Edu-Art

Tengely Gábor: „A gimisorozat-analógiától érthetőbb a görög mitológia”

2011.10.13. 17:19
Ajánlom
Október 14-én mutatja be a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színész-bábszínész szakos osztálya az Olympos High School című zenés-bábos előadást, amelyben az Odüsszeia történetét szokatlan formában, kifejezetten a 10-16 éves közönség előzetes ismereteire számítva dolgozzák fel. A produkció rendezője Tengely Gábor.

- Mit jelent az Olympos High School cím?

- Elsősorban egy iskolát, az Olümposz Istenképző Gimnáziumot, ami az előadás helyszíne, és ami természetesen egy kitalált intézmény. Utal a görög mitológiára, hiszen az Olümposzon élnek az istenek, és utal azokra a kiindulási pontokra is, amelyeket alapvetésként használtunk: az amerikai tévés tinisorozatokra, a gimis tematikát feldolgozó mozifilmekre, amelyeket a célcsoportunk, a 10 és 16 év közöttiek ismernek, szeretnek és néznek.

- Nem gondolod, hogy ettől kommerszebb lesz az alapanyag?

- Nem gondolom sem én, sem Gimesi Dóra, aki a szövegkönyvet írta. Ha megvizsgáljuk a görög mitológiát és az isteneket, arra kell rájönnünk, hogy sematikus figurák. Egyetlen jól körvonalazható tulajdonsággal rendelkeznek, mint a gimisorozatokban a pompomlány, a sportoló, a lúzer, az okostojás, a vicces fiú, akin senki nem nevet típuskarakterei. Azt gondolom, ettől az analógiától érthetőbb lesz a görög mitológia és az Odüsszeia azoknak, akiknek ez az előadás készült. Nagyon fontosnak tartom, hogy minden előadás megtalálja a maga célcsoportját. A mi célcsoportunk, anélkül, hogy lenézném őket, nem nagyon találkozik a magaskultúrával, hiszen egy olyan világban élnek, ahol mindennek az alapja az internet, ők már tényleg ebbe születtek bele, és nem a klasszikus magyar és világirodalmat ismerik, hanem ezekben a típusfigurákban gondolkodnak. Az előadás jelrendszere által felstilizálódik a tévés sorozatok világa. Ez egy interpretációs eszköz, tehát nem azt mutatjuk be, ami a tévében látható, hanem utalunk rá és felhasználjuk, hogy az alaptörténet, tehát Homérosz eposza érthetőbbé váljon.

- Hogyan kerül a képbe a popzene?

- Ugyanígy. Ezeket a zenéket ismerik a fiatalok. Olyan dalokat válogattunk, amelyek a toplisták csúcsait ostromolják. Természetesen megvizsgáltuk a számok szövegeit és az utalásrendszerét is, tehát nem mindegy, hogy egy dalt Britney Spears ad-e elő vagy Zalatnay Sarolta, hiszen más-más asszociációs láncot indít el. Ha egy 16 éves a Till the World Ends című dalt hallja, eszébe jut Britney, az ő tragikus élete, a videoklip, ami arról szól, hogy bulizzunk, amíg a világ véget nem ér, eszébe jutnak a színek, a hangulatok, a pillanatok, amikor hallgatta, a szöveg pedig tökéletesen rímel arra a szituációra, ahová az előadásban bekerült, tehát arra, hogy Odüsszeusz kiköt hajóival a lótuszevők szigetén, ahol narkotikumnak megfelelő gyümölcsökből lakmároznak. Ezt pedig a 21. században a diszkók, partyk világával lehet a legadekvátabb módon megfogalmazni.  A hangszerelésben persze a színművészeti egyetemistákhoz igazított mindent Bercsényi Péter zeneszerző, aki színpadra alkalmazta a dalokat, és hat-, hét-, nyolcszólamú kórusművekké alakította őket. Az előadók, a negyedéves színész-bábszínész hallgatók csodálatosan énekelnek, táncolnak, játszanak és báboznak, célunk pedig nem titkoltan az is volt, hogy megmutassuk, a bábszínház ehhez a korosztályhoz is tud az ő nyelvükön szólni, az ő problémáikról beszélni. Ezáltal közelebb hozható Homérosz, a hexameter, és talán rájönnek arra, amire harmincéves fejjel, az Odüsszeiát újraolvasva rájöttünk: hogy ez egy izgalmas, humoros történet rengeteg kalanddal, ám egy igen nehezen értelmezhető-érthető szöveggel.

- Milyen keretei vannak az előadásnak, és melyik történetszálban jelenik meg a báb?

- A két réteg, tehát az iskola és a mitológia folyamatosan találkozik és szétválik, egymásra reflektálnak. A nézők először "emberszínházba", az Olympos High School 11. A osztályába érkeznek meg. Zeusz tanár úr késik, a véletlenek összejátszása folyamán pedig Hádész, az Alvilág istene úgy dönt, hogy bebizonyítja, ő a legmenőbb a fiúk közül, ezért kilopja a szertárból Odüsszeuszt, akit Pallasz Athéné segítségével életre keltenek. Az önálló életre kelő báb, amit természetesen egy színész mozgat, csomózott textilből készült, rendkívül egyszerű technikájú, épp azért, hogy a cselekmény jelenidejűségét, az ott-és-akkor-kialakulást, a bizonytalan jelleget hangsúlyozzuk, hiszen a kalandor hős igazából csak sodródik az eseményekkel, azokat kizárólag az istenek alakítják. De mivel Odüsszeusz az első olyan hős a görög- és a világirodalomban, akinek szabad akarata van, tehát tud önállóan és úgy dönteni az istenek által generált szituációkban, ahogy akar, ahogy esetleg az isteneknek nem tetszik, ezért külön mozgatót kapott.

- A Színművészeti Egyetemen, a Vas utcában, de nem az Ódry Színpadon vagy a Padláson játsszátok az előadást.

- Így van. A Nádasdy-teremből indulunk, majd átmegyünk a Várkonyi-terembe, ki a folyosóra, be a lányvécébe, le az alagsorba, tehát a hely adottságait igyekszünk maximálisan kihasználni. Ez egy nagyon izgalmas kísérlet. Végigjárjuk Odüsszeusszal az utat, és így a néző aktívabb részese lehet a kalandoknak. Persze a közönség végül elfárad a hőssel együtt, de én szeretem ezt benne: közösen éljük meg a sodortatottságot.

- Jól értem, hogy ez egy mobil, bárhol előadható produkció?

- Szinte bárhol tudjuk játszani, mert nem kell hozzá egy darab reflektoron kívül más technikai eszköz, egyszerű iskolai padok alkotják a díszletet, viszont a jelmezekre és bábokra természetesen nagy gondot fordított Michac Gábor tervező. A próbafolyamat során is módosult a helyszínbeosztás, igyekeztünk racionalizálni, és lényegében épp ez eredményezi azt, hogy bárhová elmehetünk, akár egy, vagyis két gimnáziumi osztályteremben is működik az előadás.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Fidelio Tours

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.