Edu-Art

Gerald Wirth: "A zene nálunk az élet szerves részét képezi"

2012.07.02. 06:13
Ajánlom
A legendás bécsi fiúkórus művészeti vezetőjét a Sängerknaben-lét mindennapjairól és az általa kialakított speciális kóruspedagógiai programról kérdeztük. A beszélgetés során fény derült arra is, bennlakásos otthonuk miben különbözik a többi osztrák állami iskolától, és hogy milyen funkciót szánnak az ez év decemberében átadásra kerülő új koncerttermüknek.

- Milyen szempontok alapján választják ki a leendő kóristákat a felvételi meghallgatásokon?

- A legfontosabb feltétele a bekerülésnek az, hogy a gyerekeknek legyen belső affinitásuk a zenéhez, és motivációjuk arra, hogy intenzíven muzsikáljanak. Minden nap több órát foglalkozunk az énekléssel, így számunkra az a kiindulópont, hogy a gyerekek örömüket leljék a kóruséneklésben. E nélkül egyszerűen nincs is értelme az ilyen intenzív zenei tevékenységnek. Elengedhetetlen feltétel ugyanakkor az is, hogy a jelentkező énekhangja fiziológiai szempontból egészséges legyen. Ezt a felvételi vizsgán különféle gyakorlatokkal vizsgáljuk meg, mint ahogy azt is, van-e érzékük a gyerekeknek a harmóniákhoz és a ritmusképletekhez. A bekerüléshez nincs szükség különösebb zenei előképzettségre, inkább a zene iránti fogékonyságot teszteljük. A felvételt nyert jelentkezők aztán körülbelül tizennégy éves korukig, azaz a mutálás kezdetéig énekelhetnek a kórusban, de utána is van lehetőségük, hogy nálunk folytassák a tanulmányaikat. Két éve indítottunk el például egy olyan érettségiig tartó zenei képzést, ami elsősorban a klasszikus vokális zenére koncentrál. 

- Mennyire feszített egy Sängerknabe áltagos napja?

- A mindennapi rutin - leszámítva azt, hogy egy bentlakásos iskola vagyunk - nem igazán különbözik a többi osztrák állami iskolától. A fiúk időbeosztása ezzel együtt meglehetősen szabályozott: a tanítás reggel fél nyolckor veszi kezdetét, és körülbelül este hat órakor végződik, délelőtt közismereti órákon vesznek részt, a délután pedig a kóruspróbáké. Az esték szabadok, persze csak akkor, ha nincs aznap koncert. A kórustagok átlagosan 80-90 koncerten vesznek részt évente. Ez az első hallásra magasnak tűnő szám biztosítja számukra, hogy olyan rutinra és koncerttapasztalatra tegyenek szert a színpadon, mely később az élet számos területén is hasznukra válhat. Meglepően hangozhat, de a kóristáknak körülbelül csupán egyötöde az, aki később a hivatásos zenészi pályát választja. Szép számmal kerülnek ki tőlünk újságírók, orvosok, színészek is. Az itt szerzett érettséginek tehát nem szükségszerű következménye a zenei pálya, de kétségkívül jó alapokat biztosít hozzá.

- Pályáját egykoron Ön is a Wiener Sängerknaben soraiban kezdte. Milyen alapokat kapott a későbbi boldoguláshoz?

- Az itt eltöltött évek legnagyobb hozadéka számomra az volt, hogy a zene az életem magával értetődő, természetes részévé vált. Azzal pedig, hogy nemzetközi szakemberek és a legnagyobb karnagyok vezénylete alatt énekelhettem, egészen a mai napig meghatározó mintákat és inspirációforrást szereztem.

- Zenepedagógia és karnagyi tapasztalatai alapján saját kóruspedagógiai módszert is kialakított (ez az ún. Wirth-Method - a szerző), mely komplex módon fejleszti az alapvető énekzenei készségeket, a ritmusérzéket, a kottaolvasást, a hangképzést. Miben különbözik ez a Kodály-módszertől?

