Edu-Art

A Jazz Tanszék ötven éve

2015.03.30. 12:07
Ajánlom
Ötvenéves a Zeneakadémia Jazz Tanszéke, ami ha azt nézzük, hogy maga a jazz mint műfaj körülbelül az elmúlt évszázad zenéje, akkor rengeteg idő. Az első ötven év bemutatásához Gonda János írása, valamint Binder Károly és Borbély Mihály szavai lesznek segítségemre. MAGAZIN

"Európában az elsők között Magyarországon alakult meg a hivatalosan, államilag támogatott jazzoktatás. Gonda tanár úr kitartó, áldozatos munkájának eredményeképp sikerült egy tiltott kategóriából a tűrt és a támogatott felé elmozdulni" - mondja Binder Károly. A helyzet valóban nehéz volt, a pozíció pedig tényleges kivívást igényelt. Az akkori kultúrpolitika a jazzt az amerikai felsőbb rétegek kozmopolita zenéjének tartotta, és hasonlóan a többi nyugati eredetű művészi megnyilatkozáshoz, radikálisan tiltotta.

"A feladat tehát kettős volt: felvilágosítani a széles publikumot arról, hogy a jazz jelentősen különbözik a populáris könnyűzenétől, valamint meggyőzni az illetékeseket, hogy nagy tévedés volt a műfaj korábbi minősítése, hiszen az - bár a nyugati zenekultúra sokféle formában hatott rá - elsősorban az afroamerikai folklórból alakult ki, amely az Amerikába hurcolt feketék népzenéje volt és maradt" - írja Gonda János.

Az áldozatos munka viszont meghozta gyümölcsét, ugyanis a hatvanas években, ha szerény keretek között is, de kialakult a magyar jazzélet. Maga az oktatás először szakiskolai keretek közt, Jazzkonzi néven folyt a Bartók Konzi részeként, ezzel együtt pedig klubok létesültek, kisebb koncerteket rendeztek, megindult a Modern Jazz című lemezsorozat, valamint cikkek, tanulmányok jelentek meg a műfajról. Eleinte hét szakon kezdődött meg a képzés: ének- és hat hangszeres szakon. Az iskola azokat a hangszereket választotta, amelyeknek a műfajban meghatározó szerepük van. A hangszeres oktatás mellett a vezetés fontosnak tartotta a jazzelmélet, jazztörténet, hallásfejlesztés, kis- és nagyzenekari gyakorlat melléktárgyakat is.

Így tehát komplex zenei oktatás biztosította a diákok fejlődését, amelyre Gonda János szerint azért volt szükség, mert ez a zene nem szabad fantáziálás, hanem belső kötöttségeken alapuló organikus improvizáció, mely tematikus komponált anyaggal társul. Másfelől a jazz éppen improvizatív mivolta miatt minden irányba nyitott, folyamatos kölcsönhatásban állva a modern kompozíciós muzsikával, a folklórral és bizonyos mértékben a populáris zenével. A tanszék útja a Tanárképző Főiskola intézménye alatt folytatódott, majd amikor ezen új helyzethez alkalmazkodva a tanári kar kialakította a tanmenetet, tanterveket, a Főiskola megszűnt, a tanszék pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetembe beolvadva önálló egységként kezdett működni.  Gonda János zongoraművész, zenetörténész 1997-ig vezette az intézményt, majd Borbély Mihály vette át a tanszékvezetői posztot. Borbély Mihály 1982-ben került a Jazz Tanszékre, ahogy ő mondja, neki ez már történelem volt. Az akkor tizenhét éves intézmény az óta fél évszázados lett, tehát Borbély tanár urat több mint harmincéves kapcsolat fűzi az iskolához.

Miközben tanult, már tanított is, klasszikus klarinétot oktatott a szaxofonos hallgatóknak. Tanulmányainak elvégzése után Gonda János marasztalta, így a klarinét mellett jazzelméletet tanított, majd pár évre rá szaxofon főtárgyat és zenekari gyakorlatot kezdett oktatni. Ezek után kérték fel tan - székvezetőnek, amely pozíciót három évig töltötte be. Binder Károly ezután vette át a stafétát, és az óta is eredményesen és lelkiismeretesen vezeti a tanszéket. Emellett jazzelméletet, jazz-zongorát, és jazz-zeneszerzést tanít, külföldről fogad növendékeket, valamint számos külföldi országban járt már vendégtanárként és koncertező művészként.  Meglátása szerint a magyarországi Jazz Tanszék színvonala kiemelkedő és világszínvonalú. Azt hiszem, Binder Károly és Borbély Mihály a hallgatók véleményét és érzéseit is tolmácsolja, hasonlóképp nyilatkozva az oktatást és alkotást átható hangulatról.  Egyedi, családias, kis közösség, amelyet a teljesen új oktatási rendszer, új tantestület létrehozása, valamint a folyamatos költözések még inkább összekovácsoltak. Fiatal, új színt hozó tanárok és a régebb óta fiatal mesterek - egy hajóban evezve a diákokkal - alkotják ezt az igen kicsi, de annál nyitottabb közösséget. Kíváncsian várhatjuk a következő ötven évet. Lesz miről beszélnünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Színház

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.