Etelka, Aletta

Lesz-e magyar El Sistema?

2012.06.23. 08:15

Programkereső

Szimfónia Program néven elkezdődött a híres venezuelai zenekar-pedagógiai módszer magyar változatának kidolgozása.

"Nincs fontosabb ma a zene világában annál, ami Venezuelában történik. Ha bárki megkérdez, hogy hol történnek igazán fontos dolgok a klasszikus zene jövőjét illetően, a válaszom egyértelmű: ott" - nyilatkozta Sir Simon Rattle az El Sistema (A rendszer) elnevezésű nemzeti klasszikus zenei oktatási hálózat eredményeit megismerve. Bár a José Antonio Abreu által a Venezuelai Ifjúsági Zenekarok Országos Hálózata alapjain 1975-ben létrehozott El Sistema alapelve emlékeztet a "legyen a zene mindenkié" kodályi eszméjéhez, a dél-amerikaiak nem a kóruséneklésre, hanem a hangszerjátékra építették zenepedagógiai rendszerüket. Igaz, az európai szokásokkal ellentétben nem a (zongorakíséretes) szólójátékra tanítják egyéni órák keretében a gyerekeket, hanem zenei napközihez hasonlítható csoportos foglalkozásokon képezik a növendékeket, mindenekelőtt a zenekari munkára, egyúttal tartalmas időtöltést és felügyeletet biztosítva az egyébként az utcán kallódó hátrányos helyzetű gyerekeknek. Így a zenetanulás nem az önmegvalósítást, hanem az együttműködési készséget, a társdalami érzékenységet szolgálja - persze a rendszer gyermekei között találunk olyan, zenész családból származó kiemelkedő tehetségeket is, mint Sir Simon Rattle pártfogoltját, a Los Angelesi Szimfonikus Zenekar élén 2011-ben Budapesten is bemutatkozó Gustavo Dudamelt. (Az archív fotón az El Sistema országos csúcs-zenekarát, a Simón Bolívarról elnevezett venezuelai nemzeti ifjúsági szimfonikus zenekart vezényli.)

Gustavo Dudamel a Simón Bolívar ifjúsági zenekar élén
Gustavo Dudamel a Simón Bolívar ifjúsági zenekar élén

Talán épp a Dudamel körüli hírverésnek köszönhetően egyre többek figyelmét kelti fel az El Sistema. Skóciában 2008-ban, Brazíliában és Los Angelesben idén indulnak el a helyi változatai, és Németországban, valamint Ausztriában is előkészítés alatt áll a bevezetése. Magyarországon mint a rendszerváltozás egyik nagy veszteseként számos gonddal küszködő zeneoktatási rendszer megújítására alkalmas módszerre, másrészt mint hatékony társadalmi felzárkóztatási modellre tekintenek a venezuelai példára. A rendszer hazai viszonyokra adaptálása Dr. Kupper András - aki tavaly a Liszt-év kapcsán két írását is megosztotta a Fidelio.hu olvasóival - hathatós közreműködésével, a Symphonia Alapítvány koordinálásával kezdődött meg. Mivel a rendszer szó kedvezőtlen felhangjai miatt a spanyol elnevezés pontos fordítását a szervezők szerencsétlennek tartotják, a projekt jelenleg Szimfónia Program néven fut, de felmerültek a Kodály 2.0 és az El Kodály elnevezések is - jelen sorok írójának véleménye szerint az eredetre utaló, de kétségkívül kissé magyartalan Szimfónia Szisztéma (SziSzi) is megfontolandó alternatíva lehetne.

Mint a muzsikakedvelő politikustól a Párbeszéd Házában június 19-én a tartott nyilvános előkészítő találkozón megtudtuk, az alapítvány célja, hogy "az El Sistema ihletésével, a Kodály-módszer és más hazai zenepedagógiai programok tapasztalatainak felhasználásával" indítsanak olyan társadalmi integrációs programot, amelynek célja nem az, hogy a magyar zeneoktatás rendszerét megújítsák, hanem hogy a zeneoktatás újszerű eszközeivel "a prifériára szorult családok gyermekeit kiszakítsák a szegénység csapdájából". A formálódó terveket ismertetve Kupper András elmondta, azt szeretnék elérni, hogy elsőként az általános iskolás korosztály számára, majd később az óvodásoknak is országos szinten bevezessék az El Sistema alapelveiből kiinduló zeneoktatási modellt, melynek lényege, hogy nem a tehetségkutatást, hanem a közösségi élményt célozza meg. Alapelveik a szeretet és a rendszeresség, és a venezuelai mintára a magányos hangszeroktatás helyett a közös gyakorlást, valamint a gyerekek zenekari játékra felkészítését szeretnék megvalósítani, az együtteseknek pedig rendszeres fellépéseket szerveznének, hogy a sikerekkel tovább motiválják az együtt zenélő gyerekeket.

