Edu-Art

Bartók Gyermekeknek sorozata - a mai gyermekekért

2015.09.22. 13:12
Ajánlom
Bartók Béla halálának 70. évfordulójára országszerte koncerteket rendeznek, ezek sorában igazi különlegesség a Gyermekek a gyermekekért – egy Bartók évfordulóra című emlékhangverseny, amelyet a Liszt Ferenc Zeneakadémia Nagytermében rendeznek, szeptember 27-én, 11 órakor.

A zenetudomány, a zeneműkiadás, valamint magyarországi és szlovákiai zeneiskolák fogtak össze, hogy két órás összművészeti produkcióval hódoljanak a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője és zenetudósa előtt. A gyermek előadók a Gyermekeknek sorozat – amely a zenepedagógia egyik alapja, minden zenét tanuló növendék „jó ismerőse” - magyar és szlovák népzenei anyagából mutatnak ízelítőt.

Bartók Béla Törökországban

Bartók Béla Törökországban

Az idei Bartók-évforduló azért különleges, mert most telik le az a 70 év, ameddig még szerzői jogdíj kötelezettség terheli a Bartók-életmű bemutatását és közreadását. Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft. (EMB) tavasztól sorra jelenteti meg az Új Bartók-összkiadás köteteit, elsőként a Gyermekeknek négy füzetét. Az ötlet, hogy erre egy szlovák-magyar gyermekkoncert irányítsa rá a figyelmet, a kiadó igazgatójának, Boronkay Antalnak jutott eszébe. Csatlakozott hozzá a MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma, és a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége. A közösen megrendezett hangverseny fellépőit előzetes megmérettetés során választották ki. A projektet a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

„A Gyermekeknek sorozatnak nemcsak zongorapedagógiai műként van kiemelkedő jelentősége – hangsúlyozza Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője. – Fontos dokumentum ez abból a szempontból is, hogy nyomon követhető benne Bartók zenei stílusának a lehető legegyszerűbb formában történő kiérlelődése. Ebben a sorozatban adta közre először nagyobb számban a frissen fölfedezett, hitelesnek tekintett népzenei kincset, és ismertette meg a gyermekekkel. Társadalmi jelentősége az, hogy a paraszti társadalom népdalkincsét – méghozzá nemcsak a magyar, hanem a szlovák népzenei anyagot is - középpontba állította, és lehetővé tette, hogy a 20. századi zeneszerzés számára kimeríthetetlen forrássá válhasson. A sorozat eredeti I-II. füzete (magyar népdalok feldolgozásai) 1908–1909-ben készült el és jelent meg. A III–IV. füzet (szlovák népdalfeldolgozások) komponálásának ideje valószínűleg 1909-1911 közé esik, és 1911-ben jelent meg, Rozsnyai Károly kiadójánál.”

A kritikai kiadás azonban nemcsak az első kiadás négy füzetét jelenteti meg. Bartók 1940-től az Amerikai Egyesült Államokban élt, és a II. világháború idején el volt vágva az európai zenemű-kereskedelemtől. Új londoni székhelyű kiadója, a Boosey & Hawkes cég képviselőivel 1943-ban döntötték el, hogy javított kiadást jelentetnek meg a sorozatból. Rozsnyai Károly kiadója a szerződés szerint tulajdonjogot szerzett ugyan a kiadványra, de az átdolgozásnak köszönhetően az új kiadás is szerzői jogi bejegyzést kaphatott.

Bartók Béla

Bartók Béla

„Bartók sok kis részletet tekintve javította, pontosította, korszerűsítette a darabokat, anélkül, hogy alapvetően átdolgozta volna azokat – magyarázza Vikárius László. - A két kiadás mégis olyan sok részletben különbözik, különösen, ha az első kiadás mellett az eredeti kéziratok sajátosságait is figyelembe vesszük, hogy a két kiadás két változatnak tekinthető. A ma itthon használt legjobb kiadás a későbbi változatot tartalmazza, a mű teljes megismeréséhez azonban nélkülözhetetlen mindkét változat kritikai közreadása, valamint néhány darab Bartók életében megjelent további változatainak bemutatása. A különbségeknek zenei, pedagógiai, zongoratechnikai érdekességük egyaránt van.”

A kritikai kiadás a négy füzet kétféle publikálását „tükörben” hozza, vagyis minden egyes oldalának mindkét változatát egymás mellé teszi a könnyebb összehasonlítás végett.

