Edu-Art

Ókovács Szilveszter: "Mindig bővében voltam az ötleteknek"

2013.03.29. 11:10
Ajánlom
A legnagyobb kulturális intézmény sem működhet sikeresen, ha nem elég kreatív? A kérdést a Magyar Állami Operaház főigazgatója az április 6-án megrendezendő "Új Utak" Arts&Business nemzetközi konferencián válaszolja meg, ahol a kreatív közönségszervezés rejtelmeiről tart előadást. Az ötletekből kifogyhatatlan direktor a Fidelio olvasóinak néhány kulisszatitkot már most elárult. INTERJÚ

- Az Opera Magazin aktuális számának előszavában azt írja, megörült, hogy kinevezésének időtartama években számítva épp öt lett, hiszen a Ház élén töltött elmúlt másfél évben és főigazgatói pályázatában is számtalan ötletet dobott be, hogy az Opera "mindig érdekes maradjon, művészeinek és művészetének ezer arcát megmutathassa minél szélesebb kör számára". Miért szükséges kreatívabbnál kreatívabb módon megszólítani a közönséget?

Valamennyien vágyunk az újdonság varázsára, és az emberek egyre magasabb ingerküszöbét csak tényleg nagyon jó ötletekkel, szellemesen kitalált akciókkal lehet átütni. Ezért szükségesek a kísérőrendezvények, kell a tematizálás, nélkülözhetetlen a járókelők figyelmét megragadó marketing-tevékenység - éppúgy, ahogyan egy séf is igyekszik mindenféle tálalási trükkel feldobni az épp elkészített ételt: természetesen annak ízletesnek kell lennie, különben a köret vagy a csomagolás nemhogy előnyt nem jelent, de dühíteni is fog. Nekünk egyszerre több hangszeren kell játszanunk. A törzsközönséget vonzó alaprepertoár mellett, amit a nagy operaházak - így a Magyar Állami Operaház is - kötelezően műsoron tartanak, egy-egy évadot és produkciót külön is érdekessé kell tenni azok számára, akik nem rendszeres operalátogatók. És mindig cserélődik a közönség, azaz mindig vannak új rétegek, akiket újra meg kell szólítani, akikre új módszerekkel érdemes kivetni a hálónkat, és aki évtizedekig operafan marad, az is változik: utána kell mennünk tehát a világ többdimenziós változásának.

- Ezt a célt szolgálják azok a valóban ötletes új termékek és szlogenek, mint az OperaTrezor, az OperaKaland, az OperaDigiTár, vagy épp az ErKell nekünk!, vagy az I Love Erkel? 

- Van egy gyakorlatias oka is ezeknek az elnevezéseknek: minden projektünknek adunk munkacímet. Ezek híján csak körülírva tudnánk hivatkozni rájuk a belső megbeszélések során, az nehézkes volna a napi hajszában. S ha már elnevezzük a projekteket, miért ne operálhatnánk a logónkban is hangsúlyos műfaji-intézményi megnevezéssel? Spanyolviasz ez: olyan brand-család kialakításán dolgozunk, amely bevési az „opera" kifejezést, és olyan imázst teremt, amely egyértelműen üzeni: az opera nem múzeumi műfaj, sőt, a mai marketing-eszközöktől és a modern szóhasználattól sem idegenkedik. A mi Operánk Magyarország legnagyobb kulturális intézménye, hatszoros előnnyel vezet a második helyezetthez képest. Miközben így az opera és a balett műfajainak teljes felelősségét is átérezzük, a monopol-helyzet miatt a cél világos és belátható: az opera műfaj idehaza jelentsen egyet az Operával mint intézménnyel is. Ez azonban rengeteg új aktivitást igényel, márpedig az opera elvontsága, összetettsége miatt meglehetősen „hátrányos" műfaj, hiszen a színházhoz, musicalhez vagy cirkuszhoz képest jóval bonyolultabb nyelvezeten szól a közönséghez - az üzeneteket éppen ezért nem árt a lehető legmodernebb, leglátványosabb módon tolmácsolnunk. Szerencsére fiatal, kreatív kollégáink vannak, és a művészeink is „mindenre kaphatók". Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy egy primadonna, egy hőstenor vagy akár egy fővilágosító az Operaház előtt megrendezett DÍVA(t)bemutató aktív résztvevője legyen, vagy reklámfilmben szerepeljen.

- Fiatalos, modern és látványos a Csipkerózsika-álmából újraélesztett Erkel Színházban bevezetett Facebook-karzat akció is. De nem veszélyes egy, az intézménytől független termék vagy szolgáltatás népszerűségének kiszolgáltatni magukat?

- Az arányok miatt nem az. Az Erkel Színház kétezer fős nézőterének - Közép-Európa legnagyobb színházáról beszélünk! - mindössze egyhuszadát teszi ki az az alkalmanként 101 férőhely, amelyet a közösségi portálon az Operaház oldalát lájkoló 13 ezres, egyre bővülő kör számára tartunk fenn. Ezt ma még inkább gegnek érezhetjük, ám hamarosan nagyszabású lehetőség nőhet ki belőle, amely az Operaház köré fonódó közösségi hálót erősíti és dinamizálja, akár klubok vagy rendezvények is ágazhatnak el belőle. S bár nem a Facebook-karzattól függ a teltház, úgy tűnik, a közönség rákapott a lehetőségre, hiszen a helyek néhány perc alatt betelnek.

C314A20C-2A1B-4C67-899B-DE27FDC9F075

Bejárás az Erkel Színházban 2013. február 14-én

- Más, kevésbé direkt visszacsatolással járó közönségszervezési ötletek, kampányok esetében hogyan tudják mérni a sikerességet?

