Edu-Art

Dr. Csernus Sándor: "Szent-Györgyi Albert páholya ma is megvan a színházban"

2013.05.05. 11:19
Ajánlom
Az opera és a felsőoktatás világa viszonylag távol esik egymástól - a kapcsolat legalábbis feltétlenül lazább, mint az egyetemek és a romkocsmák spontán kötődése. A Szegedi Tudományegyetem azonban, mint azt a Bölcsészettudományi Kar dékánjától megtudtuk, arra törekszik, hogy élettelibbé változtassa az Armel Operafesztiválhoz fűződő viszonyát. INTERJÚ

- Noha, ahogyan azt még a márciusi sajtótájékoztatón némi szarkazmussal megjegyezte, az "operahuliganizmus" jelenségétől egyelőre senkinek nem kell tartania Szegeden, azért az Armel eddig is fontos vonásokkal gazdagította a város kulturális arculatát. A jövőben különböző eszközök segítségével még közvetlenebb kapcsolatot szeretnének kiépíteni az egyetem és a fesztivál között. Példaként említette, hogy lesz egyetemi zsűri és díj az idei Armel-versenyen. Milyen kritériumok alapján fognak dönteni a diákok, mit díjaznak elsősorban: énekesi tudást, színészi képességeket, rendezői fantáziát, kompozíciót, a teljes produkció színvonalát?

- Az idén először valóban lesz egyetemi zsűri is, bár nem diákokból, hanem oktatókból, egyetemi dolgozókból fog állni (s természetesen az sem kizárt, hogy hallgató is helyet kapjon benne). A későbbiekben elképzelhető egy diákzsűri is, persze. Valóban gondolkodtunk azon, hogy a díjat stabilan valamilyen konkrét produkció-elemhez kötjük (olyanokhoz, melyeket Ön is említ), a végén mégis elvetettük ezt azzal, hogy jobb, ha az egyetemi zsűri minden esztendőben szabadon választhatja meg az elődásnak azt az elemét, amelynek kiemelkedő színvonalát értékeli. Úgy érezzük, ezzel az egyetemi zsűri nem szűkíti be előre a mozgásterét, és kiegyensúlyozottabban ítélheti meg a produkciót.

- Emellett beszámolt arról is, hogy kedvezményes belépőket biztosítanak az egyetemi polgárok számára. Ezekkel a jegyekkel egy már létező színházlátogató kör igényeit elégítik ki, vagy új közönségréteg megszólítására törekednek inkább?

- A komolyzene, az opera számára, azt hiszem, mindkét közönség nagyon fontos. A szervezőkkel tervezett együttműködés további bővítése során természetesen szeretnénk elismerni és értékelni a már létező egyetemi-szegedi értelmiségi bázis fontosságát, ugyanakkor a városunkba érkező, illetve itt tanuló hallgatók figyelmét is igyekszünk az Armel Operafesztivál programjaira irányítani, hangsúlyozva, hogy a program a miénk is, a mi hallgatónknak is szól.

- A zenei képzés viszonylag új elemként integrálódott az egyetemi karok rendszerébe. Milyen mértékben sikerült élő, mozgalmas átjárást bitosítani ezidő alatt a művészképzés és más karok, tanszékek tanrendje között?

- A nagy integrált egyetemeknek - most már több mint tíz esztendő telt el az integráció óta - e téren megnövekedtek a lehetőségeik. A belső, tartalmi integráció egy lassú folyamat, s adni is kell időt a szervesülésre. A Bölcsészettudományi Kar és a Zeneművészeti Kar között élénk kapcsolatok vannak, gyakori az átoktatás és az áthallgatás, a művésztanár-képzéshez pedig a BTK szolgáltatja a pedagógiai blokkot. De a talán az is szimbolikusnak tekinthető, hogy már a gólyatábor is közös a BTK és a ZMK elsőéves hallgatói számára...

- A hazai képzési viszonyok szempontjából ideálisnak tekinthető a művészeti képzés és a hagyományos, nagy egyetemi karok kapcsolata, vagy érdemes lenne szorosabb viszonyt kialakítani közöttük (például a művészképzés történeti és esztétikai vonatkozásainak hangsúlyozásával, az átfogó zene- és művészettörténeti kurzusok aprólékosabb, egy-egy részterület kérdéseiben alaposabb elmélyülésre lehetőséget biztosító tematikai kidolgozásával, amely a bölcsészettudományi képzés rendszerére is jobban hasonlít?)

- Erre a kérdésre részben igyekeztem válaszolni az előző pontban. Én azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy egy nemzetközi összehasonlításban is jegyzett, nagy egyetemnek kifejezetten jó, ha művészeti kara és egységei vannak. A szorosabb együttműködés - pl a művésztanár-képzés esetében - kölcsönösen inspiráló is lehet, és olyan tárgyak programba vételéhez vezet, mint például a zenepszichológia. Úgy látom, hogy a kapcsolat egyre szorosabb az oktatás területén, lehetőség van bizonyos területeken a közös pályázásra és programfejlesztésre is. Az csak természetes, hogy az egyetem, illetve egy-egy kar életében jelentős szerepet játszó esemény alkalmával a  Zeneművészeti Kar oktatói és hallgatói a föllépők. Emellett ki lehet és kell használni a meglévő lehetőségeket is, csak ötletek kellenek hozzá. Így pl. a Bölcsészettudományi Kar neoromán stílusú főépületét a hét szabad művészet és a múzsák 12. századi allegorikus ábrázolásaiból vett motívumokat mutató színes üvegablakok díszítik. Ezek mindegyike  egy-egy művészhallgató így is publikált "szakdolgozata".

- Mennyire intenzív a kapcsolat az egyetem és a város kulturális élete között?

- A város és az egyetem között nagyon szoros kapcsolat van, s nem csak azért, mert az egyetem a város (sőt, az egész Dél-Alföld) legnagyobb munkáltatója. A lakosság egyötöde valamilyen módon egyetemi polgár, de Szeged ezen túlmenően is diákváros és kutatási centrum (itt működik például az MTA Biológiai Kutatóintézete). A kultúra léte szoros összefüggésben van a városban lévő szolgáltatásoknak (szállodáknak, éttermeknek, különböző kisvállalkozásoknak stb.) kínált lehetőségekkel, ideértve a kulturális rendezvényeket csakúgy, mint az egyetem kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerét, amelyből a város is profitál. (Ezt egy másik, az Operafesztivál indítása óta partnerként működő szervezet, az Alliance Française regionális elnökeként is mondom). A város irányításában és működtetésében dolgozók az esetek elsöprő többségében a mi tanítványaink voltak, gyermekeik többsége hozzánk jár tanulni: az egyetem és a város ezer szállal kötődik egymáshoz, és folyamatosan érezhető, hogy ez a kapcsolat a város vezetése számára is létfontosságú. Akár szimbolikusnak is tekinthető (és emléktábla is igazolja): Szent-Györgyi Albert páholya ma is megvan a színházban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Klasszikus

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.