"Kutatások bizonyítják, hogy a zene az oktatás első két évében óriási mértékben növeli a kreativitást. Ha lehetőségem lesz rá, a magam részéről szívesen a mindennapos zenetanulás bevezetése mögé állok" - jelentette ki Doncsev András.

Az államtitkár kiemelte, hogy az új kerettantervben növelik az ének-zene órák számát, a 7. évfolyamtól pedig megjelenik a dzsessz és a könnyűzene. Hozzátette: a napokban előterjesztett Cseh Tamás Programban szintén van egy iskolai könnyűzenei oktatási alprogram. Arra is kitért, hogy 5 milliárd forintból ötven városban kreatív házak hálózatát alakítják ki a meglévő infrastruktúra felújításával, és ezekben kötelező lesz zenei stúdiók létrehozása.

Babos Gyula zenész azt mondta, hogy szívesen látna egy popzenei akadémiát a tehetséges zenekarok képzésére. "Az alapfokú zenetanulás sikere nem azon múlik, hogy van-e elég hangszer az iskolákban, alapvetően az oktatás személyi feltételeket kell megteremteni" - mondta a gitáros.

Bekényi József, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének titkára arról számolt be, hogy ma Magyarországon a 18 év alattiak 22 százaléka, 250 ezer diák jár alapfokú művészeti oktatásra, mintegy fele tanul közülük zenét, amire szerinte büszkék lehetünk. "A Szövetség beterjesztette, hogy legyen könnyűzenei művészeti ág az oktatásban, ugyanúgy hatéves alapfokú rendszerrel, ami a dzsessz esetében már működik".

Tuomo Tahtinen, a Finn Zenei Exportiroda igazgatója a finn könnyűzene nemzetközi sikerének hátterét vázolta fel előadásában. Elmondta, hogy a finn zeneipar éves forgalma 837 millió euró (255,3 milliárd forint) és 570 millió eurót (174 milliárd forint) fordítanak a finnek a zeneoktatásra. Az ágazat exportjának értéke tavaly 35,8 millió euró volt, ami 100 százalékos növekedést mutat a tíz ével korábbi összeghez képest.

"A finn könnyűzene legfontosabb exportcikkei közé a Nightwish és a The Him tartozott az elmúlt évtizedben, amit a pénzügyi befektetések, a Finn Zenei Exportiroda különböző területeinek összehangolt tevékenysége, a kapcsolati tőke mellett meglévő kormányzati támogatás is segített" - fogalmazott Tuomo Tahtinen. Úgy vélte, Magyarországon is szükség lenne egy zenei exportirodára a külföldi sikerek eléréséhez.