Magyar ember bajsza, mint a magyar bika szarva felfele áll. Lehet, hogy a szolnoki János vitéz is értelmesebb előadás, ha nem lekonyuló műbajszot kapnak a férfiak?

A cím alapján egyi sci-fi komédia jellegű borzalomról is lehetne szó, ám egy könnyed, de nem könnyen fogyasztható amerikai vígjáték van a porondon.

Az elmúlt napokban a Zeneakadémián zsűriztem. Az intézmény az Európai Szociális Alap támogatásával „válogatott" fiatalok, kiemelkedő tehetségek számára indít plusz képzést, amely a világban való eligazodásra, az önmenedzselésre készíti fel a művészeket. A hallgatók tudásbázisát olyan aprónak tűnő, ám egyáltalán nem mellékes kérdéskörökkel szélesítik, mint az öltözködés vagy akár tárgyalási szituációban való íratlan viselkedési normák.

Téma volt a fórumon a Bánk bán ősváltozatának 6-ai és 7-ei előadása. Mindkét estén nagy élményben volt részem, de most – miután e helyt személyes véleményemet osztom meg Önökkel – Bándi János alakításáról szólnék.

B.-ben a helyzet változatlan és rohamos ütemben fokozódik. E. megismerkedik a komplex bürokrácia előnyeivel és hátrányaival, illetve további, mélyebb betekintést nyer a színház rejtélyes világának egyik apró bugyrába. Mindeközben éldegél is.

Haladjunk a negatív hírektől az örömteli tartalmak felé!

Félig szcenírozott előadások a hazai operajátszás megteremtőjének 200. születési évfordulóján… Ennél bizonyára többet vár a nagyközönség a Magyar Állami Operaháztól Erkel Ferenc megünneplésének alkalmára.

Kedves Olvasó, nagy szeretettel köszöntöm.