Edu-Art

Miért olyan fontos a rendező szerepe a mai operajátszásban?

2011.09.24. 22:44
Ajánlom
Az újonnan alakult 5K Központban kortárs írók, költők, művészek és művészettel foglalkozó szakemberek vezetésével indulnak kurzusok - többek között opera műfajáról.

Október 3-tól a Kossuth Klubban az 5K Központ szervezésében publicisztika, szépíró, kreatív írás (gyerekeknek és fiataloknak is), műfordítás, webvideó tanfolyamok mellett szabadegyetemi előadás-sorozat indul. Utóbbi keretei között "Az Operaház titkai" címmel operabeavató szemináriumra is lehet jelentkezni, melyet Bóka Gábor vezet. Őt kérdeztük a miértekről és a hogyanokról.

- Hogy néz ki a félév programja? Milyen főbb fókuszpontokat választottál, és miért?

- A félév programja meglehetősen szerteágazó: általános alapismeretek, például operatörténeti áttekintés mellett szóba kerülnek majd olyan témák, mint az operajátszás szervezeti keretei itthon és külföldön; a librettók és - ami a szívemnek irodalomtanárként különösen kedves - a műfordítások kérdése; vagy hogy mit csinál egy énekes és egy karmester (terveink szerint ezen témákhoz vendégeket is hívunk). A központban azonban előadások elemzése állna, olykor csak részleteiben, felvételről, de a kurzus része két operaházi produkció megtekintése is. Mivel e tekintetben kész tényekhez, vagyis a műsortervhez kell alkalmazkodnunk, nem sok választási lehetőségünk volt. Végül a Turandot és a Bohémélet című Puccini-operákat fogjuk megnézni: így azt is mondhatjuk, a félév központi szerzője Puccini lesz.

- Kiket vártok a tanfolyamra?

- A kurzus célja az ismeretterjesztés: ismerkedünk az operaműfajjal; ha tetszik, megpróbálunk kulcsot adni ahhoz, hogy mit és hogyan érdemes hallgatni, nézni. Nem tudományos részproblémákra fogunk koncentrálni, ugyanakkor nem is maradnánk meg azon a szinten, hogy melyik opera miről szól. Száz éve még aligha lett volna szükség ilyesfajta kurzusokra: a színházba járó polgárság mindennapjainak része volt az opera - rendszeresen látogatták az előadásokat, az újságok is nagy terjedelemben foglalkoztak velük (ma a sajtó nagy része csak az igazgatóváltásokat tartja érdekesnek), a látottak és hallottak társalgási témát jelentettek. Röviden: volt operakultúra. Ma - legalábbis idehaza - nincs. Létezik (egyre csökkenő mértékben) operajátszás, és van egy heterogén, nagyon eltérő előismeretekkel, elvárásokkal rendelkező, számban egyébként aggasztóan fogyatkozó réteg, amelyik jár az Operába. Ezek a nézők egy dologban egyeznek: többségük nem magáért az előadásért megy be az épületbe, kevesen tudják közülük, hogy valójában mire érdemes figyelni egy ilyen alkalommal. Ezen próbálunk segíteni. Olyan érdeklődőket várunk tehát, akik nyitott füllel és szemmel szeretnének operába járni.

- Miben nyújt többet ez a kurzus, mintha az ember "csak úgy" elkezdene ismerkedne az operával?

- Aki önerőből fog hozzá a műfajjal való ismerkedéshez, előadások látogatása, illetve lemezhallgatás, DVD-nézés mellé nyilván a közkézen forgó operakalauzok valamelyikét fogja segítségül hívni. Nagyon sok ilyen jellegű munka áll rendelkezésre magyar nyelven, s ezek között akad néhány egészen alapos, valóban minőségi munka is. Általánosságban elmondható azonban, hogy az operakalauzok csak a művekre koncentrálnak: vagy koronként, vagy országonként időrendi sorrendben veszik a komponistákat, felsorolják műveiket, beszélnek a keletkezésükről, ismertetik a cselekményt, esetleg felvázolnak egy-két szempontot a műértelmezéshez. Azonban a legritkább esetben szólnak arról, hogy az opera komplex színházi műfaj. Egy példa: közhely, hogy egy operaszövegkönyv általában valami rémes ostobaság, de ez mindegy is, mert az a fő, hogy a zene jó legyen. Pedig ez nem így van: egyszerűen arról van szó, hogy a librettók nem olvasásra készültek, más dramaturgiai szabályoknak kell megfelelniük - mivel az opera teljesen más törvények szerint működik, mint a prózai színház. Persze hálás dolog viccet csinálni néhány extrém operai helyzetből, a leszúrása után még negyed órát éneklő Gildából és hasonlókból, de legalább ennyire izgalmas megérteni, hogy miért más a zenés színpad, mint a prózai. És ha ezt megértjük, egy lépéssel közelebb jutunk ahhoz is, hogy miért nincs igazuk azoknak, akik azt állítják: az operában voltaképpen nincs is szükség rendezőre, elég lenne úgy színpadra állítani a darabokat, ahogy a szerzők megírták, azaz hogy miért olyan fontos a rendező szerepe a mai operajátszásban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rófusz Ferenc: „Ma Európában a klasszikus kultúra és a keresztény üzenet is érdektelenné válik”

Negyven év várakozás után elkészült Rófusz Ferenc festményfilmje, Az utolsó vacsora. Leonardo da Vinci világhírű freskója tizenegyperces animációs filmben elevenedik meg, szerdától Kecskeméten, a KAFF versenyprogramjában látható.
Színház

Kilép a POSZT-ot szervező cégből a Magyar Színházi Társaság

A szervezet azt sérelmezi, hogy nem tudják megfelelően gyakorolni tulajdonosi és ellenőrzési jogukat. FRISSÍTÉS: Karsai György kilép a POSZT Tanácsadó Testületéből.
Klasszikus

Nem vagyok kétlaki - Interjú Selmeczi Györggyel 

Kisorosziban Selmeczi György, Orbán György, Vajda János és Csemiczky Miklós zeneszerzők fogadták a Partitúra stábját. Miklósa Erika és Batta András a kamerák előtt pillanthatott be a kortárs magyar zeneszerzés Négyek-nek is nevezett csoportja semmihez sem hasonlítható alkotói miliőjébe.
Zenés színház

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Klasszikus

Alig egy hónap, és kezdődik Érdi Tamás nyári fesztiválja

Ötödik alkalommal rendezik meg a Klassz a pARTon! fesztivált. Idén negyven koncertet, összesen 62 programot látogathatunk a hazai vízpartokon.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.