Edu-Art

Ez nem életrajzi regény, hanem fikció

2015.04.21. 08:00
Ajánlom
A Kitömött barbár című regény azt a kevésbé ismert tényt járja körbe, hogy Kazinczynak volt egy fekete bőrű, művelt barátja, akit kitömve kiállítottak a bécsi Természettudományi Múzeumban. Péterfy Gergely tizedikként lett Aegon-díjas, idén övé a legjobb könyvnek járó díj. INTERJÚ

- Volt olyan szándéka, hogy közelebb hozza a középiskolai irodalomkönyvekből ismert Kazinczyt az olvasókhoz?

- Egy átlagos műveltségű embernek nincs túlságosan sok információja róla, hiszen nem kitüntetett figurája a magyar kultúrtörténetnek. Nagyjából mindenkinek a nyelvújítás, Kufstein vára és Török Sophie jut az eszébe. Rengeteg jelentős szereplő van a múltunkban, nem juthat mindenkire egyforma fény. A szándékom nem az volt, hogy átalakítsam a fejünkben lévő Kazinczy-képet, hanem egy ízig-vérig regényfigurát akartam gyúrni abból a szerepéből, amit Angelo Soliman sorsának szemlélőjeként betöltött. Járulékos nyereség, hogy amint látom, hozzájárulhatok az író reneszánszához. Talán ezután a szélesebb közönség is másképp gondol majd rá. Fontos megjegyeznem, hogy nem dokumentum értékű regényt írtam.

- Mennyi valóság és mennyi fikció található benne?

- Sok dokumentumát felhasználtam, alapul vettem a levelezéseit, a visszaemlékezéseit. Egyes részeket szöveghűen emeltem át. Valós a közte és családja közt fennállt konfliktus, a testvérei gonoszsága, az anyja zsarnokoskodása, az, hogy megpróbálták kisemmizni, eldugni a börtönből való szabadulása után. Más események pedig a fantázia szüleményei. El szoktam mondani, az olvasók ne használják ezt a könyvet Kazinczy megismerésére.

- Mire való akkor?

- Arra, amire a könyvek általában: a megismerés eszközei, hogy általuk tisztább képünk alakuljon ki a világról, a létezésről, az emberi kapcsolatokról. Jelen esetben akár a magyar értelmiségi létről és a kelet-európaiság sorsparadigmájáról. A Kitömött barbár nem életrajzi regény, hanem fikció.

- Melyek a kitalált elemek?

- Kazinczyt például nem engedték el a börtönből, hogy jelen lehessen Soliman kitömésénél. Csak két öccsét szerepeltettem, miközben a valóságban több volt. Számos ilyen mozzanat van. A történetnek két feldolgozását készítettem el. Az egyik egy tudományos doktori értekezés, több helyen megtalálható az interneten. Aki a valóságra, pontosabban arra kíváncsi, ami a múlt dokumentumainak egymás mellé helyezéséből kiderül, annak a disszertációm elolvasását javaslom. És van a regény, egy nyomtatott formájú fikció.

- A mű kiindulópontja mennyiben a képzelet szüleménye?

- Még tanult irodalmártörténész ismerőseim is éltek a gyanúperrel, létezett-e Angelo Soliman. Takács Ferenc meg is írta, hogy tévedett ez ügyben. Történelmi tény a létezése és a kitömése is. A regény kiindulópontja tehát valóságos. Ugyanúgy jártam el, ahogy történelmi tárgyú regényeknél szokás. Ahogy Gárdonyi Géza az Egri csillagok esetében. Alapul vettem egy történelmi kiindulópontot és arra építettem rá a fikciómat.

- Melyik volt az a könyv, amely elindította ezen az egész úton?

- Kazinczy levelezéseinek második kötetében található az a szöveg, amelyben elmondja, hogy volt egy fekete bőrű barátja, akit kitömtek. A Pályám emlékezete című művében is többször ír róla. A magyar irodalomtörténet tudott Soliman személyéről, csak eddig nem tartotta elbeszélésre érdemesnek.

- Mit jelent Önnek, hogy az év legjobb könyvének választották a regényét?

- Óriási megtiszteltetés és nagyon nagy öröm. A munkám visszaigazolása, hogy olyasmit sikerült létrehoznom, ami sok ember érdeklődését, megbecsülését kiváltja. Az Aegon olyan díj, aminek sikerült megőriznie a függetlenségét, a renoméja az elmúlt tíz évben egyre csak emelkedett. Minden író álma ennek elnyerése.

- Az átadóünnepségen elmondta, most sűrűbb az élete. Ha újra nyugalom lesz, ismét íróasztalhoz ül?

- Minden ilyen esemény felgyorsítja az ember életét, fölkavarja a hétköznapjait. Jó érzés egy hosszú munka után élvezni a sikert. Persze várom azt is, hogy visszaálljon a csöndes, alkotói időszak, hogy nekiláthassak a következő munkámnak.

- Ez szintén regény lesz?

- Elég öreg vagyok már hozzá, hogy kijelenthetem, a regényíráshoz van affinitásom.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Klasszikus

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.