Gedeon, Johanna

5 ok, amiért meg kell néznie a Siegfriedet az Operaházban

2017.03.18. 13:54

Programkereső

Március 19-én a Ring-sorozat megszokott alkotógárdájával folytatódik: M. Tóth Géza rendezi, Halász Péter vezényli Wagner tetralógiájának harmadik darabját, a főbb szerepekben kiváló magyar és külföldi énekesek. Összegyűjtöttünk néhány okot, hogy miért menjen el a premierre!

1. A Siegfriedből bomlott ki az egész Ring

Wagner 1848-ban találkozott a Nibelungok legendájával, és elhatározta, hogy következő operája főszereplője Siegfried lesz. 1851 májusától júniusig dolgozott az opera szövegkönyvén, ennek elkészülte után döntött úgy, hogy tetralógiában dolgozza fel a német nemzeti eposznak kikiáltott mondakört. 1857-ben így írt barátjának, Julia Ritternek: „Noha csak egyetlen felvonást fejeztem be a Siegfriedből ezen a télen, jobban sikerült, mint ahogy azt vártam. Teljesen új terület volt ez számomra.

Most, hogy ez a felvonás így sikerült, ahogy, meg vagyok győződve róla, hogy ez lesz a legnépszerűbb művem.

Gyorsan sikeres lesz, és ez a többi zenedráma sikerét is jelenti. De több mint valószínű, hogy a bemutatóra nem kerülhet sor 1860 előtt.” – Végül a Siegfried hangszerelési munkájával 1871-ben készült el, a Ring ősbemutatóját 1876-ban tartották.

2. Siegfried a tetralógia egyik legérdekesebb karaktere

Ő nem egy civilizálatlan, buta felnőtt, hanem egy kamasz, akire a Mime nevű gonosz törpén kívül csak a természet hatott. Szimbolikus jelentőségű, hogy ő maga kovácsolja újra eggyé apja széttört kardját, a Nothungot – ezzel szemben Siegmund egyszerűen rábukkant a kardra, mint jogos örökségére. Siegfried „szilaj, heveskedő az egyik pillanatban, borongós és befelé forduló a másikban. Érzelmeiben jobban hasonlít a Figaró házasságából Cherubinóra vagy Octavianra A rózsalovagból, mint Trisztánra vagy Siegmundra” – írja Paul Thomason.

3. Wagner tetralógiája mindig aktuálissá tehető

Wagneriánusok ma is léteznek, de tény, hogy a zeneszerző operái abban a történelmi-filozófiai kontextusban voltak a legerőteljesebb hatásúak, amelyben születtek. M. Tóth Géza rendező új, átfogó értelmezést adott a ciklusnak: „A Wagnerre és korára jellemző fontos kérdésfelvetés, hogy vajon az új világrend [...] mennyire állja ki az idő próbáját az emberi és a klasszikus társadalmi értékek tekintetében.” Az Opera színpadán a mérlegre helyezett új világrend a fogyasztói társadalom.

M. Tóth Géza
M. Tóth Géza
Fotó: Acsai Miklós

„Alapvetően két érvényes olvasatot látok, amellyel a Ring jól megközelíthető. Az egyik a mitológiai jellegre helyezi a hangsúlyt. Innen nézve akár jogos is lehet a párhuzam A gyűrűk urával, hiszen mindkét történet a germán mitológiából indul ki. Ugyanakkor van egy másik, legalább ennyire érvényes, legalább ennyire Wagner szándékaiból és a műből következő értelmezés is. Eszerint a darab egy nagyon pontosan felrajzolt társadalomkritikát fogalmaz meg, amely a pénzről és a rajta keresztül megszerezhető pozíciókról, hatalomról, sőt bizonyos tekintetben a fenntartható fejlődésről is szól. Ha innen nézzük, Wagner már a 19. század közepén olyan súlyos társadalmi kérdéseket szegezett a közönségének, amelyekre ma sem tudunk kielégítő választ adni" – mondta el nekünk a rendező két éve, a sorozat kezdete előtt egy interjúban.

4. Kovácsházi István és Jürgen Sacher

Kovácsházi most debütál Siegfried szerepében, de évek óta megkapja a német operák tenorfőszerepeit az Operaházban. Énekelt A bűvös vadászban, a tavaly A walkürben, és az Ariadné Naxoszban című Richard Strauss-operában. 2011-ben és 2013-ban nagy sikerrel formálta meg Lohengrint a Budapesti Wagner-napokon. Jürgen Sacher német énekes a Hamburgi Állami Opera tagja, 2015-ben már fellépett Mime szerepében a Budapesti Wagner-napokon. A világ rangos operaházainak fellépője, dolgozott már Claudio Abbado, Kent Nagano és Simone Young vezetésével.

5. Ezek a fotók az előadásról

Az Opera küldte nekünk őket, hogy beharangozzák a holnapi premiert.