Ritkán fordul velem elő ilyesmi, különösen koncerten, de október 13-án este a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben úgy álltam fel Rossini Petite messe solennelle-je után, hogy nem értettem, mit kerestem ott az előző mintegy másfél órában. Úgy tűnt, ezzel nem voltam egyedül. KRITIKA

Régebbi zenetörténetkönyvek az 1810-es és '20-as évek európai zenekultúráját többnyire egyszerűen Beethoven nevével kapcsolták össze, az utóbbi évtizedekben azonban szokássá lett ezt az időszakot mint „Beethoven és Rossini korát" emlegetni. Ez a párosítás annál is provokatívabb, mivel Rossini művészete és egész emberi habitusa mintha szánt szándékkal hányna fittyet éppen azokra a művészi és erkölcsi értékekre, amelyeket Beethoven nyomán a „komoly zenétől" és a „komoly zenészektől" többnyire ma is elvárunk. MAGAZIN