Edu-Art

Batta András: "Úgy működünk, mint egy nonprofit vállalkozás"

2012.12.15. 07:04
Ajánlom
A Zeneakadémia Prima-díjjal kitüntetett rektorát INTERJÚnk második részében az egyetem gazdasági helyzetéről, a kulturális menedzsment fortélyairól és az intézmény élén tölött tíz évének tapasztalatairól is kérdeztük.

Az interjú első részében a rekonstrukciós projekt elkészültével kínálkozó lehetőségekről és az intézmény küszöbön álló átnevezéséről kérdeztük Batta Andrást.

- Még emlékezhetünk az elmúlt év finanszírozási nehézségeire - kormánybiztost is állítottak átmenetileg az intézmény mellé -, ezzel szemben az elmúlt hetekben 2 milliárd forintot kapott az intézmény restaurálásra és hangszerekre és további 800 milliót az orgona rekonstrukciójára. A megszorításokat nyögő felsőoktatásban ez a forrásbőség egészen kivételes, és akkor még a Zeneakadémia mellett álló támogatói körből származó bevételekről nem is szóltunk.

- Mindenekelőtt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az említett extra támogatások Európai Uniós forrásokból származnak és kizárólag a rekonstrukciós projekt továbbvitelére - hangszervásárlásra, restaurálásra - fordíthatók. Az összeg lényegében a támogatási szerződés megkötése óta bekövetkezett inflációt és megváltozott piaci viszonyokat kompenzálja, hogy az eredetileg tervezett minőségi tartalommal valósíthassuk meg a projektet. Ezeket a forrásokat a KMOP-n (Közép-magyarországi Operatív Porgram - a szerk.) keresztül lehívható EU-támogatási keretek átcsoportosításával kaptuk meg - ez egyben azt is jelenti, hogy ezek az összegek a Zeneakadémián nem is jelennek meg, hiszen a kifizetések a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül történnek meg az általunk igazolt teljesítések alapján. Ami pedig az orgonát illeti, melynek felújítása eredetileg nem fért bele a projektbe, egyelőre csupán arról született kormányhatározat, hogy hasonló módon, a meglévő, lehívható Uniós források terhére tervezik rendelkezésünkre bocsátani. Az orgona-projektet érintő közbeszerzések elindításához elegendő volt a határozat, hiszen az első részlet kifizetése legkorábban 2013 végén lesz esedékes.

- Apropó közbeszerzések: a Fidelio fórumain jócskán érte kritika korábban a projektet, többek között a csúszások és különösen a hosszúra nyúló információhiányos időszakok miatt...

- Ekkora léptékű és ilyen nagy összegű EU-s kulturális fejlesztési projekt nem volt korábban Magyarországon - még a pályázatíró és tanácsadó cégeknek sem volt elegendő tapasztalatuk. 2007-től egy egész év telt el csak a projekt előkészítésével, hogy megfeleljen az Unió összes előírásának. A Művészetek Palotája felépítése e tekintetben sokkalta könnyebb volt, hiszen - privát beruházás lévén - nem kellett pályázatot benyújtani, ráadásul zöldmezős beruházásként valósult meg, azaz nem nehezítette a projektet sem a műemlékvédelem, sem az egyetem működésének fenntartása. A folyamaton nemigen lehetett volna gyorsítani, a búcsúfesztivál azonban kétségtelenül túl korai volt. A 2009/10-es évadot végigcsinálhattuk volna a Liszt Ferenc téren, elég lett volna akkor kiköltöznünk, amikor a kivitelező kiválasztása megtörtént. Utólag könnyű okosnak lenni, de a számos bizonytalansági tényező miatt akkor aligha tudtunk volna jobban dönteni. Pechünkre éppen a kormányváltás időszakára esett az az év, amikor látszólag nem történt semmi. Amiben azonban kétségkívül sokkal jobbnak kellett volna lennünk, az a kommunikáció. Az első pillanattól kezdve intenzívebben kellett volna tájékoztatunk a közvéleményt a projekt előrehaladásáról, illetve nehézségeiről. Sok kellemetlenséget, mendemondát és rágalmat megelőzhettünk volna, de az egyetem szorosra húzott költségvetése miatt nem volt erre kapacitásunk és apparátusunk.

- Hogyan sikerült stabilizálni az intézmény - a rekonstrukciós projekttől ezek szerint független - gazdálkodását?

