Jenő

Rekonstruálták és előadják Liszt félbehagyott operáját

2017.03.08. 09:48

Programkereső

Igazán romantikus témához nyúlt 1849-ben a magyar zeneszerző: Lord Byron eposztragédiájából írt operát. De nem fejezte be, és a kevéssé ismert kéziratot eddig olvashatatlannak, rekonstruálhatatlannak tartották. Most David Trippet mégis megkísérelte helyreállítani ezt értékes művet.

David Trippet, a Cambridge-i Egyetem zenei fakultásának docense, egy weimari archívumban fedezte fel a Sardanapale operát tíz évvel ezelőtt. A kézirat létezésről csak néhány Liszt-kutató tudott, akik azt – mivel gyorsírással íródott és egyetlen felvonást tartalmazott – olvashatatlan töredéknek tartották. Trippet két éven át dolgozott a kézirat revideálásán és rekonstruálásán. A júniusi BBC Cardiff Singer of the World énekversenyen tízperces részlet hangzik el a műből Anush Hovhannisyan, az ígéretes örmény szoprán előadásában.

Elképesztő a zene, ami fennmaradt – egyszerre fedezhető fel benne az olasz líraiság és a harmóniai újítás.

Nincs még egy ilyen az operairodalomban. Liszt mézédes zenei nyelvezete uralja a darabot, de akkor írta, amikor először felfedezte Wagner operáit" –közölte Trippet.

„A kézirat 111 oldalas, zongorára és énekhangra íródott. Mindig úgy gondolták, lehetetlen összerakni a darabot, de ahogy alaposan megvizsgáltam a notációt, kiderült, Liszt az első felvonás minden lényeges elemét lejegyezte. Végig kellett gondolnom, milyen alkotói döntésekkel szembesülhetett, és újraalkotnom a kreatív folyamatot (...).”

Hallgasson bele Liszt rekonstruált operájába!

„Többféle rövidítés látszik a kottában, és jó pár hely üresen maradt. (...) Úgy tűnik, Liszt már fejben megkomponálta a zenét, mikor hozzáfogott a lejegyzéséhez. Egy 19. századi zeneszerző bőrébe kellett bújnom (...), ami ritka és emlékezetes lehetőség.”

Az első felvonás kritikai kiadását az Editio Musica Budapest bocsátja közre 2018-ban.

Francesca Vella és David Rosen segített Trippetnek rekonstruálni és angolra fordítani az olasz szöveget. A librettó Sardanapalo, a békeszerető asszír király történetét mondja el, akit jobban érdekel a mulatozás és a nők, mint a politika és a háború. Ellenzi az erőszakot és naivan hisz az eredendő emberi jóságban. Bukását lázadás okozza, és szeretőjével, Mirrával együtt illatszerektől és fűszerektől füstölő tűzben égnek meg.

Byron eposzát Hector Berlioz (1830) és Maurice Ravel (1901) is megzenésítette, mindketten a Conservatoire rangos Római-díjáért kiírt pályázatára.

 A BBC énekversenyének premierje előtt, május 15-én Trippet és kollégái egy dokumentumfilmet is bemutatnak, amely Liszt elfelejtett remekművének történetét meséli el. Anush Hovhannisyan (szoprán) mellett Samuel Sakker (tenor) és Arshak Kuzikyan (basszbariton) énekel majd a filmben. „Csodálatos, rendkívül kreatív és fantáziadús munka volt összerakni ezt a művet, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy részt vettem benne” – mondta a szopránénekesnő.