Nem hagyták dolgozni, de könyörgő levelére maga Sztálin hívta fel és adott neki munkát. Bulgakov élete végéig szorgalmasan írt, művei egy része azonban csak halála után jelenhetett meg, köztük kedvencünk, A Mester és Margarita is. 1940. március 10-én halt meg Mihail Afanaszjevics Bulgakov.

A Szegedi Nemzeti Színházban látható Bulgakov-darab XIV. Lajos figurájában annak idején Sztálin paródiáját vélték felfedezni. A Molière, avagy az álszentek összeesküvése című előadás bemutatóját szeptember 27-én tartották.

Ha már ebben az évadban két színházi előadást is láthattunk Hitlerről, éppen itt volt az ideje, hogy Sztálin is sorra kerüljön. Méghozzá éppen a Vígszínház műhelyében, ahol nemrég Chaplin Diktátora citálta színpadra a német Führert. Szovjet ellenfelének a Pesti Színházban jutott hely. A Házi Színpadon pedig új magyar darab, a Vándorkutya került színre.

A Mester és Margarita egyik szereplőjéről elkeresztelt hivatali háziállatról korábban azt hitték, hogy ellopták és emiatt az intézmény feljelentést is tett a rendőrségen. A cica tekintetét elnézve ez amúgy sem volt egy valószínű verzió.

Gyöngyösi Levente élete fő művének tartja a Bartók Plusz Operafesztiválon bemutatásra kerülő A Mester és Margarita című operáját, amely könnyűzenei elemekkel dolgozza fel Bulgakov klasszikusát. Az adaptáció nehézségéről, a mágikus realizmusról beszélgettünk a zeneszerzővel, aki azt is elmondta, miért került szerinte válságba a műfaj az új évezred elejére.

Bulgakov remekművének, A Mester és Margarita színpadi változatát Rusznyák Gábor rendezésében adja elő a Csokonai Színház társualata.