- Ha kell, fájó szívvel, de el fogom engedni azokat az ötleteket, amelyeket a közönség bizonyítottan nem jól fogad. A legtöbb esetben azonban még nem mérhetők az egyes kampányok eredményei, hiszen még túl kevés idő telt el az új utak kijelölése óta. Ez nagy hajó, itt a kormányt úgy érdemes tekerni, hogy számolni kell a átfutási idővel. És ebben a közegben a csökönyösség néha az egyetlen üdvözítő út: nem egy, hanem több évadon át fogjuk tesztelni a nézőket azzal, hogy az évad végén vadonatúj barokk operát kapnak: most Rameau, jövőre Gluck, azután Vivaldi, Purcell és Lully is sorra kerül. És míg az Opera nagy programjai korszakokban értelmesek, addig a kísérőesemény-sor és a marketing gyors reagálású kell maradjon.

- Milyen rendszer szerint dobnak be újabb és újabb ötleteket? Egymásra épülve tervezik a kampányokat, vagy van azért egyfajta spontaneitás a kreatív sziporkák akcióvá formálásában?

- Amikor 2011-ben kormánybiztosként az intézmény élére kerültem - jóval korábban kommunikációs igazgatóként négy éven át már volt alkalmam ötleteimet az Operaház szolgálatában kamatoztatni, pl. „Minden jegy Erkel!" -, úgy ítéltem meg, hogy itt gyökeres irányváltásra van szükség. Ezért a 2012 tavaszán meghirdetett második szezonunkban nagyon sok ötletet próbáltunk ki, számtalan kampányt indítottunk el a csapatommal - persze nem egymástól függetlenül, hanem tematikák és más szervezőelvek mentén összehangoltan állítva azokat a műfaj népszerűsítésének szolgálatába. Még nem állt azonban föl teljes vértezetében a kreatív repertoár: csak a 2013 őszén kezdődő következő évadunkban indul be igazán a diákprogramunk, akkor startol el a Gördülő Opera. E harmadik évünkben teljesedik ki - és áll össze reményeink szerint a külvilág szemében is egységes rendszerré - tehát mindaz, amit főigazgatói megbízatásom öt éve alatt már csak finomhangolni szeretnék. Magyarán: 2013/14 lesz a mintája a 2018-ig tartó működésnek.

- Végül árulja el a személyes titkát, hogyan és meddig lehet ilyen „ötletgyárat" állandó magas fordulatszámon működtetni?

- Annyira az Operaházról szól az elmúlt másfél évem, hogy nem kellett különösebb inspirációt keresnem. Általában a médiából ismernek, tíz éven át tévéztem, rádióztam, írtam zenekritikákat, pedig eredendően operaénekes volnék, huszonöt évem fekszik operában-éneklésben-tanításban. Előtte egy évtizedig zenekari rézmuzsikus voltam, és funky együttesünkkel a könnyebbnek titulált zenét is kipróbáltuk: ezek után le nem tudnám tagadni, hogy érdekel a muzsika, a művészet. Főigazgatói pályázatomat egy-két kézikönyvvel bezárkózva írtam meg néhány nap alatt a házunk pincéjében, ahol még net sincs. Szerénytelennek tűnhet, de mindig az volt az egyik erősségem, hogy bővében voltam az ötleteknek - és köztük vannak jók is (nevet). De azért is tervezünk a következő évekre már csak finomhangolást, mert belátom: az ötletparádét sem én, sem a kreativitás terén ugyancsak jeleskedő munkatársaim, és az ötleteinket megvalósítani kénytelen kollégák sem bírnák hosszú távon...

- ...nem beszélve a közönségről, akik szintén lehet, hogy belefáradnak az újabb és újabb ötletekbe?

- Ma már nincs belefáradás. Úgy látom, nemcsak a márkák, de a közönség is belátta, hogy fennmaradni csak lobogva lehet, illetve hiteles lobogással. Remélem, hogy az is tudja már az országban, hogy az Operaház és az Erkel Színház izgalmas hely, nem pedig messze kerülendő művészszentély, aki frakk nélkül, vidékiként vagy határon túlról, vékonyabb pénztárcával vagy kevesebb előképzettséggel eddig el sem képzelhette a belépést e szent falak közé. Nos, az a jóhírem van, hogy a falakat nem a művészet, hanem a közönség szenteli fel: ha nem érdeklődne, ha nem jönne be, előadást sem tarthatnánk. Az pedig fontos dolgom marad, hogy artisztikus impotenciában még véletlenül se szenvedjünk, miközben kezdünk érdekessé válni széles tömegek számára: a tartalom és a forma összehangolása a klasszikus feladatom.


Felkeltette az érdeklődését az interjú? Ha kíváncsi Ókovács Szilveszter előadására, jelentkezzen az "Új Utak 2013 - a kreativitás fejlesztésében" címmel április 6-án a Kempinski Hotel Corvinusban tartandó konferenciára! A rendezvényen többek között a kreativitás értelmezése, jelentősége, fejleszthetősége kerül fókuszba, de szó lesz a kultúrának a vállalkozói kreativitás fokozása érdekében betöltött szerepéről is. A résztvevők az előadásokon túl kerekasztal-beszélgetésen, valamint "kreatív hatékonyság" tréningeken vehetnek részt brit előadók vezetésével. A konferencia előadóiról, részletes programjáról, valamint a jelentkezés feltételeiről minden információ megtalálható a rendezvényt szervező Arts & Business Kft. honlapján.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.