Máté, Mirella

Egy kézben a fénytechnika, a színpadkép és a rendezés

2017.07.31. 09:41 Módosítva: 2017-07-31 14:46:40

Programkereső

A Szentmargitbányai Kőfejtő idei operaelőadásának, Verdi Rigolettójának rendezése, fénytechnikája és színpadképe egy ember nevéhez, a francia Philippe Arlaud-hoz fűződik, akinek ez az első rendezése ezen a helyszínen.

Arlaud korábban járt a Kőfejtőben, és már akkor lenyűgözte a látványa. Egy az átlagosnál tízszer nagyobb, ráadásul szabadtéri színpadon megvalósítani egy operaelőadást, olyan minőségben, ami az igazi operarajongókat is meggyőzi, igazi kihívás.

Nem Mantova hercegének reneszánsz udvartartása, hanem sokkal inkább a kőfejtő szépsége inspirálta Arlaud-t az alkotásra.

A Kőfejtő eddigi operaelőadásainál megszokott, hatalmas díszletek helyett a nyers sziklák alkotják a díszletet, emellett nagyon fontos szerep jut a fény- és videotechnikának.

A rendező azon elképzelése, hogy a darab főszereplője nem Rigoletto, hanem féltve örzőtt lánya, Gilda, nagyban meghatározza a koncepciót.

A darab elején kimondott átok végig Demoklész kardjaként lebeg a szemünk előtt, és Gilda halálával szertefoszlik a szabadság iránti vágy romantikája.

Nem csoda, hogy Arlaud szívesen használja a fénytechnikát, hiszen orvosi tanulmányai után fénytervezőként kezdte pályafutását, majd 1995-től a rendezésre is rátalált. Napjainkig sokat rendez Bécsben, de rendezett már például a Baden-Badeni fesztiválon és a Bayreuthi Ünnepi Játékokon is, ahol Helgelbockkal a Cosi fan Tutte-vel, Currentizis-sel a Carmennel, Thielemannal az Ariadne Naxos-on című előadással, illetve a Tannhäuserrel ért el közös sikereket.

A Rigoletto előkészítése hosszú hónapokig tartott. Az asztalnál, a számítógépen kezdődött, a kivitelező csapatokkal való egyeztetésekkel folytatódott és végül a színpadépítkezéssel és a hat hetes próbákkal végződött.

A Kőfejtőben az időjárás igen szélszőséges tud lenni, mindenre fel kell készülniük az énekeseknek.

A próbák alatt fontos kellék volt a szalmakalap, a legyező, máskor pedig elkélt a kabát és sál is.

A próbák mindezek ellenére nagyon jó hangulatban zajlottak, a fiatal, tehetséges énekesek lelkesen állták a sarat. Anja Bihlmaier az előadás művészeti vezetője és egyben dirigense. Gilda szerepében az ünnepelt spanyol szopránt, Elena Sancho Pereget láthatjuk, a másik szereposztásban Tatiana Larinát köszönthetjük. Rigoletto szerepére a szentpétervári Mariinszkij Színház baritonját, Vladislav Sulimskyt, valamint a 2015-ös szentmargitbányai Tosca Scarpiáját alakító közönségkedvencet, az olasz Davide Damianit sikerült megnyerni.

Mantova hercegének szerepén napjaink három kitűnő tenorja – a koreai származású Yosep Kang, a fülöpszigeti származású Arthur Espiritu, valamint a mexikói Jesus Leon – osztozik majd. Maddalena és Giovanna szerepében az észt származású Annely Peebo-t és a bolgár Jordanka Milkovát láthatják. Monterone szerepében az osztrák baritont, Clemens Unterreinert és Jacek Strauch-ot láthatja a nagyközönség, míg a bérgyilkos Sparafucilét Luke Stoker és Sorin Coliban, basszus, alakítja. És persze nem feledkezzünk el a zenekarról és az énekkarról: a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekaráról és a Bécsi Filharmónia Kórusáról sem.

Támogatott tartalom