Edu-Art

Miért olyan fontos a rendező szerepe a mai operajátszásban?

2011.09.24. 22:44
Ajánlom
Az újonnan alakult 5K Központban kortárs írók, költők, művészek és művészettel foglalkozó szakemberek vezetésével indulnak kurzusok - többek között opera műfajáról.

Október 3-tól a Kossuth Klubban az 5K Központ szervezésében publicisztika, szépíró, kreatív írás (gyerekeknek és fiataloknak is), műfordítás, webvideó tanfolyamok mellett szabadegyetemi előadás-sorozat indul. Utóbbi keretei között "Az Operaház titkai" címmel operabeavató szemináriumra is lehet jelentkezni, melyet Bóka Gábor vezet. Őt kérdeztük a miértekről és a hogyanokról.

- Hogy néz ki a félév programja? Milyen főbb fókuszpontokat választottál, és miért?

- A félév programja meglehetősen szerteágazó: általános alapismeretek, például operatörténeti áttekintés mellett szóba kerülnek majd olyan témák, mint az operajátszás szervezeti keretei itthon és külföldön; a librettók és - ami a szívemnek irodalomtanárként különösen kedves - a műfordítások kérdése; vagy hogy mit csinál egy énekes és egy karmester (terveink szerint ezen témákhoz vendégeket is hívunk). A központban azonban előadások elemzése állna, olykor csak részleteiben, felvételről, de a kurzus része két operaházi produkció megtekintése is. Mivel e tekintetben kész tényekhez, vagyis a műsortervhez kell alkalmazkodnunk, nem sok választási lehetőségünk volt. Végül a Turandot és a Bohémélet című Puccini-operákat fogjuk megnézni: így azt is mondhatjuk, a félév központi szerzője Puccini lesz.

- Kiket vártok a tanfolyamra?

- A kurzus célja az ismeretterjesztés: ismerkedünk az operaműfajjal; ha tetszik, megpróbálunk kulcsot adni ahhoz, hogy mit és hogyan érdemes hallgatni, nézni. Nem tudományos részproblémákra fogunk koncentrálni, ugyanakkor nem is maradnánk meg azon a szinten, hogy melyik opera miről szól. Száz éve még aligha lett volna szükség ilyesfajta kurzusokra: a színházba járó polgárság mindennapjainak része volt az opera - rendszeresen látogatták az előadásokat, az újságok is nagy terjedelemben foglalkoztak velük (ma a sajtó nagy része csak az igazgatóváltásokat tartja érdekesnek), a látottak és hallottak társalgási témát jelentettek. Röviden: volt operakultúra. Ma - legalábbis idehaza - nincs. Létezik (egyre csökkenő mértékben) operajátszás, és van egy heterogén, nagyon eltérő előismeretekkel, elvárásokkal rendelkező, számban egyébként aggasztóan fogyatkozó réteg, amelyik jár az Operába. Ezek a nézők egy dologban egyeznek: többségük nem magáért az előadásért megy be az épületbe, kevesen tudják közülük, hogy valójában mire érdemes figyelni egy ilyen alkalommal. Ezen próbálunk segíteni. Olyan érdeklődőket várunk tehát, akik nyitott füllel és szemmel szeretnének operába járni.

- Miben nyújt többet ez a kurzus, mintha az ember "csak úgy" elkezdene ismerkedne az operával?

- Aki önerőből fog hozzá a műfajjal való ismerkedéshez, előadások látogatása, illetve lemezhallgatás, DVD-nézés mellé nyilván a közkézen forgó operakalauzok valamelyikét fogja segítségül hívni. Nagyon sok ilyen jellegű munka áll rendelkezésre magyar nyelven, s ezek között akad néhány egészen alapos, valóban minőségi munka is. Általánosságban elmondható azonban, hogy az operakalauzok csak a művekre koncentrálnak: vagy koronként, vagy országonként időrendi sorrendben veszik a komponistákat, felsorolják műveiket, beszélnek a keletkezésükről, ismertetik a cselekményt, esetleg felvázolnak egy-két szempontot a műértelmezéshez. Azonban a legritkább esetben szólnak arról, hogy az opera komplex színházi műfaj. Egy példa: közhely, hogy egy operaszövegkönyv általában valami rémes ostobaság, de ez mindegy is, mert az a fő, hogy a zene jó legyen. Pedig ez nem így van: egyszerűen arról van szó, hogy a librettók nem olvasásra készültek, más dramaturgiai szabályoknak kell megfelelniük - mivel az opera teljesen más törvények szerint működik, mint a prózai színház. Persze hálás dolog viccet csinálni néhány extrém operai helyzetből, a leszúrása után még negyed órát éneklő Gildából és hasonlókból, de legalább ennyire izgalmas megérteni, hogy miért más a zenés színpad, mint a prózai. És ha ezt megértjük, egy lépéssel közelebb jutunk ahhoz is, hogy miért nincs igazuk azoknak, akik azt állítják: az operában voltaképpen nincs is szükség rendezőre, elég lenne úgy színpadra állítani a darabokat, ahogy a szerzők megírták, azaz hogy miért olyan fontos a rendező szerepe a mai operajátszásban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Vizuál

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.