Edu-Art

A felejtés ellen egy irodalomtörténész íróval

2016.03.07. 16:03
Ajánlom
Szilasi László a kortárs magyar próza egyik legkiválóbb szerzője, aki hat elméleti kötet után 2010-ben debütált szépíróként. A hangos sikert második regénye, a szegedi hajléktalanok világát bemutató A harmadik híd hozta meg számára. Szilasi László azt vallja, hogy szinte mindent az irodalom által tudunk igazán zavartalanul megszemlélni. Sajátos írói világába március 14-én a Müpa Literárium estjén enged betekintést.

Tanszékvezető egyetemi tanár, irodalomtörténész, esszéista, a régi magyar költészettörténet, a 19. századi magyar regény és a kortárs próza tudós kutatója, valamint regényíró. Szilasi László zsengéit, a Kanetti-novellákat a kilencvenes évek folyóirataiban olvashattuk, 2000-ben álnéven, Németh Gáborral közösen jegyezte a Kész regényt. Majd elkezdte gyötörni egy fiktív gyilkosság, aminek első regényében, a Szentek hárfájában járt utána. Az alföldi kisvárosban – az író szülővárosára, Békéscsabára hasonlító - Árpádharagosban játszódó cselekmény átível nagyjából az egész 20. századon, az első világháborút követő időszaktól a rendszerváltásig. Az intellektuális krimiként aposztrofált művel az író kidolgozott elbeszélői nyelven, magabiztosan debütált.

Szilasi László

Szilasi László (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke)

Második regényét, A harmadik hidat egy barátja ihlette, aki napról napra vesztette el mindenét. A mű megírását alapos kutatómunka előzte meg, személyes tapasztalatokat gyűjtött a szegedi hajléktalanok világában. Egy korábbi interjúban így nyilatkozott erről: „A harmadik híd megírásával például a hajléktalanság körülményei között élő embereket próbáltam közelebbről tanulmányozni. Ezt pedig úgy éltem meg, mint a felejtés ellen történő munkát.” S a könyvvel az olvasó figyelmét is ráirányítja valamire, amit addig nem vett észre: láthatóvá teszi az utcán élő embereket.

A Müpa irodalmi estjén megtudhatjuk, hogyan fér meg egy személyben a szépírás és a tudományos munka, valóban olvasta-e Jókai Mór minden művét, van-e olyan, hogy szegedi irodalom, hogyan sikerült a szegedi hajléktalanok világát belülről oly alaposan kiismernie, mint ahogyan az a regényben megmutatkozik. Szilasi László írásaiból Fátyol Kamilla és Terhes Sándor színművészek olvasnak fel, míg a zenét az ofszet gépmesterből zenei szerkesztővé, újságíróvá, 1995-től pedig népszerű dj-jévé avanzsált djArab fogja szolgáltatni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.