Edu-Art

Tornyai Péter: „A komponálás belső szükséglet”

2011.05.24. 17:42
Ajánlom
Nem túl gyakori, hogy valaki sikeres előadóművész és zeneszerző is legyen, Tornyai Péter neve azonban hegedűsként és komponistaként is ismerősen csenghet a kortárszene-szeretők számára.

- Mi érdekelt előbb: a hegedű vagy a komponálás? Ma rangsorolnál-e?

- Édesapám (és a tágabb család több tagja is) hivatásos zenész, így teljesen természetes volt, hogy hat évesen elkezdtem hegedülni. Ma visszagondolva tűnik érdekesnek, hogy - bár nem volt feltétlen elvárás, és sok más is érdekelt - sosem kérdőjeleződött meg bennem, hogy hegedűs leszek. Komponálni általános iskolás koromban kezdtem. Kezdetben ez hangjegyfüzetek teleirkálását jelentette az éppen tanult hegedűdarabok „stílusában". Ezt követték a családi házimuzsikálásokra szánt zenék, amikről már hangzó élményeim is lehettek. (Ezek a darabok - tulajdonképpen stílusgyakorlatok - az aktuális zenei érdeklődésemről árulkodtak, de nyilván van valami távoli közük a mai zeneszerzői gondolkozásomhoz is: az első lejegyzett kompozícióm pl. egy következetesen végigírt tükör-rák-kánon volt.) A zeneszerzés tehát kezdetben hobbi volt, az a tevékenység, ahol - úgy éreztem - azt csinálhatok, amit akarok. Először zavart, hogy a szakma tanulásának elkezdésével - Szegeden Huszár Lajosnál majd Pesten Fekete Győr Istvánnál - ezt a hobbi-jelleget felváltotta valami komolyabb, de ma már persze örülök neki. Szerencsére azóta is nagyszerű tanáraim vannak, zeneszerzői gondolkodásom fejlődésében legtöbbet Jeney Zoltánnak, Wilheim Andrásnak és Dukay Barnabásnak köszönhetek. A zeneszerzés tehát fokozatosan egyre fontosabbá vált, a hegedülésen belül pedig - szintén a Pesten tapasztalt új hatások következtében - fókuszálódott az érdeklődésem: most úgy mondanám, a kamarazenélés és a komponálás holtversenyben vezetik a rangsort.

- Februárban az Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzőversenyének első díjasa lettél QuatreQuatuors című kompozícióddal kamarazenei kategóriában. Mit jelentett számodra ez a verseny?

- Úgy gondolom, a magyar kortárszene területén az UMZF az utóbbi évek legnagyobb vívmánya. Az, hogy profi szervezéssel, viszonylag nagy sajtóvisszhanggal, kiváló együttesek előadásában megszólalhat nyolc mű, nagy ajándék és lehetőség a fiatal szerző-generációnak. Bár nagyon jól esett a díj, a dolog verseny jellege (mint ahogy minden zenei versenyé) meglehetősen abszurd, és se a darab komponálásakor, se azóta nem foglalkoztatott. Az sokkal fontosabb, hogy az UMZE azóta újra műsorra tűzte a darabot.

- A kikötés, hogy köze legyen a darabnak Liszt Ferenchez, mennyire béklyózta meg a fantáziádat?

- A versenykiírásnak ez a feltétele szép gesztus a Liszt-évben, de szerintem minden szerző és zsűritag tudta, hogy - ismerve a zenetudományt - nincs az a darab, aminek ne lehetne kimutatni a közét bármi más zenéhez. Tehát béklyót szerintem senkinek nem kellett, hogy jelentsen, ugyanakkor inspiráció sokféleképp lehetett. Én pl. a Faust-szimfónia híres kezdő-sorának továbbgondolásából alakítottam ki darabom hangrendszerét. Érdekes, hogy így egy olyan hangi struktúrát kaptam, amihez több korábbi darabomban is eljutottam más kiindulópontból. A kikötés másik előnye számomra az volt, hogy mielőtt érdemben elkezdtem volna foglalkozni a darab komponálásával, számos Liszt-művet átnéztem, tanulmányoztam, törlesztve valamit a szerző felé felhalmozott adósságaimból. (Tornyai Péter a döntő előtt videóinterjút is adott a Fideliónak, és részletesen mesélt nyertesnek bizonyult darabjáról - a szerk.)

- Hogyan komponálsz? Fontos pl. az ihlet?

- Ha nem szűkítjük le az ihlet kifejezést a XIX. században kialakult - valószínűleg már akkor is torz - romantikus-misztikus képre, valóban létezhet. Szerintem ide tartoznak az alkotófolyamat (sokszor irreálisnak tűnő) asszociációi, a kapcsolódások más művészeti ágakhoz vagy a világ bármilyen (természeti) jelenségéhez. A kompozíciós folyamatnak minden darab esetében van egy lényeges szakasza, amikor minden figyelmemet leköti a kompozíció kialakítása. Ezekben a napokban semmi mással nem tudok érdemben foglalkozni. Talán ez is az ihlet megnyilvánulása.

- Ha skatulyázni kellene, meg tudnád határozni, hogy milyen stílusban alkotsz?

