaélet zavartalan működése újabb és újabb kihívások elé néz, a megfelelő utánpótlás biztosítása, kinevelése elengedhetetlen feladatunk. Szükségünk van és lesz a meglévő, az ismert operakultúrán nevelkedett fiatal énekes generáció mellett a minél nagyobb számban jelentkező távol-keleti énekesekre.

- A tendencia, hogy egy fiatal tehetséget a közvélemény azonnal egy korábban élt nagysághoz kezdi hasonlítani, áldás vagy inkább átok?

- Fontos, hogy a fiatalok az egészséges önbizalom mellett a kezdő évek alatt egy megbízható repertoárt építsenek ki. Ki kell alakítani a saját egyéniségünket. Lehetnek példaképeink, de ne akarjunk senkire sem hasonlítani. Hány „új Callas” pályafutása végződött egészen rövid időn belül!

Marton Éva
Marton Éva
Fotó: Emmer László / Opera Magazin

- Hogyan értékeli a hazai és a nemzetközi ének- és operaművészet helyzetét a tanítás tükrében?

- A hazánkban működő oktatási forma, a rendszeres, „testre szabott” képzés emeli ki intézetünket az átlagból, de szükségesnek tartom egy posztgraduális képzés elindítását is, ami „átmenetet” képezne a zeneakadémiai oktatás és a valós operaélet között. Nagyon sok külföldi dalszínházban működik operastúdió, és a jövőt illetően nagyon biztató, hogy itthon is megvan az akarat egy ilyen rendszer kialakítására.