Edu-Art

Miért alacsonyabb az ösztöndíj a Zeneakadémián, mint máshol?

2010.12.04. 18:24
Ajánlom
Évek óta foglalkoztat mindenkit az a kérdés, miként lehet, hogy a Zeneakadémián a tanulmányi ösztöndíj jóval kevesebb pénzzel kecsegtet, mint a többi nagy hírű egyetemen?

A probléma megoldásához vezető úton először a következőt kell megérteni: a HÖK nem más, mint egy klasszikus értelemben vett elosztóegység. A felhasználható összeget az állam meghatározza, mi erről az összegről kapunk egy kimutatást, amelyből aztán megfejtjük, mennyi ösztöndíjat adhatunk az egyes hallgatóknak havonta. Ugyanez az állami rendelkezés azt is befolyásolja, hogy a hallgatók mekkora része kaphat ösztöndíjat, szó szerint úgy fogalmaz: „maximum az 50 %-a". Ráadásul mi ezt a következőképpen egészítettük ki: „minden szakcsoportnak az 50 %-a". Persze ha a hallgatók 1%-a kapna csak ösztöndíjat, akkor rögtön az 50-szerese lehetne az összeg. Igaz, ebben az esetben a kb. 630 hallgatóból mindössze 6-7 ösztöndíjas lehetne. Tehát több ösztöndíjat csak akkor lehetne adni, ha kevesebben kapnának.

Mi az oka annak, hogy a HÖK évek óta nem akar kevesebb hallgatónak ösztöndíjat osztani, még akkor sem, ha ezzel a kimagasló átlagokat jobban elismerhetné? Nyilván Ti is érzékelitek, hogy amíg egy Műegyetemre járó hallgatónak kimondottan öröm egyes tárgyakból az elégséges érdemjegy, nálunk ez csak elvétve fordul elő. A művészképzésben ugyanis a „jó" gyakran azonos lehet a „középszerűvel", ezért nálunk mindenki igyekszik a két legjobb jeggyel értékelni, amit mi, hallgatók nem is nagyon sajnálunk. Felmerül a kérdés, hogy nem lehetne-e akkor azoknál a tárgyaknál ötfokozatú érdemjegyet adni, amelyek nem szoros értelemben vett művészi tárgyak. Itt legtöbb esetben már megemlíthetnénk a szolfézs-zeneelmélet tárgyat is, hiszen egy sokkal objektívebben működő értékrendszer kidolgozására van lehetőség, ám még sokkal szembetűnőbb az „általános" elméleti tárgyakból szerzett jeles érdemjegy a mindannyiunk által ismert másfél-két órás felkészülés után.

Játsszunk el a gondolattal! Tételezzük fel, hogy Kiss Kunigunda általános zenetörténetből elégségest kap, főtárgyjegye viszont jeles. Bővítve a játékot, hozzunk létre mellé egy osztálytársat Lucc Gizella néven, aki ugyan nála jóval gyengébb főtárgyi teljesítményt nyújtott, de - a korábbiakban vázolt művészeti osztályzás miatt - a jeles érdemjegyet ugyanígy megkapta. Gizella azonban azok közé tartozik, akik az objektívebben értékelhető tárgyakból sokkal több tanulással megszerzik a 4-es(!) érdemjegyet is, mely az ötfokozatú osztályzás esetén bizony komoly sikernek számít! Kettejük összehasonlításából látszik, hogy Gizella átlaga sokkal jobb lesz, noha bevallottuk, hogy Kunigunda főtárgyi teljesítménye messze meghaladta az övét. Igazságos lesz-e tehát, hogy a magasabb tanulmányi ösztöndíjban mégis Gizella részesül? A kérdés költői.

Miután tisztáztuk, miért nem lehet jobban elkülöníteni az átlagokat egymástól, érdemes megfigyelni ennek következményét az ösztöndíjrendszerre nézve is! Ugyan mindenki átlaga meghaladja az említett műegyetemi hallgatóét, mégsem kaphat akkora ösztöndíjat. Ráadásul feltettük a kérdést, miért nem lehet csupán a hallgatók 25%-ának ösztöndíjat adni? Az állami rendelkezés ezt nem zárja ki. Amikor megjelenik egy szakcsoport, amelynek több mint 50%-a kitűnő (ebben az esetben 5,00 átlaggal rendelkezik), hogyan lehet megmondani, ki ne kapjon ösztöndíjat? Ugyan ez szélsőséges eset, és csak 4-5 alkalommal fordult elő ilyen tanszakcsoport az elmúlt években, mégis látszik, hogy miért képzelhető el, hogy még az 50%-os lehetőséget maximálisan kihasználva is olyat láthattok a táblázatainkban, hogy egyes szakokon 4,97 az ösztöndíjhatár. Ha csak 25% kapna, rögtön 5,00 lenne itt is, és cseppet sem igazságosan szorítaná lejjebb az összeget más tanszakokon, hiszen nem tudnánk tartani magunkat a megcélzott 25%-os arányhoz.

Zeneakadémistaként tehát egy olyan helyzetbe csöppentünk, amely nem szerencsés ugyan, mégsem tudjuk úgy megváltoztatni, hogy az mindenképpen jó legyen. Igyekszünk hát megfelelően tanulni, és reménykedni abban, hogy a szerencse is mellénk áll. Hiszen a jelenleg adható ösztöndíj maximumértéket is meg lehet keresni azzal, ami ennek az intézménynek a legnagyobb erénye: a kimagasló szakmai tudáss és az itt összefonódó kapcsolati hálózat. Aki ebben az irányban tud érvényesülni és koncertezési lehetőségekhez jut, egy-egy este alatt akár a teljes havi ösztöndíj többszörösét is megkeresheti!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.