- Az egyetem 2012-ben kiegészítő támogatásként a Nagyterem kiesése miatt hiányzó összeget, mintegy 300 millió forintot kapta meg, 2011-hez hasonlóan. De ezt az összeget nem plusz forrásként kell értelmezni, hanem a kiinduló költségvetés visszapótlásaként. A jövő évben a Liszt Ferenc téri épület megnyitásával nemcsak a rekonstrukció kezdete előtti költségvetési szintre szeretnénk visszatérni, hanem ahhoz is kértünk - s immár örömmel jelenthetem: kaptunk is többlet támogatást, hogy felépítsük kulturális, elsősorban koncert rendező tevékenységünket. Lesznek újra a terem kiadásából fakadó bevételeink, de ezeket a forrásokat visszaforgatjuk a rendszerbe, hiszen a saját rendezésű koncertek miatt erősen megnövekednek kiadásaink is.

- Ez azt jelenti, hogy a terembérlet bevételei nem nyereségként jelennek meg az intézmény gazdálkodásában?

- Talán nem vagyok pénzügyi értelemben egészen szakszerű, amikor azt mondom, de a lényeget tekintve helytálló: voltaképpen úgy működünk, mint egy nonprofit vállalkozás. Mindaz, ami - tervezett előirányzatok alapján - bevételként megjelenik a költségvetésünkben, a működési költségeinkbe be is van kalkulálva, tehát az oktatás és az üzemeltetés finanszírozási forrásaként tervezhetünk a bevételekkel. Haszon tehát nem termelődik, legföljebb arról beszélhetünk, hogy ha jól gazdálkodik az intézmény, azaz kiadja a termeit, sok külföldi fizetős növendéke van, teltházas koncerteket szervez, szponzorokat vonz, akkor magasabb színvonalon tud működni. A bevételek tehát az oktatás minőségét növelik - arról szó sincs, hogy hasznot termelnénk. Az csak a mesében, illetve az amerikai magánegyetemeken létezik, hogy az  elsősorban adókedvezményként kapott támogatásokból és hagyatékokból  felhalmozott tőke hozamaiból még ösztöndíjakat is biztosítanak. A Zeneakadémia Baráti Köre alapítványán keresztül ugyanezt próbáljuk kicsiben, magyar viszonyok között megvalósítani, de az ilyen módon rendelkezésre álló források a töredékét - mindössze egy-két százalékát - teszik ki a Zeneakadémia éves költségvetésének.

- Rektor úr, engedjen meg egy személyes kérdést: föltételezem, ezt a "dörzsölt" menedzser-szemléletet nem Kroó Györgytől sajátította el...

- Valóban nem, a véletlen hozta így. Amikor 2002-ben rektorhelyettes lettem, eszem ágában sem volt megpályázni az egyetem vezetői posztját. Néhány hónap elteltével azonban egy sor olyan kiváló üzletemberrel kerültem kapcsolatba - elsősorban Küllői Péter befektetési bankár nevét kell említenem -, akiktől apránként sok mindent megtanultam az üzleti szféra működéséről, az innovatív menedzsment-módszerekről, a pénzszerzés lehetőségeiről, a projektekben való gondolkodásról. 2006-ban aztán részt vehettem egy háromhetes állami ösztöndíj keretében egy amerikai kulturális menedzser-továbbképzésen. Bejárva a legnagyobb amerikai kulturális intézményeket, találkozva a vezetőikkel rádöbbentem, hogy a kulturális és oktatási intézmények vezetése egy külön szakma a maga fortélyaival, ahol nem az számít, hogy az ember professzorként milyen kutatási eredményeket, könyveket vagy művészeti díjakat tett le az asztalra. És itt szeretnék a napokban elhunyt Kiss Imréről megemlékezni: az ő életműve igazi iránymutatás volt a magyar kulturális vezetők számára. Neki is nagyon sokat köszönhetek.

- Utolsó kérdés: maradt ideje az utóbbi években a zenetörténetre?

- Hát igen, a zenetudósi karrierem valóban megsínylette ezt a csodálatos tíz évet - de nem bántam meg! Kutatásra és cikkírásra csak lopva és nagy erőfeszítések árán sikerül időt szorítanom, de a tanítást sohasem hagytam abba, és rendszeresen tartok előadásokat, ismeretterjesztő sorozatokat. Az igazság az, hogy mindig is jobban foglalkoztatott a tudás átadása, mint a könyvtárak mélyén való kutatás.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.