Valér

"Egy bábszínház teljes újragondolása"

2013.06.27. 07:09

Programkereső

Már messziről lenyűgözi a látogatót a fényes tetős „Zöld ház", mely mesés környezetben kis „varázshegyen" uralja a Zsolnay Negyed látványát. Az új életre kelt pécsi Bóbita Bábszínházban Sramó Gábor igazgató vezetett körbe minket.

- A bábszínház két évvel ezelőtt költözött ki a belvárosból a felújított Zsolnay Negyed gyönyörű palotájába. Kaphatott volna ennél szebb otthont a társulat?

- Amikor 2011-ben elkészült az épület, volt egy megnyitónk, ezzel egyben az ötvenéves bábszínházat is ünnepeltük. Ekkor eljöttek a bábszínházas kollégák is megnézni az új Bóbitát, akiknek az a meglepetés látszott az arcán, hogy ez valóban egy fantasztikus épület. A Zsolnay önmagában is egy nagyon impozáns, szép kulturális negyed lett, a Bóbita pedig a kétezerháromszász négyzetméteres Zsolnay-palotában egy kitűnő és egyedülálló helyszínévé vált a társulatnak. Nem is nagyon kellett gondolkodnunk, hogy mivel díszítsük, mert felújítva ez egy lenyűgöző térként funkcionál.

Sramó Gábor - Bóbita Bábszínház - Pécs
Sramó Gábor - Bóbita Bábszínház - Pécs

- Milyen változásokat hozott a költözés, és milyen új helyiségek születtek ilyen adottságokkal rendelkezve?

- 2010-ben, amikor az Európa Kulturális Fővárosa Pécs programsorozat keretein belül újjá varázsolták a Zsolnay Negyedet és vele együtt a palotát is, akkor szerencsénkre egy olyan fiatal, budapesti építészekből álló csapat nyerte el a negyed tervezését, akik kiváló partnernek bizonyultak a tér kialakítása és dekorációja során. A műemlékvédelmi kereteken belül maximálisan próbáltak megfelelni a mi elképzeléseinknek. Mivel nekünk már volt tapasztalatunk arról, hogy milyen bábszínházat szeretnénk, hogyan működik egy ilyen intézmény, ezért közös munka eredménye lett az egyes helyiségek megtervezése. Fontos, hogy ez már kezdetektől fogva nem csak egy egyszerű költözésről szólt, hanem a működési struktúra teljes átalakításáról, a bábszínház újragondolásáról. Több közösségi tér született, így lett a színház- és kamaratermen kívül bábkészítő szobánk, mesekuckónk, bábmúzeumunk, egy terem az időszakos kiállításoknak, egy másik az állandónak, ahol a régi Bóbita Bábszínházat Kós Lajos alapítóval együtt mutatjuk be. Ezen kívül rendelkezünk szabadtéri színpaddal és a Zsolnay Negyedre néző, panorámás kávézóval is. A Bóbita Bábszínház tehát azt célozza meg - s vele együtt az egész negyed - hogy egy család itt több órát is el tudjon tölteni tartalmasan.

Bóbita Bábszínház - Zsolnay Negyed - Pécs
Bóbita Bábszínház - Zsolnay Negyed - Pécs

- Milyen új programra, programszerkezetre van lehetőség a kibővült térben?

- Amit már az előző helyen is elindítottunk: csecsemőszínházi programokat szervezünk a kamaratermünkben, ezt a közönségünk láthatóan nagyon kedveli. Emellett a hétvégi előadások után működik a bábkészítő terem, ahol a kicsik rögtön megalkothatják a látottakat a kollégák segítségével. Valamint újdonságnak számítanak a nyári, szabadtéri programjaink, amire a külső színpad ad lehetőséget. Így már egész nyáron befogadó színházként is működünk, a szombat délutáni előadássorozat elég népszérűvé vált az elmúlt egy évben.

- Épp a POSzT ideje alatt beszélgetünk, aminek részeként a Bóbita is új előadást mutatott be.

- Veres András A kis hableány című darabját állította színpadra nálunk, aminek már volt pár előadása a fesztivál előtt is, de szerettük volna ünnepélyesebbé tenni azzal, hogy június 8-án, az idei színházi találkozó indulásakor tartottuk a bemutatót. Így aztán Zalán Tibor, aki a zsűri tagja és egyben az előadás színpadra írója is, meg tudta nézni a saját darabját, valamint így olyanok is eljöttek, akik egyébként nem látták volna a posztolók közül.

Bóbita Bábszínház - Pécs
Bóbita Bábszínház - Pécs

- A Nemzetközi Felnőttbábfesztivált már több mint negyven éve szervezi meg a Bóbita Bábszínház. Hogy indult, és ehhez képest hogy áll ma a fesztivál helyzete?

- Amikor 1969-ben a Felnőttbábfesztivál beindult Pécsen először kettő, aztán háromévenként, az egy nagyon speciális időszak volt. Szilágyi Dezső, az Állami Bábszínház akkori igazgatója egy komoly szakmai konferenciát és fesztivált hívott életre, amire államközi egyezmények is születtek, így számtalan külföldi fellépőt láthattunk vendégül. A Bóbita mindig mint helyszín és mint szervező, megvalósító vett ebben részt. A rendszerváltás volt az első nagy kérdőjel a fesztivál életében, hiszen addigra megváltozott a korábban kialakult rendszer, és sokkal inkább a pénz előteremtése vált elsődleges szemponttá. Én 1995-től vettem át a fesztivál vezetését, és azt tapasztaltam, hogy egyre nehezebb megszervezni, nincsenek meg a bejáratott utak, források, amelyek nélkül a fesztivál léte vált kérdésessé. 2010-ben a tizenötödik fesztiválnál, ami az akkori EKF program kiemelt eseménye volt, úgy éreztem, hogy valami lezárult. Ezt a típusú fesztivált a későbbiekben már nem tudjuk megrendezni, mert a létrejöttéhez nekem mint magánembernek is komoly anyagi felelősséget, hitelt kellett vállalnom az utófinanszírozás miatt. Akkor elhatároztam, hogy egy új dolgot kell létrehoznunk, ez volna az idei első Metamorfózis Bábfesztivál. Megszűnik a versenyjelleg és a zsűri, kevesebb lesz az előadás és a külföldi társulat, de egyben nyitni kívánunk a felnőttbábelőadások mellett a gyerekelőadások irányába is, szeretnénk kísérletező dolgokat megmutatni. Ezen kívül egy szakmai konferenciát kapcsolunk a fesztiválhoz, ahol a hazai bábszínházas kollégák egy-két külföldi előadóval kiegészülve tudnak beszélgetni arról, hogy áll a magyar bábművészet, mik a fő kérdéseink, problémáink.