- Te voltál az első itthon, aki színházi producerként egyedülálló módon profi produkciós irodát építettél fel. Közgazdászként végeztél, korábban kereskedőként dolgoztál. Milyen kihívást láttál a színházban?
- Én világéletemben kulturális közegben nőttem föl, állandóan színházba, operába, múzeumba jártam, tehát otthonról hoztam magammal az érdeklődést. De soha nem gondoltam, hogy én ezen a területen mint menedzser vagy producer fogok dolgozni, egyszerűen a véletlen összjátéka folytán csöppentem ide. Nagyon jól éreztem magam, és úgy gondoltam, hogy az üzleti életből hozott tapasztalataimmal egy új gondolkodást, szemléletet tudok megteremteni. Így aztán itt ragadtam, és körülbelül 2006-tól már állandó tevékenységemmé vált a színház.
- A tudatos színházi producer mint szakma akkor még eléggé ritka volt nálunk.
- Úgy gondoltam, hogy van egy határozott ízlésem, elképzelésem arról, miként lehet elérni, hogy a színház, a színházi világ, a kultúra sok ember mindennapjainak a részévé váljon úgy, hogy közben mindezt minőségben, magas színvonalon és szélesebb közönségréteg számára kínáljuk. Szerintem a színháznak nem szabad egy elit kultúra részévé válnia, hanem széles hatókörrel kell rendelkezni. Engem pedig ez izgatott, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani.
- A konferencia egyik témapontja a különböző üzleti modellek a színház területén. Valóban létezik többféle modell is idehaza?
- Alapvetően nem hiszem, hogy modellekben kellene gondolkodni, mert nincs két egyforma produkció sem. Pont az a lényege a munkánknak, hogy mennyire tudsz rugalmas lenni az egyes esetekben, mennyire tudod a helyzethez alakítani az üzleti gondolkodásodat. A modellek helyett kereslet-kínálat viszonyok határozzák meg a stratégiát azzal a céllal párhuzamosan, hogy színvonalas programot kínáljunk a közönségnek.
- Az Orlai Produkciós Irodában egyszerre választhatnak szórakoztató és úgynevezett művész - vagy alternatív - produkciók közül a nézők. Mik ennek a szokatlanul széles repertoárnak a sikertényezői?
- Hiszem azt, hogy lehet olyan minőségi szórakoztató előadásokat létrehozni, ami szélesebb közönséget szólít meg. Ami akár a művészszínházakat látogató közönséget is megszólítja, de igaz ez vice versa is. Mert igenis születnek olyan különleges, alternatív produkciók, mint például a Fédra Fitness, amellyel nem csak az alternatív színházi közönséget találjuk meg, hanem az átlag színházba járó is érdeklődik. Nekem mindig az a fontos, hogy ennek az ollónak a két szárát minél szélesebbre nyissam, ahol több különböző műfajú produkció fér el, és így a közönség is több előadásból választhat.
- Nyilván ismered és figyelemmel kíséred a külföldi színházi életet is. Milyen alapvető különbségeket látsz a finanszírozás szempontjából Magyarországon és külföldön?
- Én struktúrán kívülinek számítok, mivel sosem használtam állami pénzeket a produkciók létrehozásához. Mindig szponzorok, támogatók, mecénások által biztosított költségvetéssel dolgoztam, illetve a saját magam által befektetett pénzben tudtam gazdálkodni. Külföldön ez gyakorlatilag ugyanígy megy, ahol a producernek az a dolga, hogy az adott előadás költségvetéséhez a pénzügyi hátteret teremtse elő, és nem pedig fordítva. Angolszász országokban sokkal jobban érvényesül az a tendencia, hogy a színház egyfajta invesztálás, amiben a befektető várja a megtérülést. Nálunk ez még nem alakult ki.
- Tanítható szerinted a kulturális produceri szakma?
- Meggyőződésem, hogy minden szakmának az alapjai taníthatóak csak meg, de az, hogy te azon a területen sikeres leszel-e, az már a saját képességeiden, génjeiden múlik. A valódi tapasztalatot csak a gyakorlat során lehet igazán magadévá tenni. A színházi produceri szakma nagyon összetett, mivel szükség van hozzá financiális érzékre, átlátó- és szervezőkészségre, sőt, olykor komoly pszichológiai érzékre is, mivel érzékeny alkotókkal, művészekkel dolgozunk együtt. Én olyannak látom ezt, mint egy nagy mozaiktáblát, amiből minden alkotónak jut valamennyi rész, de az, hogy az egész kép összeálljon, a producer munkáján és átfogóképességén múlik. Ennek a szakmának a lényege az, hogy képes legyél egy irányba mozgatni az embereket úgy, hogy az individualitását mindenki megőrizhesse, de emellett mégis a nagy cél irányába menjenek.
Ha kíváncsi Orlai Tibor produceri tapasztalatainak további részleteire, jelentkezzen a március 29-én a Brit Nagykövetségen "Új utak 2012 - kreatív menedzserek nemzetközi konferenciája" címmel tartandó rendezvényre! A konferencia a művészeti kreativitás gazdasági potenciáljait vizsgálja, és azt, hogy az üzleti életben nélkülözhetetlen szervezőelv, eredményorientáltság és projektszemlélet miként hasznosítható kulturális-kreatív szférában olyan területeken, mint a közönségfejlesztés, a finanszírozás, a programmenedzsment és az irányítás. A konferencia előadóiról, részletes programjáról, valamint a jelentkezés feltételeiről minden információ megtalálható a rendezvényt szervező Arts & Business Kft. honlapján.
Jelentkezéseket korlátozott számban még elfogadnak március 28-ig!