- Több mint 10 évvel ezelőtt a Zeneakadémián magam is láttam a Budapesti Énekes iskola előadásában a Noé bárkáját. Jól emlékszem, hogy akkor mint gyerek-szólista szerepeltél benne?

- Igen, én is részt vettem az előadásban. Egyszer mint Noé egyik gyereke, Jaffett, máskor pedig ütőhangszeres játékosként. Emlékeim szerint nagyon élveztem, hogy a mű zeneileg fontos, drámai pontjaira a cintányérral, vagy a gonggal én rakhatok ékezetet...  Ha pedig kisebb lettem volna, bizonyára a lelkes állatok egyikeként veszek benne részt.

- A Noé bárkája emblematikus mű. Egyrészt annak a szorgalmasságnak a jelképe, ami nemcsak az angol, de a magyar zeneiskolai oktatási szisztémára is jellemző. Ami viszont - a brit rendszerrel szemben - itthon kétségtelenül ritka, az a gyerekénekes-képzés. Magyarországon általában a szép kórus-hangzásra nevelik a kicsiket, ezáltal visszafogottan, finoman tanulnak meg énekelni, hiányzik belőlük az a gátlástalanság, vakmerőség, ami a színpadi léthez elengedhetetlen. Remélem, a mi gyerekszólistáinkban mindez meglesz. Másrészt nagyon fontos a mai magyar „kultúrából" kiemelni a gyerekeket; menteni, ami még menthető - ennek a szimbóluma a bárka. Fischer Iván kezdeményezése, hogy a "Fesztiválzenekar a zeneiskolásokért" program keretében felnőtt hivatásos zenészekkel, adott esetben a Fesztiválzenekar szólistáival muzsikálhassanak együtt gyerekek, ugyanezt a célt szolgálja. Britten darabja az efajta együttmuzsikálás első és egyetemes példája a zenetörténetben, hiszen közel ötven gyerek szerepel a színpadon operaénekesekkel, és ugyanennyi a zenekarban játszik tizenegy hivatásos zenésszel együtt. Már ezek a számok is megdöbbentőek, hát még az a vágyunk, hogy a közönséget is bevonhassuk az éneklésbe, ahogy egyébként a szerzői utasítás is kívánja.

- Kik lesznek az előadás felnőtt szólistái?

- A műnek összesen három felnőtt szereplője van. Noét a mi előadásunkban Cser Péter fogja játszani, Mrs. Noé szerepét Bakos Nelli énekli majd, és László Zsoltot valamint Domahidy Lászlót hallhatják majd mint az Úr hangját.

- A művet magyarul éneklitek majd. Számíthatunk-e most is olyan szöveg-sziporkákra, mint a saját magad által újrafordított, a Fesztiválzenekar 2012-es Mozart-maratonján bemutatott Bastien és Bastienne-rendezésed esetében?

- Az eredeti angol szöveg is tele van effélékkel. A nyelvi aktualizálás ebben az esetben nem olyan élénken van jelen, mint a Bastien esetében, de jelen kell lennie, hiszen a célközönség adott. Apuka és  tanár lévén ismerem a korosztály elvárásait, humorát. A szöveg lefordításában egyébként Bubnó Márk volt segítségemre, aki lélekben szerencsére szintén e korosztályhoz tartozik.

- A Mozart-előadással ellentétben most te is színpadra állsz?

- Igen, itt rendező és karmester is vagyok egy személyben, ami egyrészről igen sok és nehéz feladatot ró rám, másrészről viszont könnyebbség. Szerencsés helyzet ugyanis, amikor a színpadi és zenei történések összhangban létezhetnek, s nincs kiszolgáltatva a rendező a karmester szeszélyeinek, vagy fordítva. Magammal biztos nem fogok vitázni, így sokkal könnyebben hozok döntéseket. Ebben a kettős munkában segítségemre van a már megszokott team, akik az előző produkcióim nagy részében is velem voltak. Közülük ki kell emelni Veres Borcsit, akit állandó munkatársamnak tekintek, és aki most is sok esetben helyettem gondolkodik.

- Milyen jelmezeket és díszletet terveztek?

- Ez a mű, bármilyen előadásban is készüljön el, olyan témáról szól és olyan eszközökkel dolgozik, amikből könnyedén giccs válhat. Gondoljunk csak bele, hogy kisgyerekek állatjelmezben énekelnek - már önmagában könnyeket csal a szembe. Ezért mindig arra kellett gondolnunk Szűcs Edit jelmez-, és Árvai György díszlettervezőkkel, hogy ragaszkodjunk a szerző által elvárt misztériumjáték-szerű kivitelezéshez. Nem lehet a klasszikus értelemben vett Broadway-show az előadásból, és minél szerényebb, iskolai közegben is elképzelhető megvalósítás szükséges. Külön nehézség, hogy a színpadon élőben kell elkészüljön a bárka, amelyben elfér mintegy 60 ember. Mivel a díszlet statikus, a Lenz Tünde által készített folyamatos háttér-vetítés lesz az, ami a mozdulatlanságot ellensúlyozza.

- Június közepén tartottátok az első, minden énekest érintő közös olvasópróbát (ekkor készültek fotóink). Mikor kezdtétek a gyerekekkel a felkészülést?

- Mivel nem felnőtt, gyakorlott énekesekről és színészekről van szó, amint felkértek minket, elkezdtük gyakorolni a darabot  a gyerek főszereplőkkel - ekkor még nem is tudtam, hogy az előadást én fogom rendezni és vezényelni. Ráadásul a felkészülést kettévágja egy nyári szünet, ami alatt bármi történhet. Lehet, hogy a hat gyerek főszereplőből mind a hat kimutál ezidő alatt. Ezért rögtön két szereposztást tanítottunk be kollégáimmal, Bubnó Tamással és Mezei Jánossal. A zeneiskolás zenekarban is hasonló a helyzet, ott is vannak pót-gyerekek bevetésre készen. Az összpróbák augusztusban kezdődnek majd, akkor jön össze először a zenekar, és addigra készül el a teljes díszlet, valamint a jelmezeink. Izgatottan várjuk!