Árpád

A felejtés ellen egy irodalomtörténész íróval

2016.03.07. 16:03

Programkereső

Szilasi László a kortárs magyar próza egyik legkiválóbb szerzője, aki hat elméleti kötet után 2010-ben debütált szépíróként. A hangos sikert második regénye, a szegedi hajléktalanok világát bemutató A harmadik híd hozta meg számára. Szilasi László azt vallja, hogy szinte mindent az irodalom által tudunk igazán zavartalanul megszemlélni. Sajátos írói világába március 14-én a Müpa Literárium estjén enged betekintést.

Tanszékvezető egyetemi tanár, irodalomtörténész, esszéista, a régi magyar költészettörténet, a 19. századi magyar regény és a kortárs próza tudós kutatója, valamint regényíró. Szilasi László zsengéit, a Kanetti-novellákat a kilencvenes évek folyóirataiban olvashattuk, 2000-ben álnéven, Németh Gáborral közösen jegyezte a Kész regényt. Majd elkezdte gyötörni egy fiktív gyilkosság, aminek első regényében, a Szentek hárfájában járt utána. Az alföldi kisvárosban – az író szülővárosára, Békéscsabára hasonlító - Árpádharagosban játszódó cselekmény átível nagyjából az egész 20. századon, az első világháborút követő időszaktól a rendszerváltásig. Az intellektuális krimiként aposztrofált művel az író kidolgozott elbeszélői nyelven, magabiztosan debütált.

Második regényét, A harmadik hidat egy barátja ihlette, aki napról napra vesztette el mindenét. A mű megírását alapos kutatómunka előzte meg, személyes tapasztalatokat gyűjtött a szegedi hajléktalanok világában. Egy korábbi interjúban így nyilatkozott erről: „A harmadik híd megírásával például a hajléktalanság körülményei között élő embereket próbáltam közelebbről tanulmányozni. Ezt pedig úgy éltem meg, mint a felejtés ellen történő munkát.” S a könyvvel az olvasó figyelmét is ráirányítja valamire, amit addig nem vett észre: láthatóvá teszi az utcán élő embereket.

A Müpa irodalmi estjén megtudhatjuk, hogyan fér meg egy személyben a szépírás és a tudományos munka, valóban olvasta-e Jókai Mór minden művét, van-e olyan, hogy szegedi irodalom, hogyan sikerült a szegedi hajléktalanok világát belülről oly alaposan kiismernie, mint ahogyan az a regényben megmutatkozik. Szilasi László írásaiból Fátyol Kamilla és Terhes Sándor színművészek olvasnak fel, míg a zenét az ofszet gépmesterből zenei szerkesztővé, újságíróvá, 1995-től pedig népszerű dj-jévé avanzsált djArab fogja szolgáltatni.