Bár jelenleg zárva tart a Ludwig Múzeum, így a Barabási Albert-László hálózatkutatói munkásságának vizualizációs anyagát bemutató kiállítás is, jó hír, hogy a mielőbbi újranyitás reményében a múzeum március végéig meghosszabbította a tárlatot. Addig is, amíg újra személyesen átélhetjük a tudomány és a művészet találkozásának varázsát, ismerkedjünk meg a hálózati vizualizáció fejlődéstörténetével.

Barabási Albert-László hálózatkutató több mint két évtizedes munkássága alatt számos különleges feladattal találkozott. Az egyik legmeglepőbb felkérés a Nature magazintól érkezett 2019-ben, amikor az újság szerkesztősége a lap alapításának 150 éves évfordulóját készült megünnepelni. Azzal a kéréssel keresték meg, hogy tervezze meg a magazin ünnepi számának címlapját. Mi került a címlapra, és hogyan zajlott a munka?

Október 10-től látogatható a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás a Ludwig Múzeumban. A tárlat bemutatja a világhírű fizikus és hálózatkutató, Barabási Albert-László és az általa vezetett kutatólabor elmúlt 25 évének eredményeit. Joggal merülhet fel bennünk a kérdés: mit keres a tudomány a kortárs képzőművészet múzeumában?

A hálózatkutatóként és íróként ismert Barabási Albert-László munkájának egy eddig rejtett vetületével találkozhatunk októberben a Ludwig Múzeumban. A kezdetben szobrásznak tanuló Barabási és munkatársai adatokból hoztak létre képeket, sőt, szobrokat.