Pandora, Gabriella

"Életemben nem láttam ennyi Katy Perry-videoklipet"

2015.10.13. 15:39

Programkereső

Újabb művészeti programmal, a NézőKépzővel bővül az Átrium Film-Színház műsora. A budai teátrum az iskolai történelemoktatáshoz kapcsolódóan összművészeti csomagot kínál gimnazistáknak. A vizuális művészetek, a film, a színház, az irodalom és a zene segítségével a középiskolások egy finomra hangszerelt, többlépcsős történelemkurzuson vehetnek aktívan részt. A részletekbe az ötletgazda, a Margit körúti színház igazgatója, Magács László avat be minket.

- Az Átrium Film-Színház 2012-es megnyitása óta többször beszélgettünk merész kezdeményezésekről, kísérleti film-színházi produkciók életre hívásáról. Ez a mostani, fiatalokat megcélzó programcsomag azonban minden eddigi elgondolásnál összetettebb,  hosszútávú befektetés. Honnan jött a gondolat, hogy a gimnazistákat nem (csak) középiskolás fokon lehetne tanítani, hanem színházban is?

- Már nagyon régóta érdekel engem, hogyan tudnám megszólítani azokat a jövőbeli nézőket, akik aztán majd az Átrium törzsközönségét adják, és azt gondoltam, hogy ezt el kellene kezdeni a gimnáziumban. Csináltunk mi már a Merlinben (Magács László 2003-2012 között a Merlin Színház igazgatója volt – a szerk.) nagyon speciális programokat, amelyek különböző irányból, hatékonyan szólították meg a fiatalokat. Itt és most pedig kidolgoztunk Dohy Anna kolléganőmmel közösen  egy olyan átfogó rendszert, ami a gimnáziumi történelemoktatás kerettantervéhez kapcsolódva öt művészeti ággal ismerteti meg a gyerekeket. Felsorolásszerűen ez úgy néz ki, hogy az első évben az ókori Egyiptom halottkultuszába adunk betekintést a diákoknak, többek között egy VJ show segítségével.

A második év témája Amerika felfedezése lesz, amihez a filmművészet kapcsolódik. A gyerekek megnézhetik egy fiatal rendező, Fila Zsófi szkeccsfilmjét, ami széles merítésű montázs az Amerika felfedezését feldolgozó mozgóképekből. A harmadik évben a Csongor és Tünde újraértelmezésével a reformkor és a színház kapcsolódása kerül terítékre, ami egy nagyon izgalmas és valóban hosszútávú program. A negyedik év a huszadik századot idézi meg a filozófia és zene, például Wagner és Nietzsche segítségével. Engem igazából az érdekel, hogy ennek a két gondolkodónak az életműve hogyan szolgálta akarva-akaratlanul a német birodalmi eszméket. Így eljutunk a nemzeti szocializmusig, majd a második világháborúig, végül azokhoz a szörnyűségekig, amik a múlt században megtörténtek.

- Néhány közreműködőt már említettél. Kik lesznek a projekt előadói?

- Az ókori Egyiptom és a vizuális művészetek program házigazdája Karcis Gábor lesz, aki a VJ show-ban egyebek mellett a halottak útját mutatja be. Az Amerika felfedezésénél egy fantasztikus tudós, Vassányi Miklós fog az azték emberáldozatokról beszélni a diákoknak. A Csongor és Tünde kapcsán én szórakoztatom majd a gyerekeket, illetve a 20. századi program keretében egy nagyon különleges irodalomtudós, Romhányi Török Gábor és Selmeczi György kortárs zeneszerző, zongoraművész nyújt majd bepillantást Wagner és Nietzsche világába.

- Az Átrium fő profilja  a színház. A harmadikosokat megszólító reformkor és színház tematika hogy épül fel?

- A program fő pillére Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című darabja, az viszont nagyon nem mindegy, hogyan szólal meg ma ez a mű. Ebben segített nekem egy fiatal drámaíró, Szabó Bori, aki korábban a Bánk bánból készített kiváló átiratot. Őt bíztam meg azzal, hogy a Csongor és Tündéből írjon egy mai verziót. A munka közben azt próbáltuk kitalálni, hogy vajon a tinédzserek hogyan képzelik el Tündérországot. Majd egyszer csak rájöttünk, hogy ezt nem nekünk kell kitalálni, hanem meg kell kérdezni a fiatalokat. Megtettük. Nyáron tartottunk egy egyhetes Csongor és Tünde kurzust gimnazistáknak, amikor is megpróbáltuk kifundálni, hogy ők merrefele gondolkodnak. Arra kerestük a választ, hogy szerintük az Alkonyat-trilógia-e a Tündérország, vagy inkább a Mátrix, és kínálkozott még egy csomó más lehetőség. És még életemben annyi Katy Perry videoklipet nem láttam, mint azon a héten (nevet). Különben az egy érvényes gondolat volt, hogy az a nagyon buja és posztbarokk világ, amit ennek az énekesnőnek a klipjei adnak, az adott esetben akár Tündérország is lehet. A nyári kurzust követően ismét leültünk Borival összegezni a tapasztalatokat. Majd miután többször összevesztünk azon, hogy mit jelent a szerelem, szembesültünk azzal, hogy ebben soha nem fogunk megállapodni, hiszen én férfiszemmel nézem, ő pedig nőként tekint a szerelemre.

Magács László
Magács László
Fotó: Kövesdi Andrea

S akkor Borinak az az ötlete támadt, hogy inkább két egyfelvonásos darabot írna. Így lesz nekünk külön egy Csongor, és önállóan egy Tünde című színdarabunk. Ebből a két darabból pedig készítünk egy 50 perces beavató színházi verziót, elég jó szereposztással, mások mellett Börcsök Enikőt, Hirtling Istvánt, Széles Lászlót láthatják majd a harmadikosok. Abban bízom, hogy a már elkészült mű alapján nagyon sokat fogunk beszélgetni a középiskolásokkal arról, hogy mennyire szólítja meg őket ez a Mátrix-Tündérország, merthogy az Átrium terveiben szerepel ennek az átiratnak az egész estés színházi bemutatója is, valamikor tavasszal.

- Megkerülhetetlen a praktikus kérdés, hogy mikor indul a NézőKépző?

- Úgy tervezem, hogy novemberben már lesznek itt osztályok, de mivel ez egy nyitott történet, az iskolákra, az érintett osztályokra van bízva, hogy pontosan mikor kezdődjön el a művészeti képzés. Szerencsés dolognak tartom, hogy létrejött egy ilyen koncepció, és a fővárosi önkormányzat ezt szereti és támogatja, méghozzá úgy, hogy az általa fenntartott iskoláknak megvásárolta a jegyeit. Tehát van egy létező közeg, van egy létező gondolat, és ez most találkozott. Előzetes kalkulációim szerint 5 ezer gimnazista fog ebben a szezonban bejönni az Átriumba, és bízom benne, hogy a programsorozat végén úgy fog innen elmenni, hogy ez a színház dolog nem is olyan poros és érdektelen.