- Nem nagyon. Minden egyes új darab nagyon más irányba visz, mint az összes korábbi, és kíváncsiságom egyelőre erősebb, mint az a szempont, hogy megfogható legyen egy „saját hang". Hogy mégis van-e valami közös a darabjaimban, azt legkevésbé én tudom belülről megmondani. A ma egymás mellett létező rengeteg fajta zenéből, „stílusból" sok minden hatással van a gondolkozásomra, talán egyszerűbb megmondani, hogy mi nem: a populáris zenékhez való közeledés, vagy a „neoromanticizmus" például azt hiszem, a legkevésbé lenne kimutatható.

- Nem ez volt az első zeneszerzőverseny, amelyre sikerrel neveztél. Fontos egy zeneszerző számára, hogy versenyeken induljon?

- Az a fontos, hogy elhangozzanak a darabok. Ha erre egy verseny ad alkalmat, azt kell kihasználni. Úgy tűnik, egyre inkább versenynek kell nevezni egy eseményt ahhoz, hogy érdeklődést váltson ki. Abban a világban, ahol egyeseknek feleség-kereséshez is ez kell, igazán nincs min csodálkozni. A zeneszerzőversenyek esetében az a szerencse, hogy mivel a művészeti alkotás a lehető legtávolabb áll attól, hogy objektíven értékelhető, rangsorolható legyen, ráadásul az alkotói tevékenység időben jóval megelőzi a „megmérettetést", egészen könnyű elvonatkoztatni attól, hogy a készülő darab esetleg versenyre íródik.

- Kompozícióid nagy része kamarazene, és hegedűsként illetve brácsásként is több klasszikus és kortárs zenét játszó kamaraegyüttesnek vagy tagja (THReNSeMBle, Rondo Quartet, Ludium Együttes). Miért éppen ez a műfaj vonz ennyire?

- Tulajdonképpen kevéssé értem azokat, akik nem így éreznek. Ahhoz, hogy valaki szólista legyen, különleges adottságokkal kell rendelkezni, és ez a magányos életmód sok olyan dolgot is megkövetel, aminek ijesztően kevés köze van magához a zenéhez. A zenekari zenészség pedig meglehetősen kevés teret enged az egyéni kreativitás kibontakozásának. Wagner Rita, Csalog Gábor vagy Arnóth Balázs kamaraóráin tapasztaltam meg a zenéről való aktív gondolkozás új dimenziókat nyitó elevenségét, és sikerélményeim is főleg kamarazenészként vannak. Másrészt - szubjektív véleményem szerint - a zeneirodalom legértékesebb része kamarazene, szinte minden szerzőnek itt sikerült a „legmélyebbre ásnia".

- Több kortársad is sikeresen foglalkozik alkalmazott zeneszerzéssel, színpadi kompozíciókkal. Tudtommal te még nem tettél kirándulást ilyen területekre. Véleményed szerint piacképes ma a kortárs zene, vagy nem is ebből szeretnél megélni?

- Nem vonz az alkalmazott zeneszerzés. Az arisztokratikusság vádjával szemben - magam felé - előadói tevékenységem mentségét tudom felhozni: eleget „alkalmazkodom" Mozart, Schubert, Bartók, Kurtág vagy kortárs kollégáim szerzői szándékaihoz, hogy mikor én is odajutok, azt írjak, amit akarok. „Komoly" zeneszerzésből megélni már régen nem lehet, csak az a kérdés tehát, ki hogyan tudja összeegyeztetni vagy éppen különválasztani a kenyérkeresést és a művészi ambíciókat.

- Hogy látod, a jövőben továbbvihetők mind zeneszerzői mind előadóművészi ambícióid?

- Remélem, igen. A két dolog kiegészíti egymást, és egyikről se tudnék lemondani. A komponálás belső szükséglet, valószínűleg akkor is írnék darabokat, ha rajtam kívül senkit nem érdekelne, a zenélés pedig főleg társas élmény, aki nem brácsázott (még...) Mozart, Bartók vagy Kurtág vonósnégyeseket egy jó kvartettben, az valamit nem tud...

- Jelenleg milyen új művön dolgozol?

- Éppen befejeztem az Anima Musicae Kamarazenekar születésnapi koncertjére „rendelt" darabot, a következő egy kürt-cselló-zongora trió lesz, ami a szombathelyi Bartók Szemináriumon fog megszólalni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Belenézhetünk Fischer Iván utazószekrényébe

Magyarósi Csaba vlogger a Fesztiválzenekar Müpa-maratonja előtt forgatott az együttessel, még Fischer Iván utazószekrényébe is benézhetett.
Könyv

Elhunyt Tandori Dezső

80 éves korában elhunyt Tandori Dezső író, költő, műfordító, az utóbbi évtizedek irodalmának koronázatlan és különc királya.
Zenés színház

A nép dívája: Renée Fleming 60 éves

Születésnapot ünnepel Renée Fleming, akinek hangját az opera mellett filmekben is gyakran hallani, és nálunk is koncertezett már.
Zenés színház

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Jazz/World

Kvíz: Mennyit tudsz a jazzről?

Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.