Nagy várakozás és készülődés előzte meg a május 19-re a Müpa Fesztivál Színházába, Ugrin Gábor karnagy 80. születésnapja tiszteletére meghirdetett kóruskoncertet, amelyet az NKA támogatásával az Ifjú Zenebarátok Kórusa és az Erdődy Kamarazenekar szervezett. A két együttes már dolgozott együtt korábban, többnyire igazi zenei különlegességeket megszólaltatva. Nem történt ez most sem másként.

Ugrin Gábor pályafutása során több kórust is vezetett, többek között hivatásos énekkart is, de élete egyik fő művének mégis az Ifjú Zenebarátok Kórusát tartja. Abban hisz ugyanis, hogy az igazán emberi és szívvel-lélekkel formálható zene az amatőr kórusénekesek lelkesedéséből táplálkozik. A vágyból, hogy közösen élhessék meg a csodát, s ami egyben kimeríthetetlen energiát ad - karnagynak és dalostársnak egyaránt. Az Ifjú Zenebarát Klubok Központi Kórusát a Jeunesses Musicales szervezet felkérésére alapította meg 1965-ben. A kórus magját akkoriban egy olyan kamarakórus alkotta, akik már-már szimbiózisban éltek akkori gimnáziumi zenetanárukkal. Az idők folyamán a tagok ugyan kicserélődtek, hiszen több generáció, több száz énekes adta át egymásnak benne a stafétát, de a kórus eredeti célja és lelkesedése megmaradt, köszönhetően a fő mozgatórugónak, mely nem más, mint Ugrin Gábor szigorú igényessége, könyörtelen szeretete a zene teremtő ereje iránt.

A koncert felütéseként Bácskai János, Ferencváros polgármestere méltatta kedves szavakkal az ünnepeltet. Idézett is a Karnagy úrtól, zenetanításhoz fűződő viszonyát érzékeltetve: "Népdalt kell tanítani, itt kezdődik és itt végződik a dolog. Meg kórust kell szervezni. Ha az énektanár tud énekelni, és egy dallal mutatkozik be, nem a nevével, és rábírja őket, hogy a következő órán ők is énekeljenek valamit, ők mutatkozzanak be, nyert ügye van." A kórus részéről elhangzott köszöntésből pedig álljanak itt Szilágyi Katalin gondolatai, amelyek találó megfogalmazását mi sem igazolja jobban, mint az utána következő szűnni nem akaró vastaps, és az a szeretet, amelyet egymással versengve fejeztek ki a koncert nézői és résztvevői: "Nem halványulnak az emlékek, meghatározóak az élmények, amelyeket Tanár úr keze alatt szereztünk. A szidás is, a dicséret is, a próbák munkája, az utazások, a jó beszélgetések. Hasznunkra vált a kórusban eltöltött idő. Sokat tanultunk, műveltséget, fegyelmet, alkalmazkodást, tiszteletet a zene és egymás iránt. Köszönjük mindezt, és minden mást, amit Tanár úr nekünk adott. Ez a születésnap azonban nemcsak a család és a kórus magán-ünnepe, hanem a magyar kórusmuzsika, kóruskultúra és zenepedagógia ünnepe is. Ugrin Gábor tanár úr majd 60 éves pályafutása alatt énektanárok, karvezetők generációinak adta át Kodály Zoltán és Bárdos Lajos zenei és pedagógiai örökségét. Az idő azonban nem áll meg, hamarosan újra próba lesz, majd koncert. Azt kívánom Tanár úrnak mindannyiunk nevében, hogy jó egészségben, sok jó programmal zsúfolt év után újból együtt lehessünk a következő kerek születésnapon. Isten éltesse a Tanár urat nagyon sokáig!"

