November 3-án Beethoven egyetlen operája, a Fidelio kerül a Müpa színpadára. A produkció rendezője, Gábor Sylvie úgy véli, hogy a főhősnő, Leonora a zeneszerző nőeszménye lehetett.
Október 23-án éjjel a forradalmárok egy mobil rádiós kocsit telepítettek a Parlamenthez, és innen folytatták a rádióadást, telefonvonalak segítségével. Zene gyanánt néhány bakelitlemezre bukkantak, rajta Beethoven Egmont-nyitányával.
Beethoven Kilencedik szimfóniájának zárótétele, bármily népszerű legyen is, nem könnyen fogyasztható zene. Miért változik vásári komédiává ez a fenséges muzsika? És hogy lehet, hogy az Örömódát minden politikai ideológia himnuszává tudta tenni? – teszi fel a kérdést szlovén sztárfilozófus, Slavoj Žižek.
A Portnoy-kór és az Amerikai pasztorál szerzője nagyon szerette a klasszikus zenét, de mindig gondolkodó füllel hallgatta. Erre világít rá az alábbi történet.
Amikor még a klasszikus zenét nem nevezték klasszikus zenének, és nem volt olyan távol a műfaj a hétköznapoktól, mint ég a földtől, készültek karikatúrák zeneszerzőkről. Ezekből válogattunk néhányat.
Csajkovszkij, Beethoven vagy Sztravinszkij alkotásait nem mindig értékelték olyan nagyra a zenekritikusok, mint az utókor. Összeszedtünk ötöt ezek közül.
Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.
A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.