Etelka, Aletta

Zeneakadémia és Erzsébet-kori show-biznisz

2013.05.27. 16:20

Programkereső

Szabó Stein Imre a tradíció és a progresszivitás ötvözését tartja legfontosabbnak a Zeneakadémia néhány hónapja beiktatott marketing és komminikációs igazgatójaként, és műfordítóként is. Tóth Endre INTERJÚja.

- Hogyan lesz egy bölcsész végzettségű író-műfordítóból kommunikációs szakember?

- A bölcsészkar elvégzése előtt már annyiban eldőlt a sorsom, hogy a Törökfürdő című meglehetősen radikális irodalmi-összművészeti lap egyik alapítója voltam, valamint egy kisregényem megjelenése kapcsán velem készített televíziós riport után meghívott a producer műsorvezetőnek, majd szinte rögtön a Stúdió című kulturális műsor szerkesztő-műsorvezetője lettem. Az akkori írói idea szerint bölcsészként kisebb árulást követtem el mindezzel. Pedig a Stúdióról sok rosszat nem lehetett mondani, hiszen milliós nézettségű kulturális műsor volt, ráadásul főműsoridőben. Egyébként akkor és a későbbiek folyamán is igyekeztem szétválasztani a kétféle életmódot, hiszen a tévé mellett írtam, publikáltam, Shakespeare-t fordítottam. A Stúdió után az éppen megalakuló RTL Klubhoz kerültem kommunikációs igazgatóként, majd a közszolgálati televízió filmekért és szórakoztató műsorokért felelős főigazgatója lettem, a legutolsó munkahelyem pedig a Művészetek Palotája volt, ami némileg rokonítható mindazzal, amit most a Zeneakadémián csinálok.

Szabó Stein Imre
Szabó Stein Imre

Május 30-án a Globe on Screen sorozatban Szabó Stein Imre fordítása alapján készült feliratokkal közvetíti az Uránia Nemzeti Fimszínház Marlowe: Doktor Faustus-át a londoni Globe Színházból.

A Benn a pokol címmel megjelent fordításkötetében is olvasható ízig-vérig kortárs magyar szövegről a fordító így vall: "Nemcsak a szavakon van a hangsúly, hanem azon, hogy megpróbáljam visszaadni az eredeti hatást. Ez olykor szó szerinti átvételt is jelenthet, mert például Marlowe már használja a 'show' kifejezést. Néhol viszont lábjegyzetben közlöm az eredeti angol szót, hogy ha a rendező vagy a nyájas olvasó nem elégedett az általam adott változattal, másra tudja cserélni. E darabok egyik titka, hogy egyszerre játszották őket a felső és az alsó karzat közönségének. Ezért a fenséges, a költői, a tragikus szöveg és a magasabb rendű, vagy primér komédia egyszerre kellett, hogy működjön. Ezzel e három szerző voltaképpen kitalálta az Erzsébetkori show-bizniszt a színházban, akkor és ott Londonban, a Bankside-on."

A Doktor Faustus eredeti hatását Szabó Stein Imre e szavakkal foglalja össze: "Mintha Marlowe-t az okok és a végkifejlet érdekelné csak annak biztos tudatában, hogy főként ez utóbbi oly lángolóan eredeti, hogy a többi nem számít. No meg provokatív és pofátlanul remek, a rendező és a társulat biztos lehet benne, hogy mindenkor és mindenhol kiver néhány biztosítékot, hacsak a rendező nem emel unalomból védőfalat a darab köré. A súlyosan drámai részek mellett sok farce vagy komikus jelenet van - ezekben Marlowe saját korára aktualizál vagy épp közéleti kabarét csinál. Spekuláció és ravaszkodás nélküli brutális nyelvezete, az 'óriás bűnökhöz való óriás nyelv', ahogy Szerb Antal nevezte, amelyet pont Marlowe géniusza kínált fel  kortársainak igazi költői, fordítói kihívást jelent."

