- Az ügynökségek eddig is remekül működtek diplomás szervezők nélkül. Mi szükség van mégis művészeti menedzserekre?

- Jó szakemberekre mindig is szükség lesz. Ugyan jó néhány helyen képeznek művelődésszervezőket, de csak kevés olyan hely akad, ahol a hallgatók az ebben a szakmában elengedhetetlennek számító gyakorlati oktatásban is részesülnek. A művészeti menedzsment fontosságát már a rendszerváltozás óta folyamatosan hangsúlyozzák. Itthon azonban felettébb érdekes a helyzet: nagyrészt művészeket neveznek ki intézmény- és projektvezetőknek, ők pedig gyakran úgy képzelik a művészeti menedzsmentet, hogy kitalálnak valamit, és akkor jön a menedzser, aki előkeríti rá a pénzt. Nem hiszek abban, hogy egy kulturális projektben létezhetnek olyan művészeti döntések, melyeknek nincsenek anyagi következményei, ahogy olyan pénzügyi döntés sincs, ami ne hatna vissza a művészeti munkára. Igenis szükség van tehát szakemberekre, akik az adott művészeti ághoz, a pénzügyekhez és a szervezéshez egyaránt értenek.

- Mikor és hol kezdtél el foglalkozni a művészeti menedzsmenttel?

- A Bihari Együttesben néptáncoltam Novák Ferenc Tatánál, első ízben itt volt alkalmam kipróbálni magam ezen a területen. Novák Tata remek műhelyt hozott össze, a kortárs táncművészet legjelentősebb képviselői kezdték itt a pályafutásukat. Jómagam nem voltam tehetséges táncos, de szerettem, és fontos volt számomra a közösség. Épp abban a periódusban voltam a Bihari Együttes tagja, amikor Novák a színházi produkció irányába indult, így olyan darabokban volt lehetőségem táncolni, mint a Kőműves Kelemen, A szarvassá vált fiak vagy az István a király. Mindig is szerettem a színházat, de itt végképp elkapott a színházcsinálás varázsa. Lévén, hogy félamatőr együttes voltunk, az előadásokat nekünk kellett megszervezni. Míg a táncban nem voltam sikeres, azt vettem észre, hogy a szervezésben egyre inkább az vagyok, sőt, még jobban is élvezem. Tulajdonképpen így indult a történetem.

- És hogyan jutottál el a Pentaton Koncertügynökség vezető posztjáig?

- Az érettségi után Novák Tata hívott, hogy dolgozzak népművelőként az együttesben. Aztán katonakoromban elvitt a Honvéd Együttesbe, ami akkor a fénykorát élte. Itt táncháztalálkozókat és folklór-rendezvényeket is szerveztem, majd egy koprodukció kapcsán megismerkedtem az Operaház akkori vezetőségével, akik áthívtak az Operába. Ez nagy váltás volt az életemben, így került a folklór mellé a zenés színház és az opera. Ezek lettek végül azok a területek, melyekkel mind a mai napig foglalkozom. Az Operaházban ismerkedtem meg szakma meghatározó egyéniségével, Zimányi Zsófiával, aki később, amikor 1996-ban megpályázta a fesztiválközpont irányítását - furcsán hangzik, de ebben a szakmában ez már történelem - felajánlotta, hogy vegyem át tőle a Pentaton Koncertügynökség vezetését. 28 évesen ajánlatot kaptam Magyarország első művészeti magánügynökségtől. Azóta is ott dolgozom, egészen pontosan 16 éve.

- Milyen ismeretekkel, készségekkel rendelkezzen az, aki jól szeretné végezni ezt a munkát?

- A kulturális menedzsment meglehetősen összetett szakma. A művészeti ágazatok szeretete és alapos ismerete éppúgy elengedhetetlen feltétel, mint a hatékony szervezés és a jó kapcsolatteremtő képesség. Ez utóbbit az ügynökségben „zsúrfiú" arcnak is szoktuk hívni: a vonzó, szuggesztív személyiség nem feltétlenül jelent hátrányt ebben a szakmában. Másrészt van a munkának egy kőkemény adminisztratív oldala is. Szerződések írása, költségvetés tervezése, jogszabályok ismerete, stb. Gyakran van olyan, aki az ötletelő, kapcsolatteremtő vonalon jeleskedik, de egyéniségéből adódóan slendrián az adminisztratív ügyekben. Aki utóbbiban jó, viszont nincsenek megfelelő kommunikációs készségei és ötletei, tapasztalataim szerint nehezebben tud érvényesülni. De mindkét területen helyt kell tudni állni. Ez adja a szakma kétarcúságát és komplexitását.

- A fesztiválszervező szak Kulturális projektmenedzsment nevű tárgyát Szép Fruzsinával párban fogod tanítani.

- Mindketten a saját tapasztalatinakat és munkamódszerünket szeretnénk megosztani a hallgatókkal. Fruzsi a könnyűzenei oldalt mutatja be, én pedig a színházi oldalról fogok közelíteni. Ő bizonyára nagyobb hangsúlyt fektet majd SZIGET háttérfolyamatainak ismertetésére valamint a hazai és külföldi fesztiválok elemzésére, én pedig a színházi turnékra és a zenés színházra fókuszálok leginkább. A páros felosztás több szempontból is kedvező. Fruzsival már dolgoztam együtt, jó barátságban vagyunk és szakmailag is hasonlóan gondolkodunk. Mindketten rendelkezünk tapasztalattal az egyéni művészmenedzsmentről (Fruzsi a pályát a Muzsikás Együttes, a Besh o droM, valamint Sebestyén Márta menedzsereként kezdte, én pedig jelenleg Miklósa Erika menedzselésével is foglalkozom), így ebből a témából is került a tananyagba. Szilárd elhatározásunk, hogy a szakma rejtelmeit a hallgatóknak konkrét projekteken keresztül mutassuk meg.

- Kiknek ajánlod ezt a szakot?

- Elsősorban azoknak, akiket érdekel a kultúra, és valamelyest képben is vannak vele. Minden részéhez természetesen nem lehet és nem is kell érteni, de egy-egy művészeti ághoz igen. Én például soha nem rendezek könnyűzenei koncerteket, mert tudom, hogy a dobfelszerelésekkel át tudnak verni. Nem tudom ugyanis, ha egy zenekar ragaszkodik a drágább dobfelszereléshez, az jogos-e, vagy éppen művészi allűr és fölösleges pénzkidobás. Ugyanezt egy hangversenyzongora fontosságáról már meg tudom állapítani. Ez a képzés ugyanakkor azoknak is érdekes lehet, akik már a szakmában vannak egy ideje, már dolgoztak kisebb-nagyobb művészeti projektekben vagy fesztiválokon. Nagy örömömre szolgálna, ha lennének olyanok, akik adott esetben saját, már működő vagy induló projektjüket hoznák el, amihez tanácsokkal tudnánk szolgálni, amiket együtt tudnánk megvitatni. Ebben a képzésben talán az lehet mindenki számára vonzó, hogy a mai középgeneráció sikeres szakemberei tanítanak itt az életre, akikhez az egy éves képzést követően gyakorlatra is el lehet menni. A Pentatonnál is foglalkoztatunk gyakornokokat, és nagyon sok a jelentkező, de az új szak kapcsán elhatároztuk, hogy a hallgatókat innentől kezdve ebből a képzésből választjuk ki.

A szakirányú továbbképzésre 2011. október 3-a a jelentkezéso határidő. A szakról további információkat a www.fesztivalszervezo.eu oldalon találhatnak.