Fülöp, Evelin

Veszprémből a Covent Gardenbe

2016.12.05. 13:18

Programkereső

A legjobb öt jelentkező között egy magyar baritonista is bekerült a londoni Convent Garden ösztöndíjprogramjába. Érdemes lesz hozzászoknia, hogy rendszeresen találkozhat és dolgozhat Sir Antonio Pappanóval. Nagy Gyulával beszélgettünk.

- Önt ötven ország négyszáz jelentkezője közül mindössze ötödmagával választották ki a Covent Garden Királyi Operaház fiatal tehetségeket képző programjába, a Jette Parker Young Artists Project-be. Voltaképpen mi ez a program?

- Egy Alan Parker nevű, Genfben élő milliárdos üzletember és filantróp hozta létre, nevét felesége, Jette után kapta. Én 34 évesen az utolsó pillanatban csatlakozhattam a képzéshez, mert az alapszabály szerint olyan fiatal, általában 25-35 év közötti operaénekesek karrierjét egyengeti, akik már túl vannak felsőfokú zenei tanulmányaikon, sőt már hivatásos együttesekkel is felléptek.

Nagy Gyula
Nagy Gyula

- Hogyan került be a programba?

- Némi töprengés után nyújtottam be a jelentkezésemet. A felvétel első rostája CD-k meghallgatásából állt, majd három fordulóban folytatódott a válogatás. Minden egyes alkalomra három-négy áriával kellett készülni. A meghallgatásokon az Operaház vezetői közül többen is részt vettek. Ott volt a főzeneigazgató, Sir Antonio Pappano és a casting director, a magyar származású Peter Mario Katona is. A döntő fordulóban Igor herceg második felvonásbeli áriáját énekeltem.

- Kik lesznek a társai a most következő két éves képzésben?

- Én vagyok az egyetlen baritonista. Együtt tanulunk majd a dél-afrikai születésű Simon Shihambu basszistával, a brit Angela Simkin mezzoszopránnal, egy Thomas Atkins nevű új-zélandi tenorral, és egy amerikai szopránnal, Francesca Chiejinával. Mivel azonban vannak öten, akik már tavaly bekerültek a programba, összesen tízen dolgozunk együtt az ugyancsak teljes állásban szerződtetett fiatal karmesterrel, korrepetítorral és rendezővel, a Királyi Operaház szakembereinek és zenei vezetőinek fennhatósága alatt. Ennek köszönhetően rendszeresen lesz alkalmam találkozni Antonio Pappanóval, aki hihetetlenül inspiráló személyiség.

- Milyen út vezetett szülővárosától Londonba? Hogy jutott el idáig? Az életrajzában azt látom, hogy hatéves kora óta folyamatosan tanul. Most 34 éves. Kocsit hosszúra nyúltak a tanulóévek...

- Sokan tanulnak hosszú ideig. Veszprémben érettségiztem és közben folyamatosan vettem énekleckéket. Ezt követően, mert még nem voltam egészen biztos magamban, egy évet a Bartók Béla Konzervatóriumban töltöttem. Sajnos nem vettek fel a Zeneakadémiára, ehelyett elvégeztem a veszprémi Pannon Egyetem angol nyelv és irodalom, illetve színháztörténeti szakát. Mondanom sem kell, hogy az itt szerzett tudást folyamatosan hasznosítom.

- Alig száradt meg a tinta veszprémi diplomáján, máris folytatta a tanulást.

- Igen, jelentkeztem és felvettek az Irish Academy of Music-ra, ahol korábbi tanáraim, Ötvös Károly és Fekete Mária után Philip O'Reilly segített a hangom csiszolgatásában.

- Hogy tudta finanszírozni dublini képzését? Miből élt?

- Nem volt egyszerű. Jórészt abból éltem, amit az akadémiához közeli szupermarketben kerestem. Ebből fizettem a tandíjat. Büszke vagyok, hogy ezt a két dolgot össze tudtam egyeztetni, de hálátlan lennék, ha nem említeném meg dublini támogatóimat, a Tudás a Jövőnkért alapítványt, a John McCormack Társaságot és a Gaiety Bursary-t, akik nélkül talán nem lennék ma a Covent Gardenben.

