- Hány csapat jelezte részvételi szándékát a jelentkezési határidőig?

- Összesen 144 csapat jelentkezett 80 középiskolából, s nemcsak Magyarországról, hanem Szlovákiából és Romániából is. Összehasonlításul: a 2007-es Kodály-vetélkedőn ugyanebből a korosztályból mintegy 50 csapat vett részt. Hogy Liszt neve vonzóbb a középiskolások számára, esetleg a Liszt-év promóciója sikeresebb, mint a Kodály-emlékévé volt, vagy egyszerűen csak szerencsés a csillagok együttállása, nem tudom. Annak mindenesetre nagyon örülünk, hogy ilyen komoly az érdeklődés, hiszen ez azt jelenti, hogy az ősz folyamán mintegy 700 középiskolás diák heti rendszerességgel foglalkozik majd Liszt Ferenccel.

- Mit fog jelenteni számukra a Liszttel való foglalkozás? Az életútra koncentrálnak inkább a feladatok, vagy Liszt zenéjére?

- Közhely, és az emlékév során szinte naponta elhangzik, hogy Liszt személyisége és működése mennyire sokrétű volt. Nála ráadásul minden mindennel összefügg: az életútját majdhogynem kirajzolja műveinek kronológiája, a pedagógus levezethető a zongoravirtuózból, valamennyi művészi tevékenységére kiterjedő erkölcsi tartása pedig vallásos érzületéhez kapcsolódik. A Liszt személyiségét körülölelő gazdag szellemi háló a vetélkedő esetében különösen szerencsés, mert ezáltal nemcsak Liszt zenéjét hozhatjuk közel a középiskolás generációhoz, hanem az egész korszakot is. Ami a konkrét kérdést illeti tehát, megpróbáljuk végigkalauzolni a csapatokat Liszt nyomában a 19. századon: a tíz online forduló tíz olyan városhoz kötődik, amely Liszt életében fontos szerepet játszott, s valamennyi csapat bejárja ezeket virtuálisan. Lesznek feladatok, amelyek Liszt zenéjéhez kapcsolódnak inkább, s lesznek olyanok, amelyek az életrajzra koncentrálnak. És tervezünk olyanokat is, amelyekben nagyobb horderejű kérdésekkel is szembesíteni kívánjuk a diákokat. Például azzal, hogy mi a zenetörténet.

- Hogyan lehet ezzel szembesíteni a diákokat egy műveltségi vetélkedőben?

- Anélkül, hogy lelőném a poént: az egyik fordulóban dokumentumokat fogunk a csapatok rendelkezésére bocsátani Liszt életének egyik fontos epizódjával kapcsolatban, s ez alapján kell rekonstruálniuk, hogy „valójában" mi történt. Reményeink szerint a diákok szembesülni fognak azzal, hogy a történelem nem olyan, mint egy természeti jelenség, hanem mi, történeti érdeklődésű emberek hozzuk létre a fennmaradt, olykor egymásnak ellentmondó adatmozaikokból. A feladat végén meg fogjuk mutatni, hogy jelentős Liszt-kutatók egymástól mennyire eltérően adják elő ezt a bizonyos történetet.

- Kik állítják össze a feladatokat, és kik zsűrizik a fordulókat?

- A vetélkedőt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Jeunesses Musicales Magyarország Egyesület közösen szervezi. A Zeneakadémiához kötődik a vetélkedő tartalmi része, a négy évvel ezelőtti Kodály-vetélkedőt tető alá hozó Jeunesses-hez pedig minden, ami szervezés. A „tartalomszolgáltató" csapat - ahogy magunkat nevezzük - háromtagú: fiatal zenetörténész kollégáimmal, Mikusi Eszterrel és Loch Gergellyel hárman állítjuk össze a feladatokat, s ezeket aztán budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont vezetője, Domokos Zsuzsanna is megnézi, sőt, kigyomlálja, ha kell. Az online fordulókat is a tartalomszolgáltató csapat fogja majd szakmai szempontból nyomon követni. Ami a december 10-ei offline döntő zsűrijét illeti, a névsor igen illusztris: Batta András, a Zeneakadémia rektora, Domokos Zsuzsanna, Hamburger Klára Liszt-kutató, Farkas Zoltán, az MR3 Bartók Rádió intendánsa és Bogányi Gergely zongoraművész vesznek majd részt benne.

- Mit egyebet lehet tudni a döntőről?

