Edu-Art

Marianna Vasileva: "Elég volt a versenyekből!"

2012.09.30. 09:05
Ajánlom
A huszonhat esztendős, többszörös nemzetközi versenygyőztes orosz művésznő szeptember 23-án lépett fel első alkalommal Budapesten. A fiatal hegedűst a koncertet követően tanulmányairól, eredményeiről és terveiről is megkérdeztük.

- A Szentpétervári Konzervatórium különleges tehetségeket gondozó tagozatára nyolcévesen kerültél be, tizenhárom esztendős korodtól pedig a bécsi zeneakadémián folytattad tanulmányaid. Miért volt fontos, hogy ennyire fiatalon elkerülj otthonról?

- Tinédzserként még természetesen nem dönthettem egyedül az ilyen fajsúlyú kérdésekről. Szüleim, és a családomban többen is hivatásos zenészek, és a legjobbat akarva nekem engem is erre a pályára szántak. Első tanárom édesapám volt, ő készített fel a konzervatóriumi felvételire, ahol aztán Vladimir Ovchareknél a tradicionális orosz iskolát követve tanultam meg hegedülni. Tiszta érzésű és fényes intellektusú ember volt - sajnos már nincs köztünk -, neki köszönhetem az alapokat. Az, hogy Bécsben folytassam a tanulmányaimat, édesapám ötlete volt. Döntését leginkább a kiszemelt tanár, Dora Schwartzberg hírneve és személyisége motiválta - természetesen nem az, hogy minél távolabb tudjon otthonról (nevet). Különben nem is költöztem ténylegesen Bécsbe, hanem ingáztam a két város között. A tanárválasztás pedig tökéletes volt! Dora egy hónap alatt teljesen megváltoztatta a zenéhez és a hangszerhez való hozzáállásomat: onnantól kezdve ugyanis már azt éreztem, a hegedülés nem a családom álma, hanem csak az enyém és a saját utamat járom.

- Míg Dora Schwartzbergnél tanultál, mindössze egy versenyen próbáltad ki magad, későbbi tanárod, Zakhar Bron ellenben öt-hat nemzetközi megmérettetésre is felkészített - ráadásul valamennyi alkalommal a legnagyobb sikerrel. Miben különbözött leginkább a kettejük tanítási stílusa?

- Dora Schwartzbergnél eltöltött éveim sokkal inkább a zenei gondolkodás és ízlés fejlesztéséről szóltak, mint a versenyekre való felkészülésről. A megmérettetések mindig nagyon hasznosak lehetnek a fiatal muzsikusoknak - kitörési lehetőséget biztosíthatnak, szélesíthetik a repertoárod, megbizonyosodhatsz arról, hogy tényleg ezen a pályán van-e helyed -, de nem gondolom, hogy kizárólagos jelentőséggel bírnának, pláne egy hegedűs életében. A technikai tökéletesség ugyanis mit sem ér, ha az előadó játékából hiányzik az, amiről az egésznek szólnia kellene, vagyis a tiszta zenélésről. Dora nemcsak kiváló hegedűs, hanem igazi zenész is, ezért nagyon örülök, hogy a nála eltöltött idők alatt pusztán zenei dolgokkal, megvalósításokkal foglalkoztunk túlsúlyban. Zakhar Bronnál hivatalosan öt évet tanultam Kölnben, nem hivatalosan pedig a mai napig visszajárok hozzá. A világ egyik legjobb tanárának tartom őt, módszereinek köszönhetően kitörölhetetlenül belevéste magát a hegedűtanítás történelmébe, nála tanult egyébként Vagyim Repin is. Tanítási stílusa a huszadik századi orosz iskola hagyományait idézi: az órákra keményen és céltudatosan kell készülni, teljes energiabedobással. Ha valaki elég elszánt és kitartó, óriási lehetőség nála tanulni, még akkor is, ha az ember nem feltétlenül ért vele egyet mindenben.

- A Szigeti József Nemzetközi Hegedű- és Brácsaversenyt pont nemrégiben ért véget itt Budapesten. Miért nem láthattunk az indulók között?

