Edu-Art

Zenei szilíciumvölgy a magyar fővárosban?

2012.12.04. 17:40
Ajánlom
Szűk körű sajtóbeszélgetésen fejtette ki Batta András a budapesti komolyzenei élet lehetséges megújulásának koncepcióját.

A Gutmann Fórum immár negyedik éve látja vendégül a hazai gazdasági, kulturális és tudományos élet kiemelkedő személyiségeit. Inotai András, Vizi E. Szilveszer, Csaba László, Kovács Árpád, Várszegi Asztrik és mások után 2012. november 26-án dr. Batta András, a Zeneakadémia rektora volt a szellemi műhely vendége. A Zeneakadémia Baráti Körén, illetve a Génie Oblige Alapítványon keresztül a Gutmann szakemberei régóta figyelemmel kísérik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem innovatív kezdeményezéseit - voltaképpen ezek tapasztalatairól és továbbfejlesztési lehetőségeiről számolt be Batta András, amikor a szűk körű sajtóbeszélgetésen részletesen kifejtette régóta dédelgetett "zenei szilíciumvölgy"-koncepcióját. Az elgondolás lényege, hogy a túlzás nélkül világszínvonalúnak mondható budapesti komolyzenei élet szereplői az eddiginél intenzívebb összefogással, innováció- és projekt-központú szemlélettel, valamint hatékonyabb marketing-kommunikáció segítségével állítsanak az állami támogatások mellé - stabil és nem utolsósorban a jelenleginél nagyvonalúbb rendezvények megvalósítását lehetővé tévő - üzleti szférából érkező forrásokat.

Mint azt bevezetőjében Batta András elismerte, e nemes cél 2012-ben álomszerűnek tűnhet, ám bizonyos elemei már meg is valósultak - legalábbis ami a Zeneakadémiát illeti. A zenei szilíciumvölgy kifejezést ugyanis 2005-ben használta először Batta András, ekkor még a Zeneakadémia tradicionális értékeiben rejlő, ám a menedzsment, a kommunikáció és marketing régimódisága illetve hiányosságai miatt kiaknázatlan lehetőségek felett elgondolkodva. A fejlesztési koncepció kulcsa már akkor is az volt, hogy világszínvonalú klasszikus zenei értékeinkre felhívja a figyelmet, s felismertesse a döntéshozókkal, hogy ezek az értékek támogatásra érdemesek, az üzleti szféra képviselőit pedig pedig meggyőzze arról, hogy érdemes a komolyzenébe fektetni még akkor is, ha a szektor közvetlen profitot nem termel. Ahogy mondani szokták, a többi innentől történelem: a 2007-ben indult, már finisében járó rekonstrukciós nagyprojekt mellé kormányzati ciklusoktól függetlenül odaállt a kultúrpolitika, így nemcsak a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem infrastruktúrája: épületei és technikai felszereltsége, de a hangszerek, és az oktatás tartalma is alapjaiban újulhat meg, 90%-ban Európai Uniós forrásból. E sikertörténet tapasztalataiból merítve javasolja a Zeneakadémia rektora, hogy merjen a budapesti komolyzenei élet egésze "egységben és nagyban gondolkodni". S ahogy a kaliforniai Szilíciumvölgy a Stanford University műhelyeiből mint innovációs központból bontakozott ki, úgy kíván a Zeneakadémia is "rendezőpályaudvarként" a folyamat élére állni.

Batta András a hagyományait tekintve az európai zeneakadémiák között egyedülálló Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mellett a budapesti zenei szilíciumvölgy megalapozottságát bizonyító értékek között említette a magyarok kiemelkedő zenei tehetségét és fogékonyságát, a magyar zene színgazdagságát (különös tekintettel a cigány, a sváb, a zsidó és a székely muzsika hozzáadott értékeire), a Kodályi elvek nyomán kialakított, széles tömegekhez elérő zenepedagógiai rendszert, valamint a városi fiatalsággal a népzenét (is) megismertető és megkedveltető, így annak továbbélését biztosító táncházmozgalmat. Ezek volnának tehát azok az értékek, amelyeket jobban kihasználva olyan regionális centrum volna létrehozható, mely globális érdeklődésre is számot tarthat.

