Edu-Art

Wagner’s greatest hits EUYO módra

2011.04.07. 16:37
Ajánlom
Április 3-án az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának hangversenyével ért véget az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál. Ha az emberek nem is lógtak a csilláron (vagy a hangvetőn), mindenesetre nagy érdeklődésre tartott számot a Művészetek Palotájában megtartott koncert.

A European Union Youth Orchestra (EUYO) ötlete 1976-ban pattant ki a dél-afrikai-brit származású, fiatal művészeket támogató Lionel Bryer és felesége, Joy agyából azzal a céllal, hogy egy olyan együttes jöjjön létre, amely összefogja az Európai Unió tagállamainak legtehetségesebb fiatal muzsikusait a békéért és a társadalmi egyetértésért munkálkodó ideális európai közösség modelljének megteremtése érdekében. A zenekar alapító zeneigazgatója Claudio Abbado volt, tőle a stafétabotot - illetve a karmesteri pálcát - később Sir Bernard Haitink, majd 2000-ben Vladimir Ashkenazy vette át. A világ számos országában koncerteztek már, több nemzetközileg elismert karmesterrel és szólistával dolgoztak együtt és jó néhány díjat is magukénak tudhatnak.

Mindezt a rövid történeti bevezetőt csak azért tartottuk fontosnak, hogy érezzük, milyen rangos, világszínvonalat képviselő együttes látogatott el hozzánk Budapestre a német karmester, Claus Peter Flor irányításával, aki egyébként jelenleg a Malajziai Filharmonikusok zeneigazgatója, több neves zenekar vendégkarmestere. S e bevezetőt még azért is, hogy azok a kedves koncertlátogató-olvasók is érezzék a dolog súlyát, akik nem nagyon hisznek a bizonyos szempontból ad hoc-nak mondható, különböző háttérrel rendelkező ifjú muzsikusokat egybegyűjtő, néhány próba után koncertező zenekarok minőségi munkájában. Megjegyzem, egy kicsit én is ebbe a szkeptikus kategóriába tartozom.

A tulajdonképpen több szempontból is ünnepi eseményt egy igazán kedves gesztussal, a magyar Himnusz megszólaltatásával kezdték a fiatalok. Nagy meglepetésemre azonban - néhány ember kivételével - „nem lépett be" a kórus, a jobbára magyar vendégekből álló közönség nem zengte saját nemzeti énekét, ami itt, Kodály országában különösen szégyenletes. Amikor ezután megszólalt Beethoven Örömódája - az Európai Unió Himnusza -, gondoltam, talán mégis a közönség összetétele nemzetközi és ezt majd harsogják, de tévednem kellett. Pedig a dirigens is igen heves mozdulatokat intézett a tisztelt nagyérdemű irányába, sajna eredménytelenül. De ne többet az énekórák hatásáról és a közönség kritizálásáról.

A műsor gerincét Wagner-operák híres zenekari részletei alkották, amelyek Liszt Les Préludes című szimfonikus költeményét fogták közre. Már-már wagneriánusnak tartom magam, valahogy az ilyen hangversenyek alkalmával, de az ilyen hangfelvételeknél is elgondolkozom, hogy vajon van-e értelme az effajta „best of"-szerű válogatásoknak. Általában oda lyukadok ki, hogy bár valamilyen szinten érvényüket vesztik a kiragadott részletek, viszont tény, hogy egy szélesebb publikum eléréséhez minden bizonnyal szükség van a slágerekre is. Kérdés, vajon Wagner a legmegfelelőbb szerző ebből a szempontból? Mindenesetre kevés laikus van, aki ne lelkesülne fel a Tannhäuser-nyitányon vagy a Walkürök lovaglásán, de valljuk be őszintén, a könnyen emészthető kategóriába más már nem nagyon fér bele.

A műsort kezdő Rienzi-nyitányban megfogott az együttes finom, puha tónusa, a telt, homogén hangzású vonósok különösen érzékenyen és kifejezően játszottak. Főképp a fúvósoknál - elsősorban a trombitánál - lehetett intonációs zavarokat megfigyelni, ami némiképp rontotta az összhatást. Ami zavart az elején, de néha a későbbiek folyamán is, az a karmester balettművészete: vezénylésében sokat adott a külsőségekre, rengeteg felesleges mozdulattal.

A walkür egyik legismertebb része következett a Rienzi után: Wotan búcsúja és a Tűzvarázs. Itt már kezdett körvonalazódni egy erős mélyrezes szekció képe, de összességében tekintve az interpretációra, nem igazán állt össze a zene teljes egésszé. Szétesett, túlságosan tagoltra sikerült az előadás, amelynek az lehetett leginkább az oka, hogy a tempóváltásokat sajnálatos módon nehezen követte a zenekar, a vége kicsit lassú lett, hiányzott belőle a lendület. Ez Liszt Les Préludes-jénél is hallható volt, de itt már a darab elején meglepett a pontatlanság: a pizzicatók az együttes képtelen volt egyszerre játszani. Itt is zavart egy kicsit a trombita, továbbá a magas fúvósállások intonációja, de zeneileg jobban összeállt, mint az előző Wagner-highlight.

A szünet után a Tannhäuser-nyitány himnikussága magával ragadott, de sajnos itt is előfordultak intonációs kellemetlenségek, ráadásul a hegedűsök időnként össze-vissza játszottak, szinte clustereket előidézve. Az istenek alkonyából következett ezután Siegfried rajnai útja és a Gyászinduló, ahol a vonósok és a rézfúvósok versenyében a rezesek kerekedtek felül, holott a dallamot inkább az előbbiek vitték volna. Megjegyzem, a kürtszóló egészen karakteres volt, viszonylag kevés gikszerrel.

A nagy durranás a hangverseny végére maradt: mintha kicserélték volna a zenekart, rég hallottam már ilyen jó Walkürök lovaglását, precíz játék, színgazdagság és lendület jellemezte az együttes játékát. A lelkes közönség ráadást is kapott, a Rajna kincse fináléját, amikor az Istenek bevonulnak a Walhallába. A közönséget székbe döngölő timpani-szóló után a már jól bevált, szépen kivitelezett himnikus hangvétel zárta a koncertet, s egyben az idei Budapesti Tavaszi Fesztivált.       

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.