Szádeczky-Kardoss Géza fotója a bolíviai Santa Ana zenekaráról
Szádeczky-Kardoss Géza fotója a bolíviai Santa Ana zenekaráról

A venezuelai rendszer mellett a Kárpát-medencei zenepedagógiai modellek, azaz a Kodály- és a Kokas-módszer, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, a Szent István Király zenei műhely tapasztalataiból is kívánnak meríteni. A szakpolitikus célja nem kevesebb, mint hogy a kormány a kezdeményezés mögé álljon és elkötelezze magát a széles körű magyarországi bevezetés mellett - ehhez elmondása szerint három államtitkár ígéretét már meg is szerezte. Pillanatnyilag a program finanszírozásának előkészítésén dolgoznak, Európai Uniós pénzeket az adminisztráció bonyolultsága miatt egyelőre ugyanis nem tudtak megpályázni. Úgy a program kidolgozásában, mint a bevezetés során számítanak az El Sistema iránt érdeklődő, magyarországi bevezetése iránt elkötelezett és a csoportos hangszeres oktatás terén tapasztalatokkal bíró zenepedagógusokra. Őszintén reméljük, felveszik a kapcsolatot a Fidelio Zenemisszión Bolíviában című blogjának szerzőjével is, aki saját bőrén tapasztalta meg az európai és a latin-amerikai módszerek különbözőségét (a fenti fotót ő készítette Bolíviában).

A részletes pedagógiai program kidolgozása 2012 nyarán esedékes, ősszel pedig már meg is kezdenék pilot-jelleggel a gyakorlati oktatást a monori cigánytelepen - az alapítvány munkáját a Pest megyei település önkormányzata, a helyben dolgozó szociális munkásokat összefogó szervezetek és a cigánypasztorációban nagy tapasztalattal rendelkező Hoffer József jezsuita atya is támogatja. Kupper András ugyanakkor hangsúlyozta: "nem kizárólag a cigányságot érintő társadalmi problémák megoldására tett kísérletről van szó". A jelenlévő roma zenetanárok mindazonáltal azt hangsúlyozták, hogy nem szeretnének kívülről jövő, kész megoldásokat, s számítanak rá, hogy őket is bevonják a program kidolgozásába. Suki András arra hívta fel a figyelmet, hogy speciális roma zeneoktatási modell éppen 40 éve létezik a Rajkó Zenekar és a köré szerveződő iskolák tevékenységének köszönhetően. Más pedagógus hozzászólók annak a kételyüknek adtak hangot, hogy megfelelően képzett és megfizetett, karizmatikus és motivált tanárok nélkül nem lehet sikeres a program. Kupper András válaszában azt fejtegette, hogy a Szimfónia Program beindítása a zenetanárok foglalkoztatási problémáira is megoldást jelenthetne.

A június 19-i találkozón felszólalt Révész Máriusz országgyűlési és kőbányai önkormányzati képviselő, a Parlament oktatási bizottságának tagja is. Az érdeklődőként megjelent politikus felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy az El Sistema átütő sikeréhez az is hozzájárult, hogy működtetését nem az oktatási, hanem a szociális minisztérium forrásaiból finanszírozzák (Venezuela kőolajból származó jövedelmeinek köszönhetően volt és van is mit a társadalmi felzárkóztatásra fordítani). Révész Máriusz annak a véleményének is hangot adott, hogy a forráshiányos magyar helyzetet ismerve pazarlás volna a jól-rosszul, de működő zeneiskolai rendszer mellett egy attól független másik hálózatot kiépíteni. Sokkal célszerűbbnek látná az El Sistema tanulságaiból merítve a magyar alapfokú zeneoktatást megreformálni. A magyar zeneoktatás hatalmas hibájának nevezte a képviselő, hogy alig nyújt közösségi élményt, az egyéni oktatási rend miatt a tanár-diák arány kedvezőtlen, a több száz gyermeket oktató intézmények közül alig néhányban működik igazi iskolai tömegzenekar, s a normatíva-számítás sajátosságai miatt a hátrányos helyzetű növendékek ingyenes oktatására is csak korlátozottan nyílik mód.

A Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola fúvószenekara, vezényel Makovecz Pál
A Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola fúvószenekara, vezényel Makovecz Pál

Kupper András prezentációja természetesen számos további kérdést vetett fel - terveink szerint hamarosan interjúban járjuk körül a legfontosabbakat. Addig is tekintsék meg az El Sistemát bemutató filmet, mely immár magyar feliratozással is elérhető (ha nem jelenne meg magától, a jobb alsó sarokban a CC gombra kell kattintani előcsalogatásához):