Szilárda

Jankó Zsolt: „Rengeteg hasznos dolgot tanultam Szombathelyen”

2011.07.01. 18:42

Programkereső

Jankó Zsolt a Bartók Szeminárium és Fesztivál hallgatójából lett a a Filharmónia Budapest művésze, valamint a Kolozsvári Magyar Állami Opera és a Nagyváradi Filharmónia állandó, továbbá a Budapesti Fesztiválzenekar asszisztens karmestere. És még csak harminckét éves…

- Fiatal korod ellenére már számos eredménnyel, tapasztalattal büszkélkedhetsz. Te magad hogy látod, hol tartasz a karrieredben?

- Úgy gondolom, még nagyon az elején vagyok. Azt szokták mondani, egy karmester harmincöt-negyven éves korában válik igazán karmesterré, addig tanul, tapasztalatot gyűjt, és talán akkorra kifejlett egyéniséggé válik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a tanulási, fejlődési folyamat leáll.

- Az általad látogatott mesterkurzusok közül kiemelkedik a szombathelyi Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál, amelyen már négyszer is részt vettél Peskó Zoltán, illetve Tihanyi László irányításával. Mit jelentettek számodra a kurzusok?

- Egy nemzetközi kurzus mindig rengeteg lehetőséget rejt magában, természetesen elsődleges a kurzust vezető tanár személyisége, és mindaz a tudás, amit aránylag rövid idő alatt el lehet sajátítani tőle. Úgy gondolom, szerencsésnek mondhatom magam, hiszen mind Peskó Zoltán, mind Tihanyi László kiváló mesterek, akiktől rengeteg hasznos dolgot tanultam és segítettek látóköröm kiszélesítésében is. Ugyanakkor egyáltalán nem elhanyagolható az a fantasztikus lehetőség, amelyet a kapcsolatépítés terén nyújt egy nemzetközi kurzus. Szakmai kapcsolatok kialakításán túl elmondhatom, hogy igazi barátokra is leltem ezeken a kurzusokon.

Jankó Zsolt
Jankó Zsolt
Jankó Zsolt 1978-ban született Kolozsvárott. Ugyanitt a Zenelíceumban hegedülni tanult, majd 2002-ben diplomázott és 2009-ben magiszteri címet szerzett a Gh. Dima Zeneakadémia karmesteri szakán, Petre Sbârcea osztályában. 2003-2004 között a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen Leopold Hager növendéke volt, 2005-2006 között Erasmus-ösztöndíjjal a Velencei Konzervatóriumban tanult Giorgio Proietti osztályában. 1999-2010 között számos mesterkurzuson vesz részt: Octav Calleya, Emily F. Brown, Acél Ervin, Peskó Zoltán, Tihanyi László, David Zinman, valamint Fischer Iván irányításával. Románia szinte mindegyik szimfonikus zenekarát vezényelte, meghívott karmestere volt a magyarországi MÁV, Savaria, Szegedi, az észtországi Pärnu City Orchestra-nak, valamint mesterkurzusokon vezényelte a zürichi Tonhalle és a Schleswig-Holstein Fesztivál zenekarát. Számos opera- és balettelőadást vezényelt a Kolozsvári Magyar-, valamint Román Állami Operáknál. A Kolozsvári Bartók Fesztivál keretén belül vezényelte Bartók mindhárom színpadi művét, valamint fellépett a Miskolci Operafesztiválon is.

Mi mindent lehet egy ilyen rövid kurzus ideje alatt elsajátítani?

- A Bartók szeminárium főként tapasztalattal rendelkező karmestereket céloz meg, ehhez mérten van a repertoár is kiválasztva. Ezek a kurzusok a szakszerű  technikai megoldások mellett, főként új szemléletbeli irányokat adnak egy karmesternek. Értem ez alatt a különféle interpretációs megoldásokat, a vezénylési stílust és a próbán alkalmazott pedagógiai módszereket. Nagy segítséget jelent az, hogy a próbák videón rögzítve vannak és a vezető tanár ezt kiértékeli a nap végén. Rengeteget lehet tanulni a kurzus résztvevőitől is. El lehet lesni a pozitívumokat vagy éppen azt, hogy mit nem szabad. A kurzus igazán úgy hatékony, ha az ott tanult, ellesett dolgokat lehetőség van később kipróbálni, továbbfejleszteni.

Ha az ember kellőképpen felkészülve érkezik a kurzusra, akkor van ideje esténként koncertekre, rendezvényekre, zenetudományi előadásokra, sőt még más hangszeres kurzusokra is behallgatni. Igyekeztem részt venni ezeken a rendezvényeken, mert rendszerint rendkívül színvonalas és érdekes koncertek, előadások voltak a fesztiválon. Sajnos nem sikerült minden eseményre eljutnom, hiszen a karmester kurzus szinte az egész napot lefoglalta és eléggé fárasztó is volt. Nem tudom, más zenész hogy van ezzel, de én sajnos évad közben elég kevés koncertre, előadásra tudok eljutni, ezért is tartottam fontosnak, hogy részt vegyek ezeken a koncerteken, ha már úgymond karnyújtásnyira voltak.

- Mennyire követed a Szeminárium eseményeit, mióta nem vagy a kurzusok aktív résztvevője?

