Beethoven örökre megváltoztatta a zenetörténetet, ráadásul egy átkot is hagyott a későbbi zeneszerzőkre, amelyben leginkább Mahler hitt. Ennek a lényege – Schönberg megfogalmazásában – így hangzik: „A kilencedik a határ. Aki ezt túl akarja lépni, annak távoznia kell.”

Bár a hallgatóság számára kívülről könnyednek tűnik, Dvořák a-moll hegedűversenye intenzíven igénybe veszi az előadóját. Nincs bérelt helye a klasszikus repertoárban, Christian Tetzlaff német hegedűművésznek mégis ez az egyik nagy kedvence. Január 14-16 között a Fesztiválzenekarral Jukka-Pekka Saraste vezényletével játssza Budapesten.

1896. január 4-én Antonín Dvořák saját műveit – többek közt a Szláv rapszódiát és a IX. szimfóniát – vezényelte Prága legnagyobb koncerttermében, a Rudolfinumban. Ez a nap lett a Cseh Filharmonikus Zenekar születésnapja. Az együttes december 5-én áll a Művészetek Palotája színpadára.

„A Requiem a legvakmerőbb elvárásainkat is felülmúlta. Ilyen kaliberű alkotásról csakis szuperlatívuszokban lehet beszélni. (...) Csak ő, aki számára a zene lehetővé tette, hogy megpillantsa a szív legbelső labirintusait, és akit ösztönösen, tudattalanul is a gyönyörű és az értékes létrehozására való vágya vezet – csak ő beszélheti a zene nyelvét ilyen hittel és meggyőződéssel.” Dvořák Requiemjének prágai bemutatóját követően jelentek meg a sajtóban ezek a sorok, melyek érzékletesen világítanak rá a cseh zeneszerző gyászmiséjének érzelmi erejére és zenei nagyságára.

A mindössze 20 éves magyar komponista, Bucz Magor Soma nyerte a Splitben megrendezett CroPatria nemzetközi zeneszerzés- és kórusverseny zeneszerzés szekcióját. Az idén 18. alkalommal megrendezett versenyre bármely ország zeneszerzője jelentkezhetett korhatárra való tekintet nélkül. Ez az első eset, hogy magyar komponistát díjaztak.

Jiří Bělohlávek nemzetközi hírű cseh karmester kapja idén az Antonín Dvořák-díjat.

Dvořák 1891-ben elfogadta a New York-i Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatói állását. Három évig maradt Amerikában, ahol élénken érdeklődött a helyi indián népdalok és a spirituálék iránt. Ezek is hatottak az itt írt IX. ("Az Újvilágból") szimfóniájára és az "Amerikai" vonósnégyesre.

Ma az 1955-ben, ezen a napon született Yo-Yo Ma előadásával idézzük fel a köztudottan természetimádó cseh zeneszerző művét és vele együtt Bohémia erdeinek kellemes és változatos őszi árnyalatait.