- Éppen a Fesztiválzenekarral turnézol Dél-Amerikában. Az együttes koncertnaptára szerint Dejan Lazic játssza a zongoraszólókat - csak nem beugrásról van szó?
- Nem beugrásról van szó, hiszen a Weber-darabban valóban Dejan Lazic működik közre, én Bartók Táncszvitjében játszom a zongora szólamot. Európai városok után most Buenos Airesben vagyunk, majd utazunk tovább Rio de Janeiróba és Sao Paolóba. Hazatérésünk után még következnek európai városok, valamint a Művészetek Palotájában is hangversenyt adunk.
- De azért a Konzertstück szólóját is eljátszanád, ha úgy hozná a sors?
- Természetesen, nincsen olyan darab, amit ne játszanék el. Minden eljátszott, megtanult hang és darab a fejlődésemet szolgálja.
- Néhány nappal a hazaérkezés után, május 16-án a Lotz-teremben lépsz fel a Liszt-év kávéházi koncert-sorozatában. Miért éppen ezeket a Liszt-műveket választottad ki?
- Úgy gondoltam, érdekes lehet szembeállítani egymással Liszt életének korábbi szakaszában keletkezett, magas fokú technikai felkészültséget igényő virtuóz darabokat egy másik, a már érett, hitében megerősödött Liszt által komponált művekkel.
- A programodat mindenesetre pont fordított sorrendben állítottad össze.
- A koncerten két Ave Mariát, a Sanctha Dorotheát es az En Réve-et, a Scherzo es indulót, valamint Bellini Norma című operájából készült reminiszcenciáit fogom előadni. A Norma-átirat egy nagyszerű kompozíció, mind technikailag, mind mondanivalójában olyan súlyú, hogy méltó befejezése egy hangversenynek.
- A korai, érett, vagy idős Liszt és Liszt-zongoradarabok állnak hozzád közelebb?
- Egyiket sem emelném ki, Liszt mindegyik életszakaszából meg tudnék nevezni műveket, melyek magukkal ragadnak. Egyébként hozzám legközelebb mindig is Beethovent, Schubertet es Bartókot éreztem. Ez nem jelenti azt, hogy Lisztet nem szívesem játszom, de ha egy önálló est műsorát kellene összeállítanom, nem a Liszt-művek lennének túlsúlyban.
-Azért van olyan Liszt-darab, amit kifejezetten az emlékév miatt tanulsz meg?
- Ősszel Japánban adok szólóestet, ekkor például jónéhány olyan darab fog megszólalni, melyekkel korábban nem foglalkoztam. A Rigoletto-parafrázis, pár Paganini-, és Transzcendens etüd, illetve az Izolda szerelmi halála is ezek közé tartozik. Terveim között mostanában nem szerepel ezeken kívül újabb Liszt-mű megtanulása, de ha szükséges lenne, szívesen foglalkoznék újabbakkal is.
- Magyarországon óriási hagyományai vannak a Liszt-játéknak, szinte minden jelentős zongorista repertoárján kitüntetett helyen szerepelnek művei. Fiatal zongoristaként hogyan lehetséges „szóhoz jutni": olyan darabokkal, amit mások nem, illetve keveset játszanak, vagy épp fordítva, a közönségkedvenc művekkel?
- Lehet, hogy a válaszom kissé kiábrándító lesz. Úgy vélem, manapság egyvalaminek van jelentősége a magyar koncertéletben (is): kinek, milyen kapcsolatai vannak, milyen segítő kezeket mondhat magáénak. Sajnos jó néhányszor tapasztaltam ezt, és nagyon elkeserít ez az állapot, ami csak egyre rosszabbodik. Az a néhány előadó, akik rendszeresen, a menedzsmentjüknek hála, igen gyakran megjelennek a médiában s a koncertéletben, számos igen tehetséges, bizonyos esetben tehetségesebb művészt szorítanak háttérbe. Alig van néhany olyan, általam nagyra tartott művész, akiknek még mindig a művészi teljesítmény a fontosabb. Fischer Iván is ezen művészek köze tartozik, akinek köszonhetően immáron negyedik alkalommal turnézhatok a Fesztiválzenekarral. Milyen nagyszerű is lenne, ha újra olyan világ lenne, mint néhany évtizeddel ezelőtt, amikor világhírű művészek ismeretlen, de nagyszerű muzsikusokat karoltak fel!
- De vannak helyettük olyan, kevéssé ismert, pályakezdő tehetségeket támogató kezdeményezések, mint például a Filharmónia Budapest Fischer Annie-ösztöndíja, ami számos koncertlehetőséggel is jár.
- A Fischer Annie-ösztöndíj valóban remek lehetőség, immáron harmadszor nyertem el. Koncertlehetőséget azonban csak akkor jelent, hogyha felkérések érkeznek a szervezőktől, s természetesen az ő műsorkoncepciójukkal is össze kell egyeztetni az én terveimet.
-A koncertezés mellett, ha jól tudom, tanulsz és tanítasz is. Milyen terveid vannak az év további részére?
- Így van, második éve tanítok a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán. Terveim között elsősorban a DLA befejezése szerepel a Liszt Akadémia keretei között. Szeptember második felében szeretném a doktori hangversenyt, majd a védést megtartani. Mint említettem, ősszel Japánban adok szólóestet, s a Budapesti Fesztiválzenekar művészeivel két ízben is kamarazenei koncertet adunk. Marouan Benabdallah barátommal az előzetes tervek szerint Bartók két zongorára komponált szonátáját fogjuk előadni. A Nemzeti Filharmonikus Zenekartól is kaptam meghívást, októberben pedig a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának Szimfonikus Zenekarával jatszom Liszt A-dúr zongoraversenyét.