A két részből álló műsort a kórus tagjai meglepetésekkel és aktív részvétellel tűzdelték meg Ugrin Gábor számára. A legnagyobb ajándék jelen sorok írója szerint mégis az volt, hogy ez alkalomból a vállalkozó kedvű régi tagok részt vehettek a felkészülés izgalmas időszakában, visszahozhatták vagy újra átélhették életük meghatározó pillanatait, élményeit, és újra együtt énekelhettek 80 éves, de töretlenül ifjú lelkű Karnagyuk keze alatt.

A koncert első felében Tanár úr kedvenc darabjaiból válogatott, a műsorban szerepeltetett világi és vallásos muzsikát egyaránt. Az összeállítás az élet szépségeivel és a lélek mélységeivel egyaránt foglalkozott: először Monteverdi két kórusműve csendült fel, mely a szerelem megnyugtató reménységét és mindent elsöprő erejét mutatja be. Ezt Rahmanyinov Bogorogyice Dévo (Isten-szülő Szűz, Ave Maria) című motettája követte az Éjszakai vigília című művéből. Ezután Debussy és Ravel 3-3 kórusdala következett, melyeknek igazi mélysége remekművekhez méltó küzdelem, színészi játék és virtuóz francia nyelvi készségek árán hozható csak felszínre. Igazán dicséretes, hogy a kórus szépen helyt állt e nehéz műsorban.

Két tanítvány ajándéka volt a következő két műsorszám. Fehérváry Péter az általa alapított kamarakórussal adta elő Járdányi Pál egy népdalfeldolgozását és egy Orbán György kórusművet. Ezt követően Magyaróvári Viktor vezénylete saját, Psalm of Light című szerzeményét, a gazdag szövegű és lelket melengető zsoltárral tisztelegve mestere előtt. A koncert Ugrin Gábor által vezetett első fele mivel mással is fejeződhetett volna be, mint Kodály Zoltán két remekművével, melyek Tanár úr életfelfogását, elveit és életszeretetét is tükrözik? A Szép könyörgés és az Esti dal előadásához a nézőtéren helyet foglaló számos régebbi kórustag is csatlakozott, újra együtt átélve a darabok erejét és a leírhatatlan büszkeséget, hogy ennek a nagy szellemi közösségnek apró részecskéjeként milyen óriási csodákra képesek.

A koncert második fele Joseph Haydn Salve Reginájával kezdődött, tisztelgésként a Karnagy úr életében oly fontos szerepet betöltő esemény előtt, amikor fiatalkorában először hallotta ciszterci szerzetesektől a Mária-ének gregorián változatát. Szefcsik Zsoltnak, az Erdődy Kamarazenekarnak és Rácz Márton karmesternek, valamint az est szólistáinak - Morvai Katalin, Barlay Zsuzsanna, Magyaróvári Viktor, Asztalos Bence - köszönhetően ezután két ritkán hallott gyöngyszem, a 36 évig a Pécsi Dómban alkotó Georg Lickl Missa solemnise és Joseph Bengraf - a Belvárosi Főplébániatemplom karnagya volt 1784-1791 között - Te Deum című műve csendült fel.

Ugrin Gábor szép, tartalmas, érzelmekben és alkotásokban gazdag, küzdelmektől sem mentes, de méltóságát mindig is őrző pályafutásáról remekül tájékozódhatunk a vele készült riportfilmből és rádióinterjúkból. Azt azonban, hogy a magyar kóruskultúrának még mindig milyen erőket megmozgató alakjáról van szó, csak a jubileumi koncert mutatta meg!

Az alábbiakban a kórus saját archív felvételeiből összeállított, egy rövid részlet erejéig az Ugrin Gábor 70. születésnapja alkalmából Horváth Tünde által készített, Viribus Unitis című riportfilmből is idéző kisfilmet, illetve a május 19-i koncert összefoglalóját tekinthetik meg. Mindkét videó Venéczi Zoltán munkája, elkészítésükhöz Sebestyén Zsuzsa, Kontra Zsuzsanna, Thaler Tamás és Mező András nyújtott nélkülözhetetlen segítséget.