Pandora, Gabriella

Vigh Andrea: "Híres az oktatásunk színvonala"

2013.12.30. 16:43

Programkereső

Nemcsak a Zeneakadémia épülete újult meg 2013 októberére, az oktatásban is több újdonság jellemzi a tanévet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (LFZE) - erről beszélt Vigh Andrea rektor.

A nemzetközileg elismert hárfaművész csak november 1-je óta tölti be a rektori posztot, korábban azonban oktatási rektorhelyettesként már szolgálta az egyetemet, a tanárképzésben bevezetett új szisztéma előkészítése is az ő nevéhez fűződik. Rektor elődjével, Batta Andrással és a vidéki egyetemek művészeti karainak vezetőivel együtt teljes egyetértésben érték el, hogy változtathassanak a rendszeren. 

Korábban a hároméves alapképzésre épült rá a mesterfokozatot adó kétéves oktatás. "A tapasztalatok alapján a szakemberek úgy vélték, fontos, hogy a tanárképzés erős és gazdaságos legyen. Ezt célozza az osztatlan képzés. A hallgató - attól függően, hogy alap- vagy középfokú intézményben készül oktatni - 4+1 vagy 5+1 tanéves osztatlan képzésre iratkozik be, és mesterfokú diplomával végez."

 A jövő szempontjából kulcskérdés a tanárképzés - hangsúlyozta a rektor, aki szerint nem a professzionális muzsikusok dömpingszerű "előállítása" a cél. Hazai és külföldi kutatások, felmérések kimutatták, hogy aki zenével foglalkozik, annak jobb a problémamegoldó képessége, a logikai rendszere. Rövidebb idő alatt jobb eredményeket ér el más, akár humán, akár reál tárgyakban, és nem épül le idős korában. Vigh Andrea, hozzátette, hogy az akadémia tanárképzése prémium termék, nem tömegtermelés. 

Vigh Andrea
Vigh Andrea

Akik tanárszakra jelentkeznek, véleménye szerint igen megalapozott döntést hoznak. Az egyetem nagy előnye, hogy az elméleti szakokon - karvezetés, zeneismeret, egyházzene, népzene - kétszakos osztatlan képzést tudtak kialakítani, ami piacképesebb diplomát ad. Az egyszakos tanárokat nem tartják el a mai iskolák, "pendlizniük" kell, romlik a nevelés minősége. A kétszakos tanár ezzel szemben nem egyetlen tárgyat tanít, így teljes állást tölthet be. A hangszeresek ugyan egyszakos diplomát kapnak, de kamarazenét is taníthatnak. 

A tudományos és a művészeti szakokon megtartották a bolognai rendszert, azaz a 3+2-es osztott képzést, mert ez - mint a rektor fogalmazott - mágneskártyaként működik: hiszen ha a hallgató megkapta az alapdiplomát, gyakorlatilag az egész világ nyitva áll előtte a mesterfokozat eléréséhez. "Szerintem a fiatalok számára ez hasznos és jó, így tanulnak jól nyelveket, ismerik meg a világot, az eltérő módszereket. Sokan aztán hazajönnek és visszahozzák a megszerzett tudást" - fűzte hozzá. 

Vigh Andrea szerint a Zeneakadémia külföldi reputációja hatalmas. "Nő a külföldi hallgatók száma, híres az oktatásunk színvonala. A legtöbben zongoraszakra jelentkeznek. És mert ez az egyetlen akadémia, amelyet Liszt maga alapított, érezhető, hogy ez a tradíció ma is uralkodik az egyetem szellemiségén. A földgolyó minden tájáról, az Egyesült Államokból, Dél-Amerikából és Ázsiából, de még Ausztráliából is érkeznek hallgatók. Művész mesterképzésre jönnek, de van, aki részképzésre, kamarazenére, zenetörténetre iratkozik be - amiről csak oklevelet adunk - de általában itt maradnak a mesterfokozat megszerzésére." 

A következő lépésben a meglévő szakokat szeretnék fejleszteni, elindítani például a jazz tanszakon működő tanári után a művész mesterképzést. "Megnyitottuk az etnomuzikológia tanulmányokat, de csak két-három évente egy-két hallgató számára." 

 A különleges tehetségek iskoláját fönntartják, igaz, Batta Andrással néhány éve igazítottak rajta. A nagyon jó növendékeket igyekszenek átirányítani a konzervatóriumok inspiráló közegébe. Az igazán kivételesek közül 15 növendéket fogad be a különleges tehetségek iskolája. "Kötelességünk velük személyre szabottan, egyénileg foglalkozni, bár ehhez az akadémia semmiféle támogatást nem kap, a saját költségvetésünkből kell a költségeket kisajtolni." 

Zeneakadémia, homlokzat
Zeneakadémia, homlokzat

A Liszt Ferenc téri épületben a nagyterem és a Solti-kamaraterem már október vége óta fogadja a közönséget, de az egyetem még nem e falak között működik. "Január végén kezdjük meg a költözést, folyamatosan vesszük birtokba a tantermeket, a második félévet már ott kezdjük. Izgalmas lesz, akkor majd betölti a házat a diákok révén a frissesség, az elevenség, ami nekem most még nagyon hiányzik. Vissza kell hoznunk ide az életet, a lendületet, az atmoszférát, amelyért az emberek még annál is többre tartják a Zeneakadémiát, mint ami valóban: egy szecessziós csoda" - mondta.

A könyvtár foglalja el a régi helyét utoljára. "Azoknak a fantasztikus értékű kottáknak, dokumentumoknak, amelyek a birtokunkban vannak, biztonságos klimatikuskörülmények közé kell kerülniük, és erre nyáron kerülhet sor " - tette hozzá. 

Az orgonák helyreállítása még hátravan, erre külön 800 millió forint kormányzati támogatásról szóló ígéretük van. "Ebből két történelmi hangszer épül újjá: a nagytermi, illetve amely a kupolában állt. A nagyteremben már látható az ország valaha volt első koncertorgonájának impozáns homlokzata. Az épületünk műemlék, a Voit-orgonák műkincsek. Modern hangszer bárhová építhető, ide a tradíció megőrzése miatt ezeknek kell visszakerülniük "- hangzott el.  

A rektor szerint hétről hétre teljesebbé válik az a szerep, amelyet az egyetem betölt a zenei szférában. "Azt szeretném, hogy a Zeneakadémia Magyarország komolyzenei és jazz életének a szíve legyen, és a teljes magyar zenei életet fogadja be. Aki belép ide, érezze, hogy innen mindent elér, a pénztárban legyen kapható jegy valamennyi koncertre, legyen az az Óbudai Társaskörben vagy Szegeden, és jusson hozzá valamennyi információhoz "- mondta.