Ami az intézményi összefogást illeti, Batta András kezdeményezésére már 2009-ben megalakult a Budapesti Kulturális Klaszter, ám akkor még korainak bizonyult a közös platform. 2011 folyamán új szövetség körvonalazódott, a Müpa, az Operaház és a Zeneakadémia, valamint a Budapesti Fesztiválközpont szoros együttműködése az évadtervek összehangolása mellett elsősorban a beutazó turistákat megcélzó csomagajánlatok kidolgozására, és a korábbiaknál hangsúlyosabb, külföldieket megcélzó reklámokra terjed ki - nem csoda, tehetjük hozzá, hogy mindebből a budapesti közönség vajmi keveset láthatott. A közös marketingstratégiával megerősítendő fővárosi intézményhálóhoz  - a korábbi elképzelésekben szereplő prózai színházak és múzeumok helyett - olyan további zenei központok csatlakozását várják, mint az Operettszínház, az egyelőre még csipkerózsika-álmát alvó CET és Vígadó, valamint az izgalmas zenei projektekkel kísérletező VAM Design Center, illetve a 2013-ban megnyitó Budapest Music Center. A BMC-t Batta András a zenei szilíciumvölgy másik mintaintézményeként említette, kiemelve, hogy a magántőke bevonásával megvalósuló beruházásban a szokásos hangversenytermi funkciók mellett könyvtár, rendezvénytermek, étterem, jazzkocsma, stúdiók és vendégszobák is helyet kapnak, így biztosítva, hogy komplex projektek - mesterkurzusok, versenyek - is házon belül megvalósíthatók legyenek, illetve, hogy az intézmény gazdálkodását önálló bevételi források egészítsék ki. Hasonló multifunkcionális szolgáltatáscsomagot tenne lehetővé nagyobb - és állami fentartású - intézmények léptékeiben gondolkodva a zenei szilíciumvölgy.

A hagyományos koncerthelyszínek mellett Batta András hangsúlyozta egyrészt a pezsgő egyházzenei életű belvárosi templomok jelentőségét, valamint arra is rámutatott, milyen fontos kimenni az utcára, hogy a zene azokat is megszólíthassa, akik másként nem keresnék a klasszikus komolyzene élő előadásait. Amint a rektor emlékeztetett, már több ilyen próbálkozásnak is tanúi lehettek a budapestiek, főként a Zene Világnapja, illetve más hasonló fesztiválok kapcsán, de a Budapesti Fesztiválzenekar is rendszeresen utcára vonult az elmúlt években. Apropó zenekarok: természetesen a fővárosban működő zenei együttesekre is számítanának a zenei szilíciumvölgyben, mégpedig oly módon, hogy a zenekarok kínálatát összehangoló és közös platformról könnyen elérhetővé tévő marketingkommunikációs háló segítségével a szűk(ülő) piac dacára mindegyik együttesnek biztosítanák  a maga pótolhatatlan szerepét és helyét.

A7EC7819-46CE-4311-BBFF-6A98304B2EA2

Batta András méltatja a tehetségeket - 2012-es zenei Junior Prima-díjak

A nagyszámú intézmény rendkívül gazdag zenei programkínálatának eddiginél hatékonyabb "eladását" éppen ezért elsőként a budapesti komolyzenei élet egységes gyűjtőportálja segítségével kezdené Batta András, abból a megfontolásból kiindulva, hogy amíg nem átlátható, nincs eléggé szem előtt a terület, addig nem is lehet a kellő hatékonysággal a fejlesztésre és a lehetőséget kiaknázására koncentrálni. Ezt követné a kulturális turizmus fellendítése, elsősorban csomagok (tehát több napos, egymáshoz lazán kapcsolódó programok összefűzésével), valamint valóban közönségcsalogató hívószók és műsorok összeállítása, valamint  a - fesztiválokhoz hasonlóan -  termékként pozicionált ajánlatok révén. Éppen a fesztiválokhoz való hasonlatosság miatt volna Batta András szerint a budapesti zenei szilíciumvölgy megvalósításához kézenfekvő kiindulópont, sőt, akár megfelelő ernyőszervezet a Budapesti Fesztiválközpont. A rektor hozzátette, a hagyományos budapesti fesztiválok jelentősége a koncepciótól függetlenül hanyatlóban van, hiszen Budapesten szinte egész évben fesztivál van, és már korántsem akkor a különbség például a Budapesti Tavaszi Fesztivál és más nagy fesztiválok (Budapesti Wagner Napok, Budapesti Mahler Ünnep, stb.) kínálata között, mint akárcsak a Müpa megnyitása előtt volt.