- Miért, minden versenyen el kellene induljak? (nevet) A moszkvai Csajkovszkij-versenyre és az Erzsébet királyné Versenyre sem jelentkeztem soha, sőt, most huszonhat évesen boldogsággal tölt el, hogy kijelenthetem: elég volt a versenyekből! Fontosnak tartom ugyanis, hogy már most fiatalon megtaláljam az egyensúlyokat az életemben. Elérkezettnek látom az időt, hogy a versenyzésen kívül más dolgokba is belevágjak. Folytatni szeretném a tanulmányaimat, mesterkurzusokra járni, és a tanításra is több időt szeretnénk szánni - legutóbb például Prágában adtam egy mesterkurzust.

- Van esetleg olyan kedvenc hegedűművészed, akinek az előadása inspirációforrásként szolgál számodra?

- Nincs kedvenc előadóm, a zenét ugyanis annyira szubjektív kategóriának tartom, hogy talán még azt is kétségbe vonnám, létezik-e egyáltalán ideális megvalósítás. Persze megesik olyan, hogy egy művész egy másik előadóhoz képest jobban vagy rosszabbul játssza el ugyanazt a darabot, de a zenének - ellentétben a sporttal - nem szabad csak a teljesítményről szólnia! Sokkal inkább a gondolataidról, az élményeidről és nem utolsósorban azokról az öltetekről, melyek megfűszerezik az előadásmódodat. Úgyhogy amikor klasszikus zenét hallgatok, azt tartom szem előtt, hogy az adott zene passzoljon a lelkiállapotomhoz.

- Ha jól tudom, mostanában egy 19. századi Vuillaume-hegedűn adod a koncertjeidet, de korábban is remekebbnél remekebb hangszereken játszhattál.

- A Vuillaume-hegedűn hat évet játszottam, de nemrég átváltottam egy 18. századi milánói mesterhegedűre. A váltás nagy kérdés volt számomra, egy hegedűs életében ugyanis mindig kulcsfontosságú az a hangszer, amin játszik. Meghatározza, hogy milyen hangon játszol és határt szab annak is, hogy ezt milyen zeneiséggel teheted. A legtöbb értékes hangszert eddig a versenyekhez kaptam kölcsön, de ezeket rögtön vissza is kellett adnom a tulajdonosuknak. Mivel jelenleg még mindig nem leltem rá az igazi hegedűmre, most ott tartok, hogy próbálom megtalálni az aranyközéputat a vágyaim és a lehetőségeim között. Így jött ez az olasz hegedű is, ami egyébként teljes mértékben megfelel az igényeimnek: mindent meg tudok rajta valósítani, amit szeretnék. Azt még meglátjuk, hogy pontosan mennyi ideig marad nálam, most egy ideig biztosan. Amúgy a Guarneri-hegedűket és a Stradivarikat szeretem a leginkább.

- A szeptember 23-i koncerten Dvořák hegedűversenyét játszottad. Miért pont ezt a művet hoztad Budapestre?

- Ez az egyik kedvenc hegedűversenyem. Származásomból adódóan is könnyebben tudok azonosulni a szláv zeneszerzők érzelmi világával, ebben a versenyműben pedig azt szeretem a legjobban, hogy mindvégig egyszerű és mély dallamokból építkezik, ugyanakkor hosszúsága és technikai nehézségei miatt minden szempontból kihívás elé állítja az előadóját. Talán ez lehet az oka annak, hogy nem tartozik a leggyakrabban játszott hegedűművek közé. Számomra is ez volt az első alkalom, hogy koncerten az egészet eljátszottam, és bevallom, egy csöppet izgultam is. A Budafoki Dohnányi Zenekarral való fellépést egyébként a tavalyi svájci Sion Valais Hegedűversenyen elért első helyemnek köszönhetem. A döntők alatt ők kísértek engem, ami nagyon nagy élmény volt számomra - legalább akkora, mint eleget tenni a mostani meghívásuknak, ami remélem, még sokszor megismétlődik a közeljövőben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Klasszikus

Az univerzum titkát tárja fel a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar Müpában adott sorozatának negyedik koncertjén Kelemen Barnabás egy finn csemegét játszik, majd csillagközi utazásra csábít Bogányi Tibor vezető karmesterrel március 6-án.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.