- A Wirth-módszerrel nem a spanyolviasz feltalálása volt a célom, hanem az, hogy egy tananyagba gyűjtsem össze mindazokat a módszereket, melyek a legcélravezetőbbnek bizonyultak eddigi tapasztalataim során. Tehát semmi újat nem találtam fel, egyszerűen csak a különféle metodikákat fejlesztettem tovább, és összegyúrtam őket egy olyan rugalmas tantervbe, melyben ugyanolyan fontos helyen szerepel az ének-zene oktatásának elméleti és gyakorlati része. A Kodály-módszertől talán abban különbözik ez leginkább, hogy míg ott a motorikus éneklés, azaz a zenei írás és olvasás készségszintű elsajátítása a legfőbb cél, itt nagyobb hangsúlyt kapnak a hangképzési gyakorlatok, a gyerekek belső motivációjára építő szemléletmód, azaz hogy a gyerekek élvezzék, amit csinálnak. 

- Idén decemberben külön a Wiener Sängerknaben számára épülő koncerttermet adnak át az iskola közelében. Hogyan és mire fogják használni az új épületet?

- Az épület hangversenyterme az operaprodukcióink helyszíneként fog majd funkcionálni. Az elmúlt évtizedek során már számos gyerekoperát állítottunk színpadra, azonban nem mindig voltak kielégítőek számunkra az operákhoz szükséges technikai feltételek. Az új koncertterem ezt a hiányt fogja pótolni: a profi fény- és színpadtechnikával rendelkező házban már minden technikai feltétel adott lesz a darabok színházisabb megközelítésű színreviteléhez. Terveink szerint szezononként három-négy színházi darabot mutatunk be itt, az általános iskolásoktól az idősebb korosztályig terjedő közönségünk igényeit figyelembe véve más és más műfajú előadásokkal. Január végére például kisiskolások számára készítünk egy gyermekmusicalt, a február 22-i épületátadó ceremóniára pedig erre az alkalomra szánt művel készülünk, aminek én magam írom a zenéjét.

- A vakáció kezdetével az iskola is bezárja kapuit?

- Bár a nyári szünet hivatalosan ugyanakkor kezdődik, mint az összes osztrák iskolában, a fellépéseink miatt az egész évben működik az intézmény. A nyár természetesen itt is elsősorban a pihenésről szól. A kóristák öt hetet töltenek a szüleiknél, de próbákkal egybekötött aktív pihenés céljából dél-ausztriai nyaralónkba is lelátogatunk a nyár a folyamán. A turnék mellett a nyári hónapokban Bécsben a Musikvereinben leszünk hallhatók, július 26-án pedig a Stimmbogen (az osztrák minisztérium és a Wiener Sängerknaben közös nemzetközi programja, mely a kóruséneklést hivatott népszerűsíti a gyerekek körében. - a szerk.) tízéves évfordulóján 1600 ifjú kórista érkezik hozzánk, hogy közreműködjenek a nagyszabású ünnepi koncerten, melyet az interneten élő adásban is fognak közvetíteni.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Öt fiatal művészt ismertek el Junior Prima Díjjal színház-, film- és táncművészet kategóriában

2024-ben tizenhatodik alkalommal adták át a Junior Prima Díjat színház-, film- és táncművészet kategóriában, a mostani jutalmazottakkal együtt eddig már 116 fiatal magyar tehetségnek ítélték oda az elismerést.
Vizuál

Kiúttalanság és anyagfáradás – kritika a Fekete pont című filmről

Bár a képi világ és a témaválasztás nem erre utal, Szimler Bálint új filmje valójában egy remek szatíra egy átlagos magyar iskola életéről. A rendező ugyanakkor megkísérel időnként átlépni a szociális drámák világába is, ám kérdéses, hogy ehhez megvannak-e a megfelelő eszközei.
Klasszikus

A nagybőgő szépségei – két fiatal művész koncertje a BMC-ben

Elsősorban 20-21. századi művekre épül Devich Benedek nagybőgő- és Gorka Plada zongoraművész koncertjének műsora. A kamaraestet az előadók Kurtág Györgynek ajánlják.
Klasszikus

Nagyszabású koncerttel köszöntik a hetvenéves Hollerung Gábort

A szeptember 15-i Hollerung 70 című koncerten két olyan együttes lép fel a Budafoki Dohnányi Zenekar és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság személyében, amelyeket Hollerung Gábor több mint harminc éve vezet.
Plusz

Ahol a hazai és a nemzetközi művészet találkozik – közeleg a Liszt Ünnep

Október 9-én kezdődik, és egészen 22-éig várja az érdeklődőket a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál. Az eseménysorozat névadójának szellemiségében összeállított programon a klasszikus és kortárs zene nemzetközi sztárjai érkeznek Budapestre.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.