A központi, illetve helyi finanszírozás mellett az eddiginél nagyobb szerepet szánna Batta András a budapesti zenei élet finanszírozásában a turizmus mellett az amerikai mintákat követő szponzorációnak, melynek a pénzbeli támogatáson túl is számos módszere ismert, ezek némelyikével - a tehetségek felkarolásától a marketingkommunikációs és értékesítési területeken nyújtott segítségig - a Zeneakadémia már tapasztalatokat is szerzett. "A magyar társadalom, a magyar zenei élet és a zeneoktatás végtelenül konzervatív, mindez egyenlőre lassítja az zenei szilíciumvölgy-koncepció megvalósítását" - sajnálkozott Batta András, hozzátéve, hogy 2012-ben már nem elég a repertoárt kiválóan eljátszani, a művészek és a művészet-menedzsment részéről elengedhetetlen a projekt-szemlélet, az innovativitás, és az interakció. S hogy gyakorlati példát is mondjon az új szemlélet működésére, a rektor a Zeneakadémia Marton Éva vezette Ének Tanszékét említette, ahol a kötelező körként is letudható operavizsgából társművészeti egyetemek és az Operaház bevonásával, fiatal zeneszerzőtől új művet rendelve, jelentékeny visszhangot kiváltó eseményt formáltak.

Bár a rektor előadásának kezdetén megjegyezte, zenei szilíciumvölgy-koncepciója a budapesti zenei élet pozitívumaira koncentrálva a benne rejlő lehetőségekre kíván fókuszálni,a sajtóbeszélgetésen jelenlévőkben erős kételyek ébredetek a fővárosi komolyzene-fogyasztó közönség mérete és fizetőképessége tekintetében, különös tekintettel utánpótlására, azaz a könnyűzenén felnövő fiatalok bevonzásának, és a zeneoktatás nehézségeire. Az újságírói kérdések és közbevetések sommázatát megfogalmazva jelen sorok írója arra kérte dr. Batta Andrást, hogy a zenei szilíciumvölgy tartalmi kérdései és üzleti jellegű célkitűzései közé kerüljön be - akár a Kodály Intézet keretében - egy, a populáris zenén felnövő fiatalok megszólítását, a tömegsport mintájára elképzelhető 21. századi tömegzene, és a zenetanár-képzés átfogó tartalmi megújulását célzó kutatócsoport felállítása, nem utolsósorban azzal a céllal, hogy az elmúlt hónapokban a zeneoktatás megújítását szorgalmazó kezdeményezéseknek (kapcsolódó cikkeink itt, itt és itt) szakmai támogatást és felügyeletet biztosítson.

A sajtóbeszélgetést követően a Fidelio megkérdezte Batta Andrást a Zeneakadémia előtt álló legközelebbi kihívásokról, a rekonstrukciós projekt tanulságairól és arról is, hogyan tett szert zenetörténész létére menedzseri tapasztalatokra. A rövidesen Liszt Ferenc Zeneművészeti és Zenetudományi Egyetem és Művészeti Központ névre átkeresztelendő intézmény rektorával készített interjúnk terveink szerint december 9-től lesz olvasható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Vizuál

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Klasszikus

Herbert von Karajan is bekerült Madame Tussauds panoptikumába

A legendás osztrák karmester viaszszobrát hétfőn leplezték le Bécsben. Hat hónapon át dolgoztak rajta.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Edu-Art gyerek

Kányádi Sándor mesét mond a krumpliról

A televízió hőskorában, amikor a látványláda értéket közvetített, Kányádi Sándor elmondta a Krumplis mesét a Cimbora című tévéműsorban. A műsor nevét azóta alapítvány őrzi, és a Balatonon rendeznek foglalkozásokat a gyerekeknek.
Edu-Art bohóc

Csinálj magadból hivatásos bohócot!

40 év után először indul nappali tagozatos bohócképzés a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában érettségizett fiatalok számára. Emellett más, a cirkuszművészettel kapcsolatos felnőtt szakképzésekre is lehet jelentkezni augusztus 21-ig.
Edu-Art interjú

„Nem biztos, hogy csak a szép hangban lehet gyönyörködni”

Fekete Mari zenei vezető, művésztanár, 55 éve tanít zenés színpadi gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A pályán eltöltött évtizedekről, régről és a máról, énektanításról és tizenkét németül tátogó törpéről beszélgettünk vele.
Edu-Art tünet együttes

Menedzsert és táncosokat keres a Tünet Együttes!

A független hazai kortárs tánc és színházi élet meghatározó társulata keresi legújabb csapattagjait.
Edu-Art müpa

Tehetségkutatót rendez a Müpa

"A föld alól is előkeresi a tehetségeket a Müpa" - avagy ismét megrendezik a rendhagyó, underground tehetségkutatót a Müpa mélygarázsában. A május 10-ig pályázó zenekarok közül a Müpában idén fellépő zenészekből álló szakmai zsűri választja ki az öt nyertest, akik május 26-án önálló koncertet adhatnak a Garázsband Fesztiválon.