Nagy Gyula
Nagy Gyula

- A dublini diploma sem elégítette ki azonban, székhelyét Londonba áthelyezve képzését a legnagyobb nagy-britanniai operaházak, köztük maga a Royal Opera House és az International Opera Awards Foundation által finanszírozott National Opera Studio intézményében folytatta, majd innen nyújtotta be jelentkezését a Kiráyi Operaház programjába. Mivel jár a Jette Parker képzésben való részvétel?

- Az anyagi nehézségek évei után a Young Artists program végre kétéves munkaviszonyt és tisztességes fizetést biztosít. Alaposan megszervezett és nagyon sokoldalú elméleti és gyakorlati oktatásról van szó. Egyrészt kijelölnek minket önálló kisebb feladatokra, de nagyobb szerepekbe is bevonnak, felkészítve minket esetleges beugrásokra. Nyelvórákat is kapunk, olaszul, németül és franciául tanulunk, végtére is ezeken a nyelveken írták az operairodalom nagy részét. Nagy biztonságot jelent, hogy mindig rendelkezésünkre állnak korrepetítorok, színpadi mozgás oktatók, sőt szükség esetén pszichológusok. Ami pedig igazán nagyvonalú gesztus, hogy a program befejezése után is igénybe vehetjük a Royal Opera House coaching szisztémáját.

- Ahogy látom, nagyon gyorsan bedobták a csapatot a mélyvízbe.  Mik voltak az első szerepei?

- Bizony, már az őszi idény legelején debütáltam Fiorellóként, Almaviva gróf szolgájaként. A 2005-ben bemutatott, fergeteges Sevillai borbély produkciónak ez már a negyedik felújítása volt, ezúttal is kitűnő szereposztással. Almavivaként Javier Camarena, az új mexikói csodatenor legalább olyan jó volt benne, mint korábban Juan Diego Flórez. És nagyon inspiráló volt egy színpadon állni a Bartolo doktor szerepét éneklő, nagyszerű Ferruccio Furlanettóval. Az pedig külön nagy élményt jelentett, hogy az előadást Nánási Henrik, a berlini Komische Oper főzeneigazgatója vezényelte, akivel természetesen magyarul beszélgethettem. A következő fellépés már nehezebb, ennek láthatta a próbáját is. Händel Oreste című pasticcio-operájában Filotete nem könnyű szerepét osztották rám.

- Mit lehet tudni a Királyi Operaház nyárig tartó évadjára kitűzött további feladatokról?

- Nagyon várom a márciust, A nürnbergi mesterdalnokok új produkcióját, amelyben Konrad Nachtigall szólamát éneklem. Ezzel párhuzamosan, március végétől április végéig megy majd a Pillangókisasszony, a Royal Opera House egyik legnépszerűbb előadása. Mindkét operát Antonio Pappano vezényli. Ezeken túlmenően a Don Carlosban az egyik flamand küldöttet, A traviatában pedig Douphol bárót alakítom. Van két cover-szerepem is, a Pillangókisasszony Sharpless konzulja és A szerelmi bájital Belcoréja.

- Az operaházi elfoglaltságai, a tanulás és fellépések mellett elfogadhat külső felkéréseket is?

- A Covent Garden nem támogatja a külső munkákat, így maradtam ki például egy koncertsorozatból, amelynek keretében Händel Messiás című oratóriumában énekelhettem volna. Arra viszont engedélyt kaptam, hogy a dublini unitárius templomban a feleségemmel, Máté Judit orgonaművésszel, és másokkal közösen megszervezzek egy 1956-os emlékkoncertet. Judit egyébként Dublinban dolgozik, a St Jude templom orgonistája és zeneigazgatója.

- Hogy érzi magát Londonban? Ki tudja használni, élvezni az itteni szinte korlátlan kulturális kínálatot?

- Nekem London túl nagy és zaklatott, így keveset jövök-megyek a városban. A Jette Parker kurzus amúgy is nagyon sok elfoglaltságot jelent. Szerencsére elég alkalmam volt lazítós életet élni az egyetemeken. Forest Hillben, London egyik dél-keleti kerületében lakom együtt két másik énekessel. Hacsak tehetem a 176-os busszal teszem meg az operaházig tartó egyórás utat. Ezalatt nyugodtan tudok olvasni és szerepet tanulni.