- Mit kamatoztathatsz a Zeneakadémián a Művészetek Palotája stratégiai kommunikációs tanácsadójaként megszerzett tapasztalatokból?

- Amikor a Müpába kerültem, különböző okokból kilenc hónapon át az intézmény teljes kommunikációját szerkesztőségi tartalmakkal kellett megoldani. Nem voltak hirdetési felületeink, ezért nagyon erős sajtókommunikációval kellett kiugranunk, és végig kellett gondolnunk, hogy az elit kulturális termékeknek elkönyvelt, az embereknek csak töredék százalékát érdeklő koncertekkel, programokkal mit tudunk kezdeni a sajtóban. Az, hogy egy elit kulturális beállítottságú portál vagy programmagazin listázza a programodat, önmagában még nem elég, és az sem, ha mondjuk - egyébként legfontosabb alapmédiumunk - az MR3 Bartók Rádió foglalkozik egy komolyzenei témával. Ezzel még nem lehet megtölteni a termet. De a terem megtöltésén túl alapvetően sokkal többről van szó: arról, hogy egyáltalán üggyé lehet-e tenni a komolyzenét, tematizálni lehet-e olyan kérdésekkel, melyek egyébként a sajtót ebben az őrült rohanásban nem érdekelnék. Az én axiómám az, hogy a kulturális médiumok megtartása mellett ki kell lépni szélesebb frontra anélkül, hogy roncsolnánk a védeni hivatott tartalmat, és azt érdekessé kell tenni úgy, hogy trendkövető módon utánunk jöjjenek a nagyobb médiumok. A Wagner-napoknál ennek érdekében azt találtuk ki, hogy négy híres operaénekest, valamint Fischer Ádámot és a Müpa vezérigazgatóját, Káel Csabát ültettünk le szemtől szembeni interjúkra komoly médiumokkal. Az ötlet bejött. A Zeneakadémián is hasonló a feladat.

- A Zeneakadémián korábban nem működött marketing-kommunikációs terület. Most miért vált szükségessé és melyek a legsürgetőbb feladatok a kommunikációs csapat számára?

- Egy egyetemnél önmagában ez nem lenne létkérdés, de a Liszt Ferenc téren zajló fejlesztési munkálatok befejezése után olyan integrált egység jön létre, ami véleményem szerint egyedülálló a világon. Hiszen a már eleve adott, világviszonylatban is a legmagasabban jegyzett zeneművészeti egyetem mellé - ahol nem mellesleg tudományos kutatómunkát is végeznek - egy történelmi értékekkel bíró, páratlanul érdekes épület csatlakozik, új, önálló koncertszervezési tevékenységgel. Ez máshol - ilyen teljes formájában - nincs. Saját koncerttér jön létre, amely egyrészt megőrzi a hagyományokat, másrészt viszont XXI. századi technológiával, HD kamerarendszerrel és a legkiválóbb hangtechnikával, a kisterem esetében pedig komplett színpadtechnikával lesz ellátva. A sokak által ismert világsztárok mellett a koncertek jelentős részét az egyetemi, tanszéki szakmai szűrőkön átment, publikum elé vinni szándékozott, az egyetemi élethez kapcsolódó hangversenyek fogják kitenni. Teljes tanszékek fognak bemutatkozni rögtön az első három hónapban. Ez máris hatalmas kommunikációs feladat: ennek önálló arculatot kell adni, olyan elnevezést, ami a hagyományból gyökerezik, nem veti ki magából a közeg, de megmutatja azt, hogy egy 13 milliárdos fejlesztés eredményeképpen jön létre valami új. A helyzet hatalmas lehetőséget ad az egyetemi élet számára, hiszen a legkiválóbb hallgatók számára  a Zeneakadémia nagytermében történő bemutatkozás kilépő lehet a világhír felé. S ha a  későbbiekben tévéműsorokat is tudunk majd készíttetni, megezerszerezzhetjük a célközönség számát. Ha mindezt sikerül végigvinnünk, mérföldkőhöz, evolúciós ugráshoz érkezünk a Liszt Ferenc által alapított Zeneakadémia életében.

