Árpád

"Mennyire régi egy mese?"

2013.03.08. 15:26

Programkereső

A Budapest Bábszínház március 10-én bemutatásra kerülő Fehérlófia című premierje egy szimbólumokban gazdag történetet dolgoz fel, melyet a színház felkérésére Szálinger Balázs írt darabbá, az előadást Veres András rendezi.

Az egyik legismertebb és legrégebbi magyar népmesénket sokan, sokszor dolgozták fel bábszínpadon is, és gyakran vélték mozdíthatatlan toposznak a benne található erős szimbólumokat. Ezzel az előadással azonban az a cél, hogy a mese viszonyrendszereit és az archaikus szimbólumok mai vonatkozásait kibontsák - hangzott el a "bábos világmindenség" műfaját választó előadás sajtótájékoztatóján.

Fehérlófia - Budapest Bábszínház
Fehérlófia - Budapest Bábszínház

A Fehérlófia szövegének hátteréről Veres András rendező elmondta, nem volt könnyű az előadás alapjául szolgáló történet határait kijelölni, mivel meséink eredete is nehezen határozható meg: „Az egyik fontos kérdés, hogy mennyire régi egy mese? Hiszen a mese mögött egy mítosz áll, a mítosz mögött ott vannak a különböző kultuszok. Nehéz megállapítani, hogy mi honnan jött, mint ahogy azt is, az adott történet mennyire a miénk. A Fehérlófia magyar mese, mert sehol máshol nem létezik, de a hős alvilágjárásának elemei minden nép mitológiájában megtalálhatók, ami azt jelenti, hogy emberiségnek ez az univerzális gondolkodásmódja hozzánk a Fehérlófián keresztül jutott el." - mondta el a Budapest Bábszínházban nem először dolgozó rendező. Rámutatott arra is, hogy a meseadaptációk esetében gyakori probléma, hogy egydimenzióssá válik a főhős, hiszen nincs kapcsolódási pontja a valósággal. Ezt a buktatót elkerülendő Fehérlófia naivitása, esendősége, rossz döntései ugyanolyan súllyal esnek latba a darab felépítésében, mint mágikus ereje és mindent legyőző hősiessége. Ebből adódik, hogy nem bábként, hanem élő szereplőként (Tatai Zsolt megformálásában) jelenik meg a színpadon, aki egy elemelt, nem reális világban bolyong.

Hoffer Károly - Fehérlófia - Budapest Bábszínház
Hoffer Károly - Fehérlófia - Budapest Bábszínház

A rendező szerint a kisgyerekek is sokat értenek a szimbólumokból, az erős konfliktusokból és érzelmi viszonyokból, így számukra is érthető és követhető lesz a történet. Az alkotógárdához Veres András karakteres, egyéni hangú művészeket keresett, akiknek a Fehérlófiához kapcsolódó ötleteit, meglátásait egy markáns látványvilágú előadásba építheti be. Így kérték fel az előadás írójának Szálinger Balázst, aki bár korábban sosem dolgozott még bábszínházban, mégis örömmel vállalta el a feladatot. A Szálinger Balázs munkájából születő előadásszöveg a próbák során is sokat változott: „Mivel a szöveg egy képlékeny, változtatható anyag, ezért természetesen én igazítottam a színészekhez a szöveget, hogy az egyes sorok minél természetesebben hangozzanak a színpadon." - mondta el az író. A közreműködők által élőben előadott, a szöveggel, ritmussal szervesülő, az előadásból megszülető, dramaturgiai súllyal rendelkező, hegedűre és csellóra, valamint különböző hétköznapi tárgyakra komponált vokális és hangszeres zenét Kovács Márton jegyzi.

Kovács Judit, Pallai Mara, Bánky Eszter, Tatai Zsolt - Fehérlófia - Budapest Bábszínház
Kovács Judit, Pallai Mara, Bánky Eszter, Tatai Zsolt - Fehérlófia - Budapest Bábszínház

Az előadás jelmez- és díszlettervezőjének Árvai Györgyöt és Szűcs Editet kérte fel a rendező, akivel a Veszprémi Kabóca Bábszínházban bemutatott Pimpáré és Vakvarjúcska című előadásban korábban dolgoztak már együtt, de olyan nagyszínpadon, mint a Budapest Bábszínházé, eddig még nem. A látványban a tervezők munkájának segítségével a kortárs bábszínház eszközeit vegyítik a szakralitással, a színház ősi, rituális gyökereivel, közvetlenül az érzelmekre hatva, mely március 10-től tekinthető meg a Budapest Bábszínház nagyszínpadán.