A zeneakadémistákból újonnan alakult Krulik Kvartett tagjai - Krulik Eszter, Bálint Angéla, Tornyai Péter, Pintér Balázs - bizonyára szívügyüknek tekintik Bartók műveinek előadását. Az együttes névadója és primáriusa, Krulik Eszter repertoárján Bartók szinte minden hegedűs műve szerepel már, ugyanakkor rendszeres közreműködője 20. századi és kortárs zenei hangversenyeknek, a brácsa szólamát játszó Tornyai Péter pedig maga is zeneszerző. Bár a bemutatkozás műsorválasztását minden bizonnyal befolyásolta a hangverseny tematikája, Bartók születésének 130. évfordulója, rendkívüli merészségre vall, hogy a jelen felállásban első alkalommal fellépő vonósnégyes épp a műfaj egyik kései csúcspontjának számító művel próbálta ki magát. Ugyanis a kvartett-játék, mint a hagyományos kamarazenélés legigényesebb formája, rendszerint hosszas összeszokási, csiszolódási folyamatot igényel, ezért igencsak kockázatos Bartók-vonósnégyessel debütálni. Ennek ellenére a Krulik Kvartett sikeresen állta a próbát.
Előbb azonban vegyük szemügyre a műsor első számaként felhangzó Kontrasztokat. Bartók hegedűre, klarinétra és zongorára írott háromtételes műve egyike azon kompozícióinak, amelynek előadásáról szerencsés módon szerzői hangfelvétel maradt fenn, a darab megrendelőinek, Szigeti Józsefnek és Benny Goodmannek a társaságában. Ezért a mű mindenkori előadóinak szinte kötelességszerűen figyelembe kell venniük a partitúra ez úton közvetített szerzői hozzátételeit. A június 5-i hangverseny előadói, Bálint Angéla (hegedű), Bartek Zsolt (klarinét) és Monostori Gábor (zongora) alapos figyelemmel dolgozták ki a mű legapróbb részleteit. Nemes és elegáns volt a "Verbunkos" nyitótémája, fájdalmasan beszédes az I. rapszódia "árvátfalvi kesergőjével" rokon második témája. A "Pihenő" látszólag kiegyensúlyozott nyugalma mögött baljóslatú feszültség gyülekezett, amely feloldódott a "Sebes" sodró lendületű táncfináléjában. Főként ez utóbbi tétel esetében érvényesült hangsúlyozottan az előadók egyéni látásmódja, hiszen fiatalos lendületük, erőteljes, élesen megrajzolt karakterábrázolásaik már-már szétfeszítették a tétel kereteit. Mindhárom előadó magabiztos könnyedséggel és a nehézségeket uraló technikai precizitással játszott, ugyanakkor harmonikus összjátékukkal kiváló kamarapartnereknek bizonyultak.
E csillogó hangversenydarabnál komplexebb erőpróbát jelentett az 5. vonósnégyes előadása. A Bartók alkotói pályájának csúcsán keletkezett mű - különböző szinteken érvényesülő szimmetrikus szerkezeti és összetett tonális alapra épülő bonyolult zenéje - kizárólag nagyon jól képzett muzsikusok kiváltsága lehet. Márpedig a Krulik Kvartett előadását igen magas színvonalú felkészültség és kiváló stílusismeret fémjelezte. Az öttételes zenei folyamat következetesen és gondolatokban gazdag retorikával volt felépítve, egy pillanatra sem engedve lankadni a hallgatók figyelmét. Játszi könnyedséggel oldották meg a legbonyolultabb polifon vagy poliritmikájú részeket, így például a mű középpontjában álló Scherzo aszimmetrikus "bolgáros" alaplüktetését és a fölötte zajló hol játékos, hol vad sodrású szólamait szinte magától értődő természetességgel adták elő. A többéves együttjátszás során elnyerhető teljes összeszokottság és magabiztosság valamelyest mégis éreztette a hiányát, főként a saroktételek „biztonságos" tempóválasztásában. Ellenben a két lassú tétel elmélyült, finomszövésű, "éjszakai" neszekkel tarkított zenéje mélyen átérzett, bensőséges párbeszédként hatott. Élmény volt hallgatni őket.
130 éve született Bartók Béla
2011. június 5. 18:00
Fuga Budapesti Építészeti Központ
Km.: Krulik Eszter, Bálint Angéla (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Pintér Balázs (cselló), Bartek Zsolt (klarinét), Monostori Gábor (zongora)
Bartók: Kontrasztok; V. vonósnégyes
hírlevél
