Egyik lába Magyarországon, a másik lába a nagyvilágban. A hatvankilencedik évébe lépő Fischer Ádám a Wagner-napok művészeti vezetőjeként a nemzetközi operaéletben való jártasságát Budapesten kamatoztatja, miközben egyike azon kevés muzsikusoknak, akik határozottan nyilatkoznak társadalmi kérdésekben.

Újított idén a Budapesti Wagner-napok, a legyőzhetetlen szerelem történetét az olasz Cesare Lievi állította színre.

De ha igyekszik, még lesz hely. Június 7-én új arculattal és három operával jön a Budapesti Wagner-napok. A 12 éves, európai hírű fesztiválon beszélgetések, filmvetítések és egy dalest is várja a wagneriánusokat, és mindenki mást.

Most, hogy véget ért a Wagner-napok, már csak az a kérdés marad hátra: most akkor hogy is van? A zene gyönyörű volt, de ki kinek a kije? És mi minek a mije? Tótfalusi István új könyve szerencsére segít. Azt is megvizsgáljuk, milyen hatással volt Wagner műve a popkultúrára.

Az elmúlt 11 év során a Wagner-rajongók ünnepévé vált eseménysorozat, ahogy a kezdetekkor 2006-ban, úgy idén is Parsifal-előadással nyitott és azzal is zárt, a budapesti Ring-tetralógia pedig Iréne Theorin rekordteljesítményével immár bizonyosan egyike minden idők legkülönlegesebb Wagner-előadásainak. Fischer Ádám a Budapesti Wagner-napok művészeti vezetője és világszerte ünnepelt karmestere egy friss interjúban úgy fogalmazott „a Budapesti Wagner-napokra életem egyik rendkívüli ajándékaként tekintek”.

Négy este az operában, több mint 15 órányi zene, melyen 26 éven át dolgozott Wagner. Istenek, emberek, zene, színház és költészet – ez a Ring-tetralógia. Akár szeretjük, akár nem, csak túlzó jelzőkkel lehet róla beszélni.

A Budapesti Wagner-napokon Richard Wagner születésének bicentenáriumán debütált a szerző egyetlen vígoperája, A nürnbergi mesterdalnokok. A három év után ismét színpadra kerülő alkotásban Stolzingi Walter szerepében új beállóként lesz jelen Daniel Kirch.

Tegnap az izland-magyar meccsből alig tíz perc volt hátra, amikor a Müpában kicsendült a Siegfried című opera második felvonása.