Edu-Art

Chopin összes zongoraműve

2011.01.02. 22:49
Ajánlom
„Le a kalappal, urak, lángész van jelen!” – alkalmazhatnám Bogányi Gergely hihetetlen teljesítményére a német komponista-kritikus, Robert Schumann szavait, aki két évszázaddal korábban Chopint dicsérte legendás kritikájában.

Szóljatok nyugodtan, ha ez nem illik ide. De vajon kinek lenne más ötlete, amivel még jobban tudnám dicsérni Bogányi emberfeletti vállalkozását? Két nap alatt, tíz koncerten keresztül Chopin "összes" zongoraművét eljátszani, kinek juthat eszébe ilyen óriási projekt? Sőt, milyen zongoraművész az, aki el is képzeli, hogy ő maga képes erre? (Bár az "összes" szó nem teljesen korrekt, mert úgy tűnt, hogy néhány mű nem is került a műsorba, például az opusz-szám nélküli Trois nouvelles études. Persze ez igazán apróság, csak a pontosság kedvéért említem.) Egy-egy koncert nagyjából másfél órás volt, hol szünettel, hol szünet nélkül ­- tehát lazán kalkulálva Bogányi összesen kb. 15 órát koncertezett két nap alatt! És tudomásom szerint jobban bírta ezt az időtartamot, mint a közönség, hisz nem nagyon láttam olyat, aki kezdettől fogva végigülte a koncertet (és - őszintén szólva - sajnos én sem tudtam mindig jelen lenni).

Van olyan ismerősöm, aki korábban valaha negatívan vélekedett ezen eseményről: "Őrületes! Mi értelme van egy ilyen mutatványnak?" Nekem azonban kötelességem megvédeni zongoraművészünket, arról nem is beszélve, hogy a közvélemény szerint a művészek eleve bolondok, sőt, aki nem őrült, az sajnos nem művész. Chopin születésének 200. évfordulóját valami különlegessel akarta megünnepelni, olyasvalamivel, amilyen eddig még nem volt. Részben igaza van, hiszen ez a koncertsorozat valóban mutatvány volt - abban az értelemben is, hogy mindent fejből játszott -, de ezt nehogy valamilyen "unheimlich" dolognak értékeljük: hisz különösen a 19. században, amikor Chopin élt, a látványosság nélkülözhetetlen eleme volt a zenei életnek, s bár az átlagos közönség a látványosságokért rajongott, felbukkanhatott olyan művész, aki egyaránt volt virtuóz, ugyanakkor a komoly művészi elvárásokat is teljesíteni tudta.

Bogányi ez utóbbiak kis létszámú csoportjához csatlakozva vállalkozott az óriási munkára. Az az őszinte benyomásom, hogy sok mindent meggyőzően játszott - és volt olyan előadás is, mely teljesen új fényt vetített egyes jól ismert darabokra. Hihetetlen fegyelmezettséget kíván egymás után következő műveket úgy előadni, ahogy azt a darab megkívánja. Akadt számos kiváló interpretáció, azonban lehetetlen itt felsorolni mindet. Ha mégis megkockáztathatnám, akkor kiemelném az op. 28-as prelűd-sorozatot és a két nagy szonátát (b-moll és h-moll). A kis mazurkák közül jó néhány tetszett, mégsem tudnám már visszaidézni őket nagy számuk miatt.

A műsor-összeállítást nagyon sikeresnek találtam. Minden koncerten egyaránt hallottunk jól ismert mesterművet és kevéssé ismert, viszonylag kisebb terjedelmű darabot (noha egyébként a népszerűség nem csupán a mű minőségéből ered -­ ezt jól megfigyelhettem a koncertsorozaton). Ezek váltakozása bizonyára megkönnyítette Bogányi feladatát, de segített a közönségnek is, hiszen embert próbáló feladat teljes figyelemmel végighallgatni egymás után következő nehéz műveket ­- így tehát Bogányi kettőt nyert egy csapásra. Őszintén bevallom, valóban volt olyan mű számomra (és talán a közönség számára is), amelyet azelőtt sose hallgattam és talán nem is fogok újra hallgatni, de ez egy jó alkalom volt, hogy megismerkedjünk a ritkaságokkal és felfedezzük Chopin ismeretlen oldalát. (Számomra nagyon érdekesnek tűnt például a gisz-moll polonéz, amelyben "harang" effektus található - egyébként Liszt is ebben a hangnemben komponálta a La campanellát: milyen véletlen egybeesés...).

Hadd említsem meg néhány sorban az utolsó koncert befejezését: az enigmatikus H-dúr noktürnnel kezdődő műsor a h-moll szonáta győzelmes H-dúr akkordjával ért véget. A közönség egy emberként felállva, tapssal hálálta meg Bogányinak a koncertet és a két napot egyaránt. Az első ráadás az e-moll fiatalkori keringő volt, amely, bár nem tartjuk mesterműnek, mégis különlegesen gyönyörű és valóban a közönség egyik kedvence. A hangvétel olyan volt, mintha szép búcsúzás lenne, de a közönség még nem akarta elengedni a fáradhatatlan zongoraművészt. Ám mi jöhet még utána? Megszólalt egy desz-hang. "Na, ez a darab valamelyik Chopin által kedvelt, bés hangnemben van, de melyik lehet?" -­ merült fel bennem a kérdés. Ki is derült hamar, hogy ez nem is Chopin műve, hanem a Csendes éj - a közönség nagyot nevetett. Bizony, éppen aznap kezdődött az Advent: most egy időre vége szakad az ünnepségeknek. Bogányi ezzel a szép ajándékkal engedett minket utunkra. A karácsonyi dal után valóban véget ért a koncert, de az esemény felejthetetlen emléket hagyott bizonyára mindannyiunkban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.