- Mik az aktuálisan legfontosabb feladatai a területnek?

- Küzdünk az időhiánnyal, mert gyakorlatilag az alapoktól kell kialakítani a struktúrát, vadonatúj honlapot építeni, új arculatot tervezni, és olyan stratégiai médiarendszert, ami segítséget nyújt a nagyívű elképzelésekhez. Már elkezdtünk a programokon, az üzeneteken gondolkodni, néhány hónap múlva lesz új honlap, feláll egy reményeim szerint izgalmas kiadványstruktúra, ami markánsan megkülönböztet minket letisztultságában, eleganciájában, nagyvonalúságában a magyar kulturális piacon. Mindeközben végre kellő súllyal kezdhetünk foglalkozni a belső kommunikációval, mivel az említett rohammunka alatt nem tudtunk megismerkedni kellőképpen az egyetem tanáraival és hallgatóival.

Szabó Stein Imre
Szabó Stein Imre

- Milyen új kiadványok segítik majd a kommunikációt?

- Eleinte három alapvető kiadványt tervezünk, melyek reményeink szerint kinézetükben, struktúrájukban, elgondolásukban, dizájnban ki fognak ugrani az ismertek közül. Lesz egy elegáns, először háromhavi, majd féléves programkiadványunk mintegy 120 oldalon a kennerek szívét melegítő, puritánabb havi műsor, végül pedig az egyestés műsorfüzet. A feladat mértékéhez viszonyítva kis összegekből kell gazdálkodnunk. Nem titok: a kommunikációs, de a koncertszervezésre fordítható összeg is törtrésze a Müpáénak, miközben az elvárások rendkívül magasak. Fő szempontunk ezért a purizmus. Valószínűleg mi leszünk az első nagy kulturális intézmény, amely a kiadvány-portfóliójában tudatosan újrahasznosított papírral jelenik meg.

- A kommunikációs stratégiák kialakítása milyen arányban érinti az egyetem oktatási, valamint koncertközpont funkcióját?

- Szerintem a kettő együtt létezik. Ha szétválasztjuk, akkor tisztán elkülönülő feladatokat jelenthet ez a dolog, ugyanakkor az egész helyzet abból indul ki, hogy ezt szerves egységként kezeljük, aminek két alapvető fundamentuma az egyetem, ami persze mindennek az alapja, éltető forrása, és a koncertek. Az oktatáshoz kapcsolódó mesterkurzusokkal így például a Baranyay-Bogányi kurzussal már most is foglalkozunk, és ngyenesen látogatható előadásokról, tanári és hallgatói koncertekről is fogunk hírt adni, nem csak a Nagyterem attrakcióiról.

- Mi tehet még vonzóbbá egy zeneművészeti egyetemet és mi egy koncertközpontot itthon és külföldön egyaránt?

- Az, ha eredeti módon mutatja meg magát, azt, amire képes. Ebben aránytalanul nagy a szerepe a kommunikációnak, mivel olyan világban élünk, ahol ami nem kerül ki a hipertérbe, az az átlag percepció számára szinte nem is létezik. Az emberek többsége, főleg a potenciális közönség, mintákat követ. Ha az ügy érdekes, akkor a megjelenésekkel meg tudod szólítani a potenciális közönséget, a rohanó, de értelmes embereket. Nagyon szűk klisékbe zárták be a kultúrát, és főleg a komolyzenei műfajban lenne igazán fontos, hogy a médiában az őt valóban megillető helyre tudjuk helyezni.

- Végezetül hadd kérdezzem meg, honnan merítesz mindehhez inspirációt és erőt?

- Az élet minden területén nagy előny, ha az ember valóban alkotó kreativitással bír. Ezt sokan állítják magukról, de kevesebben ismerik ezt a tüzet. De ha valaki ennek a birtokosa - és a Zeneakadémián igen sok ilyen ember van -, egészen más léptékben tudja látni, megérezni a dolgokat. Mi együtt szeretnénk alkotni a Zeneakadémiával.