Luca, Ottilia

Japán tervek alapján épül a Magyar Zene Háza

2015.06.02. 10:58

Programkereső

Várhatóan a napokban aláírják a szerződést a Magyar Zene Házát tervező japán építész cégével (Sou Fujimoto Architects), a főépítész pedig a jövő héten látogat Budapestre, hogy egyeztessen a Városligetben, a Liget Budapest projekt keretében felépülő új központról.

Horn Márton, a Liget Budapest projekt kommunikációs vezetője elmondta: a Hungexpo régi épületeit a télen elbontják, majd a tervek szerint jövő nyáron megkezdődhet a Magyar Zene Házának építése. Az egész Liget Budapest projektre idén mintegy 19, jövőre az előirányzat szerint mintegy 30 milliárd forint áll rendelkezésre, ami elég az ütemezés tartásához.

Magyar Zene Háza látványterv (Sou Fujimoto Architects)
Magyar Zene Háza látványterv (Sou Fujimoto Architects)

Batta András, a Zeneakadémia egykori rektora, a Magyar Zene Háza-munkacsoport vezetője úgy fogalmazott: egy nyitott, közösségi, sok szórakoztató elemmel tanító intézményt szeretnének létrehozni, amely a zene csodáját közelebb viszi az emberekhez. Elmondása szerint az alapkoncepció az idei év végére teljesen kikristályosodhat, a jövő év pedig a kisebb szakértői munkacsoportok által végzett részletes tervezés időszaka lesz. Azt is hozzátette, hogy ebben a fázisban bevonják majd a már működő zenei múzeumok szakértőit is. A tervek aktuális állását bemutató prezentációjában Batta András az épület három szintjét egy partitúra három szólamához hasonlította, amelyek erősen összefüggnek, és így adják ki a teljes művet. A "vonzás tér" az élőzene és az élőszavas magyarázat helyszíne lesz, a "varázs-tér" az interaktivitást, az elektronikai effektusokat hangsúlyozza a 21. század világát tárva a látogatók elé, míg a "világosodó tér" a felvilágosításnak, az ismeretterjesztésnek ad helyet, a másik két térre építve.

A Magyar Zene Háza különleges helyszíne lehet a "hangdóm", amelyben az érdeklődők először a teljes csenddel ismerkedhetnek meg, majd a természet neszeitől egy mecset hangjain vagy épp egy erdélyi lakodalomban szóló muzsikán át egy szimfonikus hangversenyig a zene, a hangok számtalan arca tárul majd fel a látogatók előtt. A hangdóm egy további különlegessége, hogy ki is vetítik azt a teret, ahol éppen járunk, legyen az egy koncertterem vagy az őserdő. A hangdóm egyúttal új audio-vizuális műveket is ihlethet, profi zeneszerzők komponálhatnak az új helyszínre - magyarázta Batta András és a hangdóm ötletgazdája, Gőz László, a BMC igazgatója.

Magyar Zene Háza látványterv (Sou Fujimoto Architects)
Magyar Zene Háza látványterv (Sou Fujimoto Architects)

Gőz László szerint a Magyar Zene Háza egyik legfontosabb funkciója az lehet, hogy kibontakozáshoz segíthet tehetséges fiatalokat, akiknek ez az eszközpark maguktól soha nem állna rendelkezésre. Megjegyezte, hogy a tervek szerint a központhoz egy szabadtéri színpad is csatlakozik majd. Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója többek között azt emelte ki, hogy a Fujimoto-féle terv nagyon tiszteli, sőt ünnepli a környező természetet, a fákat, a parkot. Dubrovay László zeneszerző, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja szerint fontos, hogy állandóan frissítsék majd a központ technikai eszközeit, a fiatalokat játékosan bevonó interaktív alkalmazásokat. Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója örömmel bemutatna egy válogatást az általa vezetett intézmény elmúlt években elért eredményeiből, egyúttal figyelmeztetett rá: fontos, hogy ne csupán egy virtuális világot, hanem egy aktív világot tárjon fel a Ház, amelyben a látogatók gyakorlatban élvezhetik a zenét, például kipróbálhatnak egy-egy hangszert.

Magyar Zene Háza látványterv (Sou Fujimoto Architects)
Magyar Zene Háza látványterv (Sou Fujimoto Architects)

Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója azt emelte ki, hogy a Magyar Zene Házának a zene egészét kell bemutatnia, mert az egyes műfajoknak már megvannak az intézményeik. Helyet kell, hogy benne kapjon a klasszikus zene mellett a dzsessz, a musical, a kortárs zene, a cigányzene is - sorolta a példákat. Felvetette egy olyan, a köztereken elérhető információs pontok létrehozásának az ötletét, amelyek az adott estére összegzik Budapest zenei kínálatát, egyúttal egy olyan "duett-karaoke" szoba létrehozását is javasolta, amelyben a látogatók egy ismert énekes hangjával közösen énekelhetnek egy rövid produkció erejéig.

Csonka András, a Zeneakadémia kulturális igazgatója szerint a Magyar Zene Háza az oldott, interaktív környezettel sokat tehetne a komolyzene népszerűsítéséért, ezzel azt az alapmunkát végezné el, amelyet az olyan hagyományos intézmények, mint a Zeneakadémia nem tudnak és nem is feladatuk.

A háttérbeszélgetésen felszólalt Noll Tamás építész, a Fujimoto Sou által magyar partnerként választott M-Teampannon Kft. ügyvezető igazgatója is, aki elmondta, hogy az épület japán-magyar együttműködésben valósul meg, a mérnöki hátteret magyar szakemberek adják. Hozzátette, hosszú távra, "legalább 100 évre" tervezik a házat, szem előtt tartva a jövőben befogadandó legkülönfélébb eseményeket. 

A kérdésre, elképzelhető-e együttműködés a Néprajzi Múzeum több ezer népi hangszert tartalmazó gyűjteményének kiállításában, Horn Márton elmondta: már elkezdték az egyeztetéseket több múzeum vezetésével az esetleges együttműködésekről, így e gyűjtemény esetében is születhet megállapodás valamiféle összehangolt kiállításról.

Visszatérően felmerült a fiatalok megszólításának fontossága is, erre Horn Márton többek között utalt arra, hogy elindítottak egy Liget Youth elnevezésű programot, amelyben arra kértek fiatalokat, fogalmazzák meg, ők hogyan kommunikálnának a saját generációjukkal a Liget-projektről. A kiírásra 9, főleg egyetemistákból álló csapat jelentkezett, a közös munka jelenleg zajlik - tette hozzá.

Magyar Zene Háza látványterv (Sou Fujimoto Architects)
Magyar Zene Háza látványterv (Sou Fujimoto Architects)

A Magyar Zene Háza-munkacsoport tagjai Batta András mellett Gőz László, Szilasi Alex zongoraművész, valamint Petrik Máté, a projekt informatikai tanácsadója. Batta András méltatta a korábbi, Rockenbauer Zoltán által vezetett munkacsoport koncepcióját, amely alapul szolgált az épület tervezéséhez.