Etelka, Aletta

Kovács Géza: "Ez nem az a nagy drukkolós előadás...”

2012.04.13. 07:30

Programkereső

A Rózsa és Ibolya az egyik legismertebb magyar népmesénk. Többen feldolgozták, sokféleképpen értelmezték az elmúlt időkben. A Budapest Bábszínház debütáló előadásában Gimesi Dóra író-dramaturg interpretációját láthatják a gyerekek már öt éves kortól, és ahogyan Kovács Géza a darab rendezője mondja: nemcsak az óvodásokat, de a szülőket is képes elbűvölni a 80 perc színtiszta mese-fantasy.

- Egy történet és három féle adaptáció: Arany János, Arany László és Lakatos Menyhért Rózsa és Ibolya feldolgozásai alapján született a Bábszínház új előadása. Hogyan gyúrták egybe ezeket a változatokat?

Rózsa és Ibolya
Rózsa és Ibolya

- Ez egy teljesen új történet. Gimesi Dóra alkotótársamat elsősorban inspirálták a már meglévő mese-adaptációk, vagyis nem a fent említett háromból raktuk össze ezt a produkciót. A Rózsa és Ibolyának rengeteg változata létezik, hiszen ez egy európai vándormotívum. A legismertebb az Arany János-féle verses mese, és Arany László prózai változata. Lakatos Menyhért cigány adaptációja pedig egészen más hangsúlyokkal szövi az ismert történetet. Ezeket mi mind elolvastuk, és hatásukra megszületett a Rózsa és Ibolya új, bábszínházi változata, verses formában a korabeli művektől eltérően más cselekményszövéssel és drámaisággal.

 - Hol vannak a hangsúlyok a mostani műben?

- A hangsúly a két főszereplő Rózsa és Ibolya jellemfejlődésén van, nagyon izgalmasan alakul a szerelmespár sorsa a beteljesülésig. Mindkét karakternek esély adtunk arra, hogy megismerjék önmagukat és eljussanak a párválasztás végső pillanatáig. Hosszú utat járnak be és számos akadályt küzdenek le, míg egymáséi lesznek. Ibolya a műben sokkal erőteljesebben, aktívabb cselekvőként vesz részt, mint Rózsa - Ibolya egy erős nő. Azonban egy drámához ellenpontok kellenek. A történet a tündér és az embervilág közötti folyamatos konfliktus és a családon belüli ellentétekre épül. Rózsa király családjánál az erőszakos agresszív apa okozza az állandó feszültséget. Ráadásul elhamarkodott döntésével a fiát is elveszíti. Tündérországban viszont Varjúháj király felesége, a hatalomra törő intrikus mostoha személyisége okoz súrlódást. Amikor elkezdtünk a darabbal foglalkozni, ezeket, a cselekményt alaposan felforgató konfliktusokat tártuk fel elsőként.

- Belekeveredik a történetmesélésbe kissé új műfajként a fantasy is.

Rózsa és Ibolya
Rózsa és Ibolya

- Minden igazán jó fantasynak népmesei alapjai vannak. Valójában nincsenek önálló fantasyk vagy science fiction művek, akár a Terminátort nézem, akár az Avatart. Ebben az értelemben a Rózsa és Ibolya is fantasy.  Az előadás öt éves kortól látogatható, nincs paraván és a bábokat úgynevezett wayang technikával mozgatják.  Ez egy indonéz pálcás bábtechnika; pálcával mozgatjuk a kezeket, a testet pedig egy tartórúd segítségével keltjük életre. A bábművészek egy térben vannak a méteres bábokkal. Izgalmas dinamikus játékot kíván ez a módszer, és nehéz fizikai munka is egyben. Az egész előadásmód filmszerű, a színészek végig koncentráltan, a bábon keresztül játszanak. A gyereket nem zökkenti ki, ha következetesen együtt él a művész a figurájával.

- Miért a Rózsa és Ibolya mesét választották a nagy magyar népmese készletből?

- Mindenképpen a Budapest Bábszínház nagyszínpadára alkalmas népmesét kerestünk. Nem könnyű megtalálni az olyan  irodalmi alapanyagot, amely aztán mégis megfelel ezeknek a látszólag rendhagyó, de mindenképpen magas elvárásoknak. Ez nem az a nagyon drukkolós előadás, ha jól megy a dolog és jól csináltuk meg, akkor a tiszta koncentrált figyelmet váltja ki a gyerekből. Végül is a legtökéletesebb színházi élmény az, amelyik képes nyolcvan percen keresztül elfeledtetni a nézővel, hogy létezik az idő, és van kijárat is.

Rózsa és Ibolya
Rózsa és Ibolya