„A szép vastag vászonkötéses könyvet háromnyelvű (magyar, angol, német) előszó vezeti be – ismerteti a kiadás műhelytitkait Boronkay Antal, az EMB igazgatója -, ebben Vikárius László részletesen bemutatja a füzetek keletkezéstörténetét, a Bartók és mások által írt interpretációk, javítások, kritikai jegyzetek hátterét. A Bartók-összkiadás közzétételéhez szükséges kutatómunka befejeződött, a kiadást a német G. Henle Verlag kiadóval közösen tervezzük. A kötet – melynek makettjét már be tudjuk mutatni a vasárnapi koncerten – elsősorban könyvtárak, tudományos intézetek érdeklődésére tarthat számot itthon és külföldön egyaránt, amit hamarosan követnek a nagyközönség, elsősorban a zenét tanuló gyerekek számára érdekes kottakiadványok.”

Jóval több szép gesztusnál, hogy a Gyermekeknek darabjaiból összeállított válogatáskoncerten nemcsak magyar, hanem szlovák zeneiskolások is játszanak. Erre jó alapot adott a két ország zeneiskoláinak eddig is kitűnő kapcsolata.

„Mind a magyar, mind a szlovák zeneiskolák szakmai szövetsége tagja az Európai Zeneiskolák Szövetségének, de a visegrádi országok zeneoktatói közösségei is számos ponton együttműködnek – hangsúlyozza Ember Csaba, az MZMSZ elnöke, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola igazgatója. – Évente legalább kétszer tapasztalatokat cserélünk a nemzeti zenei nevelés gyakorlati pedagógiai kérdéseiről, a minőségi oktatás fejlesztésének lehetőségeiről, és persze vannak közös programjaink. Ilyen módon nem kellett kétszer mondani a szlovák partnerszervezetnek, hogy válasszanak ki ott is olyan tehetséges gyerekeket, akik a Gyermekeknek sorozat szlovák népzenei anyagát híven be tudják mutatni. Mivel egy népzenei program - szerintünk - elképzelhetetlen tánc és énekszó nélkül, nemcsak zongoristák fognak fellépni, hanem lesz kóruséneklés és táncbemutató is.”

Berény Róbert: Bartók Béla arcképe

Berény Róbert: Bartók Béla arcképe

Ugyan Bartók szerint a versenylovaknak való, a magyarországi gyerekeket mégis megmérettetés során választották ki, ennek lebonyolításában oroszlánrészt vállalt Budapest Terézvárosban a Tóth Aladár Zeneiskola. A versenyre 14 éves korig jelentkezhettek a növendékek.

„A Gyermekeknek darabjai a felnőtt repertoárhoz képest könnyebbek, de így is vannak közöttük összetettebb, magasabbrendű technikai felkészültséget igénylő darabok – foglalta össze tapasztalatait a zsűrizésben részt vett Eckhardt Gábor zongoraművész, a Tóth Aladár Zeneiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, a matinékoncert házigazdája. - 17 gyerek készült fel a szeptember 8-i válogatásra, beáldozva a nyári pihenését annak érdekében, hogy ezen a koncerten megmutathassa a tudását. Zongoratanári szemszögből nézve ezek nagyon jól tanítható, hálás darabok. Karakteresek, játékosak, mutatósak. Más kérdés, hogy ehhez a zenei nyelvhez hogyan viszonyulnak a mai gyerekek. A kotta nem képes visszaadni a népzenei előadásmód jellegzetességeit. Egyfajta váz csak. Az életre keltésükhöz szükséges szabadságot, a rugalmas ritmikát, a beszédszerűséget „anyanyelvi szinten” kellene a gyerekeknek érezniük. De sajnos alig van kapcsolatuk ezzel a zenei kultúrával. Nem énekelnek, a fejhallgató pótolja az aktív zenehallgatást, a városi kultúra hatása érvényesül az életformájukban. Hiába virágzik a táncház mozgalom, éli reneszánszát az autentikus népzene, az átlag-gyereknek a népdallal nincs kapcsolata. Technikailag gyakran ügyesebbek a mai zenét tanuló gyerekek, de nehezebben kerülnek közel a Gyermekeknek világához. Ez nem jelenti azt, hogy nem szeretik a Bartók műveket, csak azt, hogy kicsit mechanikusan játsszák őket. A tanárokon múlik, hogy mennyire tudják őket rávezetni a „szöveghű” előadásra, mennyire tudja őket megérinteni a darabok igazi szellemisége. Ez a koncert azért is nagyszerű ötlet, mert hű a bartóki gondolathoz, amely a népek barátságában, összefogásában látta az emberiség jövőjét. A gyakorlatban ezt épp a Kárpát-medencében lehetne sikerre vinni, és ezért mi – legalább a zenében – sokat tudunk tenni.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Zenés színház

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.