Ha lenne egy gép, amelynek segítségével időutazást tehetnék... Szívesen meghallgatnám például, hogyan improvizált Bach, de az 1830-as évek Párizsába is ellátogatnék, és nem hagynám ki a századforduló Monarchiájának két nagyvárosát: Bécset és Budapestet sem. Ez utóbbira időnként lehetőségem nyílik a régi hanglemezek hallgatásán keresztül. Az elmúlt hetekben például a századforduló szecessziós Bécsében jártam operaházban - modernebb közlekedési eszközzel: CD-n. Goldmark Károly A Sába királynője című operáját hallgattam meg (Pannon Classic PCL 8053) - olyan élmény, amit nem tartok meg magamnak.

A 20. század első éveiben vagyunk. 1897 októbere óta Gustav Mahler a Hofoper igazgatója, az ő vezetésével rendkívül magas színvonalú produkciók születnek a Ringstrassén. Több híres opera első bécsi előadása valamint új betanulása Mahler személyes irányítása alatt zajlik. Az első általa vezényelt bécsi ősbemutató 1899-ben a keszthelyi születésű Goldmark Károly A hadifogoly című operája volt. Két évvel később pedig új betanulással mutatta be A Sába királynőjét, Goldmark legelső, ószövetségi tárgyú operáját.

Goldmark művei közül Mahler leginkább A Sába királynőjét kedvelte. Különösen a 2. felvonás templomi zenéje tetszett neki, úgy találta, ereje és pompája felidézi az Ószövetség szellemiségét. Talán emiatt is feltűnően sok pénzt áldozott az opera színrevitelére. A Mahler által vezényelt bemutató nagy sikert aratott, az 1901-1902-es szezonban összesen tíz alkalommal játszották és a későbbiekben is a repertoáron maradt. A főbb szerepeket a kor bécsi operasztárjai énekelték, közülük Wilhelm Hesch (A főpap) énekét meg is hallgathatjuk a CD-lemezen.

1904-ben új, még ragyogóbb szereposztással adták elő A Sába királynőjét Bécsben. Mahler talán ezzel próbálta „kárpótolni" a szerzőt, hiszen nem sokkal előtte elzárkózott attól, hogy Goldmark legújabb, Götz von Berlichingen című operáját bemutassa Bécsben. Ugyanakkor mindent megtett azért, hogy Leo Slezakot rávegye, tanulja be Asszád szerepét. Sikerrel járt, és - mint az a lemezen is hallható - Slezak is jól járt a szereppel: a Magische Töne kezdetű áriából készített hangfelvétele valóban mágikusan szép. Az új szereposztás mellett Mahler visszaállított egy korábban húzott részt, a negyedik felvonás végén található duettet, melynek 1909-ben készült felvétele ennek köszönhetően szintén meghallgatható.

A lemezen szereplő felvételek nagy része az új szereposztás után készült. Így alkalmunk nyílik meghallgatni az új szereplők közül Leo Slezak mellett Friedrich Weidemann (Salamon király) és Gerhard Stehmann (Baal-Hanan) hangját is. A főpapot 1904-ben is Wilhelm Hesch énekelte, a CD első száma rögtön az ő áriája. A Sába-keresztmetszet érdekessége, hogy bár a felvételek nem egy időben készültek, mégis szépen összeáll egy, az opera híres részleteit bemutató hangfelvétel-sorozat, beleértve a felvonásokat záró együtteseket is. A hangfelvételek minősége a korszakhoz képest kiemelkedően jó. Ez nagyrészt a kiváló hangrestaurálásnak köszönhető, így még a sokszor kellemetlen élményt nyújtó női hangfelvételek is több mint hallgathatóan szólnak a lemezen Elise Elizza (Szulamit), Elsa Bland (Sába királynője) és Grete Forst (Astaroth) előadásában.

A lemezen öt további, a keresztmetszethez nem kapcsolódó hangfelvétel szerepel. Az összeállítók biztosítani akarták az összehasonlítás lehetőségét, ugyanis négy Asszád (Josef Mann, Enrico Caruso, Erik Schmedes és Andreas Dippel) hangját is meghallgathatjuk, ráadásul Caruso olasz nyelven előadott Magische Tönéjét (a beágyazott videón a restaurálatlan felvétel hallható - a szerk.) valóban érdemes összevetni Slezákéval. Egyetlen magyar énekesként Takáts Mihály kapott helyet a válogatásban, aki Salamon imáját énekli egy 1908-ban, Budapesten készült hangfelvételen.

A Sába királynője 44-szer került színre Bécsben Mahler igazgatása alatt, több alkalommal is Mahler vezényletével. Ezen előadások atmoszféráját érezhetjük a felvételeken, s ha csak erre gondolunk, akkor már fölösleges a kérdés, hogy mitől is mágikusak ezek a hangok. Be kell ülni az időgépbe, és meg kell látogatni a bécsi operaházat. Megéri.