Valér

"Olyan világot teremtettünk, amiben a sajátjuk is elfér"

2013.12.29. 07:01

Programkereső

A Tabán szívében található 18. századi házban egy igazi mesebirodalom fogadja a családokat. A felújított és gazdagon berendezett Mesemúzeum különböző tereiben a magyar népmesei világ tematikájára felépített interaktív játékok, valamint színek, illatok, tapintani valók várják a gyerekeket. Helmich Katalint, az intézmény szakmai vezetőjét az első évről kérdeztük. INTERJÚ

- 2010-ben, amikor a múzeum gondolata - Kányádi Sándor kezdeményezésére - körvonalazódni kezdett, téged mint a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársát kértek fel az intézmény kialakítására. Hogyan jutottatok el a megvalósításig?

- Elsőre szinte valószerűtlennek tűnt a gondolat, hogy ebben a gazdasági környezetben, ahol a finanszírozás kérdése okozza mindig a legnagyobb feladatot, egy új kulturális intézményt hívjunk életre. Eléggé kétesélyesnek tűnt akkor, hogy ez sikerrel megvalósítható-e. Kányádi Sándornak azonban, aki szorgalmazta, hogy létre kellene hozni egy mesékkel foglalkozó múzeumot, jó kapcsolatai voltak a Petőfi Irodalmi Múzeummal és az első kerülettel, amelynek Kányádi egyébként díszpolgára is. Azt szerette volna, hogy a magyar mesét egy méltó, elismert szintre emeljük, és eköré egy egész intézmény épüljön. A Budavári Önkormányzat végül ezt a több mint kétszáz éves házat ajánlotta fel az intézmény részére, a Petőfi Irodalmi Múzeumot pedig felkérték, töltse meg tartalommal a helyet. Először a koncepciót kellett kigondolni és megírni, aztán megtaláltuk a megvalósításhoz szükséges forrást is az Alfa-pályázattal.

Mesemúzeum
Mesemúzeum

- Azóta gyakorlatilag teltház van nálatok. Már kezdettől fogva bíztatok a múzeum szakmai sikerében, vagyis abban, hogy a magyar népmese képes felvenni a versenyt a manapság oly népszerű Disney-világgal?

- Bizakodók voltunk, bár eleinte nem volt több iránymutatás számunkra, mint az, hogy egy mesemúzeum legyen a helyből. Hogy ez mennyire legyen múzeum és mennyire interaktív kiállítótér, mennyire helyezzük a hangsúlyt a programokra, illetve mennyire külföldi mesékre, ezeket mind-mind nekünk kellett meghatározni. Én akkor nagyon sokat gondolkoztam, olvastam, többször kifejezetten azzal a céllal mentem külföldre, hogy megnézzem, Berlinben, Brüsszelben, Londonban, Bécsben hogyan alakítanak ki hasonló intézményeket. A végeredményt Koczka István látványtervezővel közösen alkottuk meg, amiben egy öt évre tervezhető projektben végül a népmese tűnt a legadekvátabb tematikának. Később valószínűleg majd egy másik témát választunk.

- Mi volt a legfontosabb cél a koncepciótokban?

- Elsősorban az volt a cél, hogy élmény várja itt a gyerekeket, ezt pedig sikerült is elérni. Azt akartuk, hogy az első, közösségi foglalkozásokhoz használt téren áthaladva valóban egy mesebirodalomba, egy másik szférába érkezzenek meg. Ezért is olyan félhomályos, derengő az első „üveghegyen túli" terem, ahol a magyar mesék állandó szereplői árnykép szerűen jelennek meg, és ismert mesei frázisokat lehet hozzájuk társítani. Ezekkel az „elvarázsolt" terekkel azt akartuk elérni, hogy megmozgassuk a gyerekek belső képi világát. A fantáziájukra akartunk építeni, mert mi nem egy olyan kész terméket mutatunk itt be, mint amit a tévében látnak, hiszen ahhoz nehéz saját érzelmet, örömöket, félelmet kötni. Egy hangulatot, illetve egy olyan világot teremtettünk, amiben a sajátjuk is elfér, amiben jobban van kedvük a kreatív játékhoz.

A gyerekeké is a POSzT - 13. Pécsi Országos Színházi Találkozó - 3. nap
A gyerekeké is a POSzT - 13. Pécsi Országos Színházi Találkozó - 3. nap

- Milyen típusú foglalkozásokat kínáltok, és milyen szakemberek dolgoznak veletek?

- Van egyéni és csoportos programunk is, csoportoson belül a hagyományosabb játékok mellett tartunk drámafoglalkozásokat és pszichodrámát is pszichológusok vezetésével. Tervezünk kreatív írókurzust is indítani a gyerekeknek. A délelőtti állandó foglalkozásainkat mi tartjuk Csörsz Katalin és Sidó Anna kolléganőimmel közösen. Öt különböző foglalkozás közül lehet választani, amit a korosztályokhoz igazítunk. Van például a Mesehősök hétpróbája című foglalkozás, ami a múzeum egész terét használja és a végén mesehős-igazolványt kapnak, ezt korosztályonként tudjuk adaptálni, ahogy az Óriás-társasjátékot is. Ehhez egy hatalmas dobókockát gyártottunk és a gyerekek játsszák a bábukat, valamint minden feladat és párbaj a mesékhez köthető. Ezen kívül van egy háztörténeti foglalkozásunk is, amiben mini rögtönzéses jelenetekhez használjuk a színpadot, kincskeresős foglalkozásunk során pedig eldugjuk a ház régi lakóinak egy-egy tárgyát, és azokat meg kell keresni.

- A felső tagozatot is be tudjátok vonni?

- Nagyobbaknak kínáljuk például a Királyi döntések című játékunkat, amiben Mátyás király kapcsán olyan kérdéseket teszünk fel, hogy milyen a jó uralkodó, milyen felelősséggel jár a hatalom. A másfél órás játék végén egy díszes trónra ülhetnek, ahol minden egyes gyerek elmondja, hogy a mai viszonyrendszerben ő milyen törvényt hozna. Általában ezeknek az eredményeit, a gyerekek válaszait le is írjuk, mert nagyon érdekes, hogy milyen társadalmi problémákra rezonálnak.

- Ráadásként külsős rendezvénynek is helyet adtok ebben a szép házban.

- Rendszeresen fogadunk be születésnapokat. Ugyanis ki lehet bérelni a múzeumot mint helyszínt, a programot pedig, amihez egész koreográfiát találtunk ki, mi tartjuk, kihasználva a múzeum nyújtotta adottságokat. Ilyenkor egy játéksorozat veszi kezdetét, aminek a végén a trónszékre ültetett születésnapost megajándékozzák, a műhelyben pedig elfogyasztják a tortát.

- Milyen további programterveitek vannak?

- A legközelebbi tervünk egy 90 decibel nevű szervezettel közös. Ők különböző múzeumi, színházi produkciók akadálymentesítésével foglalkoznak, velük szeretnénk látás és hallássérültek számára programot szervezni a múzeumba.