- Természetesen figyelemmel kísérem a Szeminárium eseményeit, és igyekszem Erdélyben is népszerűsíteni, hiszen ez egy nagyon jól megszervezett, színvonalas szeminárium. Nem elhanyagolható az a kellemes, baráti hangulat sem, ami minden szombathelyi kurzust végigkísér.

- Ha már Bartók Szeminárium: repertoárodban igen jelentős helyet foglalnak el Bartók Béla művei. Mondhatjuk, hogy ő a kedvenc zeneszerződ?

- Mindig azt mondom, hogy nincsen kedvenc zeneszerzőm, hanem az adott mű a kedvenc, amit éppen tanulok, vezényelek. Természetesen vannak kedveltebb zeneszerzőim, és Bartók kiemelkedő helyet foglal el az életemben. Büszke vagyok arra - és maradandó élmény volt számomra -, hogy nagyon fiatalon sikerült Bartók mindhárom színpadi művét vezényelnem a Kolozsvári Magyar Operában.

- Április végén Nagykanizsán, Veszprémben és Szombathelyen is vezényelted a Savaria Szimfonikus Zenekart a Bartók Szemináriumot is szervező Filharmónia Budapest felkérésére, a szombathelyi kurzusokon való sikeres részvételednek köszönhetően. Rendszeresen lépsz fel Magyarországon?

- Azt nem mondanám, hogy rendszeresen lépek fel, de már vezényeltem a Miskolci Operafesztiválon, Szegeden, Debrecenben, Nyírbátorban és Budapesten. Most, hogy a Budapesti Fesztiválzeneker asszisztens karmestere vagyok, mindenképp gyakrabban tartózkodom, illetve dolgozom Magyarországon.

- Váratlanul ért Fischer Iván felkérése, hogy a Fesztiválzenekar segédkarmestere légy?

- Tulajdonképpen igen. 2010 nyarán a németországi Schleswig-Holstein fesztivál keretén belül részt vettem egy mesterkurzuson, melyet Fischer Iván vezetett. A kurzus úgy volt meghirdetve, hogy annak végén Fischer Iván asszisztens karmestert választ. Mivel eredetileg erre 106 jelentkező volt, nem számítottam arra, hogy egyike leszek a két nyertesnek, mi több, az első évad után újabb felkérést is kapok a következő évadra.

- Mi vonz jobban, a színpadi vagy a szimfonikus repertoár?

- Mindkettőnek megvan a maga varázsa és mindkettőt szeretem. Azt hiszem, a szimfonikus repertoár talán picit több fantáziát igényel és elég nagy interpretációs szabadságot rejt magában. Ezzel szemben az operadirigálás nagyobb koordinációs készséget követel, hiszen a karmester az egyedüli közvetítő a színpad és a zenekar között, de kevesebb szabadságot enged meg, hiszen az egyéni interpretációt befolyásolja a mű színpadi elképzelése, színrevitele. 

- Több posztgraduális képzés elvégzésén túl vagy már. Iskolai keretek között folytatott tanulmányaid ezzel véget érnek?

- A bécsi és a kolozsvári magiszteri képzés után egyelőre nincs szándékomban iskolai keretek között tovább tanulni, de igyekszem rendszeresen részt venni mesterkurzusokon és a távoli terveim között szerepel egy doktori képzés is.

- Milyen új „projekteken" dolgozol? Mesélnél soron következő produkcióidról, fellépéseidről?

- Az elkövetkezendő évadban a megszokott koncerteken kívül felvállaltam egy olyan koncert programot, melynek célja a XX. századi erdélyi magyar zeneszerzők népszerűsítése. Elsősorban olyan zeneszerzők kerültek be a programba, akik már csak az idősebb korosztály emlékeiben élnek, főként azokra gondolok, akiknek nem adatott meg az a lehetőség, hogy műveik hanghordozón megjelenjenek, és ezért lassan feledésbe merülnek. Terveim szerint ez a műsor Erdély minden fontosabb városában bemutatásra kerül, a Communitas Alapítvány támogatásával. 

- Győriványi Ráth György blogjában legutóbb azt fejtegette, hogy a magyarországi operaélet számos meghatározó személyisége indult Erdélyből. Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy határon túli magyar muzsikusnak erdélyi szűkebb hazájában és Magyarországra érkezve?

- Úgy látom, lassan kezd kialakulni egyfajta átjárhatóság Erdély és az anyaország között. Egyre több anyaországi szólista jön Kolozsvárra, és ez fordítva is érvényes. Természetesen ez a kapcsolat lehetne sokkal hatékonyabb, intenzívebb, szervezettebb, de ehhez mindkét félnek konkrét lépéseket kellene tennie. Ami a néhézségeket illeti, az anyagi problémák mellett, melyek olykor rányomják bélyegüket egy-egy produkcióra, gondot jelent az, hogy Erdélyben nincs impresszárió iroda. A fiatal zenészek nagyon nehezen tudnak kitörni, és külföldön is megmutatkozni. Remélem, ahogy eddig, ezentúl is úgy alakul majd az életem, karrierem, hogy megfelelő helyen legyek a megfelelő időben.

- Magyarországon mikor láthatunk-hallhatunk legközelebb?

- Az elkövetkezendő évadban főként a Budapesti Fesztiválzenekarnál fogok asszisztálni, valamint 2012 őszén a Magyar Állami Operaházban bemutatásra kerülő Selmeczi György által komponált opera ősbemutatóját fogom dirigálni.