- A helyszínt (Művészetek Palotája, Fesztiválszínház), az időpontot (december 10.), azt, hogy a hat, legmagasabb pontszámot elért csapat kap rá meghívást, akiknek valamennyi költségét a vetélkedő állja, valamint, hogy a döntőt rögzíti a Bartók-rádió. Mivel tíz virtuális forduló után szeretnénk kihasználni a személyes jelenlét varázsát, a feladatokat próbáljuk a döntőben fellépő művészekhez kapcsolódóan összeállítani, egyelőre azonban tárgyalás alatt áll, hogy kik is lesznek a fellépők.

- A vetélkedő honlapján az olvasható, hogy „A szervezők és a támogatók lehetővé teszik, hogy a résztvevő csapatok térítésmentesen segédanyagokat kapjanak." Mik ezek az anyagok, és milyen mélységben kell bennük elmerülniük a csapatoknak?

- Az efféle vetélkedőknek a legnagyobb hozadéka nem az, hogy a résztvevők hetekig jópofa kérdéseket próbálnak megoldani, hanem az, hogy az adott témában előzetesen elmélyednek. Rendkívül szerencsés, hogy Liszt működésével kapcsolatban egy olyan munka áll rendelkezésre magyarul, mint Alan Walker háromkötetes életrajza. Szakmailag is a legmagasabb színvonalat képviseli, ráadásul úgy olvastatja magát, mint egy regény (ebben persze az alapanyag is szerepet játszik: J.S. Bach életéről például nehéz ennyire izgalmasan írni). A kötet kiadójával, az Editio Musica Budapesttel sikerült nagyszerű megállapodást kötni, így az összes résztvevő középiskola kapott egy példányt mindhárom kötetből, s ami talán ennél is nagyobb dolog: a vetélkedő résztvevőihez pdf-formátumban is eljuttattuk a köteteket, ami az e-könyvek korában nem kellene, hogy feltűnést keltsen, de itt a kies Kelet-Európában azért mégiscsak örömteli fejleménynek tekinthető. Ha a csapatok elolvassák Walker életrajzát, felkészültek lesznek a vetélkedőre. Ami a zenéket illeti: készítettünk a csapatok számára Liszt-felvételek youtube-videóiból egy listát, s ezt kiküldtük nekik, nyári hallgatnivaló gyanánt.

- Ezek szerint igyekszik minden „újmédia" nyújtotta lehetőséget kiaknázni a vetélkedő?

- Emlékszem egy ülésre valamikor két évvel ezelőttről, amikor a Bartók rádióban találkoztunk páran, a Liszt kutatóközpont munkatársai, rádiósok, néhányan a Zeneakadémiáról. Akkor kezdtünk először beszélni arról, hogy a Liszt-évben kellene szervezni egy vetélkedőt, s már ott világos volt, hogy ha szeretnénk a célcsoportnak kitűzött generációhoz közelebb hozni a klasszikus zenét, akkor nem tehetjük meg, hogy ne használjuk az internet nyújtotta lehetőségeket. És ezt nemcsak a vetélkedővel kapcsolatban tartom fontosnak. Az idősebb nemzedékből sokan szemetesládának tartják az internetet, s természetesen ebben van némi igazság: a szemét aránya messze magasabb az értékes tartalomnál. Ez azonban nem változtat sem azon, hogy az interneten rendkívüli értékek bújnak meg, sem azon, hogy az interneté a jövő. Mivel a középiskolások idejük jelentős részét töltik a youtube-on, az e-mail számukra természetesebb közlési forma, mint a kézzel írt levél, kapcsolataikat és jövőjüket pedig a facebookon építgetik, mindhárom csatornát intenzíven fogjuk használni. Ha Paganinitől kapnak egy e-mailt, amelyben mindenfélét megtudnak arról, hogy az „ördög hegedűse" miként és miért hatott Lisztre, talán jobban megragad bennük, mintha ugyanezt egy könyvben olvassák és utána dolgozatot kell belőle írniuk.

- Követhető lesz-e valamilyen formában az érdeklődők számára is a verseny állása?

- Az egyes online fordulók jelszóval védett oldalon zajlanak majd, s mindig szerda nulla órától kedd éjfélig tartanak: az adott városhoz kötődő feladatok megoldásához a csapatoknak mindig egy hetük lesz. Amikor egy új fordulót elindítunk, lezárjuk az előzőt, s annak teljes anyagát nyilvánosságra hozzuk a megfejtésekkel együtt. A nagyközönség tehát egy hét késéssel, és a megfejtés ismeretében újrajátszhatja az adott fordulót. Ami a csapatokat illeti, ők csak a saját pontszámukat fogják látni, nehogy a nyolcadik fordulóban valakinek kedvét szegje, hogy már úgysem lehet a legjobb hat között. Szeretnénk, ha mindenkinek végig kitartana a lelkesedése, hiszen a kései Liszt a zenetörténet nagy csodáinak egyike.