elveszett közönség

2022 január 12., 11:35
Színház magazin Szerző: Csirák Csaba

„Rám sütötték, hogy irredenta vagyok, és nincs kegyelem!” – Szabadkay József, a fehér frakkos üldözött színigazgató

Szabadkay József színész, rendező, színigazgató húsz esztendőt töltött a szatmárnémeti színjátszás szolgálatában. Ez a fajta hűség szinte ismeretlen volt azokban az időkben a romániai magyar színjátszás történetében. Nagyszerű társulatot hozott össze, saját pénzéből átépítette és megmentette a szatmárnémeti színházat a trianoni döntés utáni években. 1944 késő tavaszán a zsidó származású Szabadkay József fehér frakkot vett fel, amikor a csendőrök érte jöttek és a gettóba vitték. Ebben a fehér frakkban kuporgott az Auschwitz felé tartó hosszú vonat egyik vagonjának a padlóján is, a sarokban. Írásunkkal neki állítunk emléket.
2022 január 7., 14:20
Színház magazin Szerző: Sándor Zsuzsanna

„Bolond ideálista vagyok” – Hetényi Elemér, egy erdélyi színészgeneráció nevelője

Az Elveszett közönség című cikksorozatunk előző részeiben bemutattuk a két világháború közötti erdélyi színjátszás legnagyobb alakjait is. Ennek az írásnak a főszereplője azonban nem tartozott a rivalda legfényesebb csillagai közé, mégis talán a legtöbbet tette az erdélyi színművészet fennmaradásáért és jövőjéért. Egy olyan korban, amikor magyar színésznek lenni Romániában egyet jelentett az állandó üldöztetéssel és nyomorral, ő megnyitotta 1923-ban az első színitanodát Erdélyben, oktatta, nevelte a következő színészgenerációkat. Ő fedezte fel Dajka Margitot is. Régi színházi dinasztia sarja volt Hetényi Elemér, aki a színház szabadságának eszméjét örökölte, és adta át növendékeinek.
2022 január 4., 11:45
Színház magazin Szerző: Gajdó Tamás

„Adjuk meg a mi magyarjainknak az ő színházukat” – Politikai játszmák Délvidéken száz évvel ezelőtt

Az Újvidéken 1918. november 25-én tartott Szláv Nemzeti Gyűlés kimondta a dél-magyarországi megyék csatlakozását Szerbiához. A régi magyar közigazgatás megbénult, az impériumváltással a magyar színtársulatok működését is gyorsan lehetetlenné tették. Egyetlen más utódállamban sem volt arra példa, hogy nem engedélyezték hivatásos magyar színtársulat működését. A délvidéki magyar műkedvelő társaságok szerepéről alig esik szó, pedig a két világháború között a magyar színházi kultúrát a műkedvelés mentette át az 1945 utáni időkre.
2021 december 28., 12:20
Színház magazin Szerző: Gajdó Tamás

A félbeszakadt előadás legendája – Táray Ferenc, a „magyar érdek”

„Élete kész regény volt”, állapítjuk meg gyakran, ha érdekes színészi karrierről olvasunk. A kijelentés Táray Ferenc pályafutására is igaz. A huszadik század első felében jelentős művésznek számított, emléke azonban mára teljesen elhalványodott. 1941-ben őt nevezték ki a „visszatért” Kolozsvár színházának élére, de annyira rossz légkört teremtett, hogy egy év múlva leváltották. „Az erdélyi magyar színjátszás meghatározó egyéniségévé válhatott volna, ha felvállalja a kisebbségi színjátszás küldetését, és ideszerződéseit nem csupán karrierje egy-egy állomásának tekinti” – írta róla Kötő József a Színjátszó személyek Erdélyben 1919–1940 címmel 2009-ben Kolozsváron megjelent könyvében.
2021 szeptember 18., 10:05
Színház magazin Szerző: Sándor Zsuzsanna

Mecénás és mészégető – Báró Kemény János, a Jóság Embere

Kemény János amerikai állampolgárként született 1903-ban, de egész életében erdélyinek vallotta magát. A két világháború között marosvécsi birtokán szervezte meg a helikoni közösséget, amely a jobb- és baloldali erdélyi írók közös parlamentje volt. Báró Kemény János a hídember szerepét töltötte be az erdélyi szellemi életben. Saját vagyonából mentette meg a csődtől a kolozsvári színházat, Horthytól Corvin-koszorút kapott, majd a holokauszt idején az ő támogatásával jött létre a Zsidó Színház Kolozsvárott. Menekítette az üldözötteket. A háború után alapító mecénása lett a marosvásárhelyi teátrumnak, innen aztán politikai okokból kirúgták. A báró mészégetőként dolgozott a kommunista diktatúrában. Drámai kelet-európai sorsáról több kötetes önéletrajzi sorozatot tervezett, de ez is csak torzó maradt.
2021 augusztus 7., 09:55
Színház magazin Szerző: Sándor Zsuzsanna

„Állampolgárok vagyunk, emberek, habár magyarok” – Börtöntől a Zsidó Színházig

„Jó szívem van és érzékeny lelkem. Elsiratok egy megfagyott verebet, megdöbbent egy éhes arc, és tébolyba vinne egy gyermek erőszakos pusztulása, ha látnám” – írta magáról Fekete Mihály színész, rendező, a temesvári színház igazgatója 1927-ben, a fogdában. Azért csukták le, mert ujjat mert húzni a román hatóságokkal. Az impériumváltás után üldözték őt Romániában a magyarsága, aztán a zsidósága miatt is. Mégsem akart elszakadni az imádott Erdélyétől.
2021 június 19., 11:55
Színház magazin Szerző: Sándor Zsuzsanna

„Barátom nem volt a sötét nyomor napjaiban” – Izsó Miklós színházi szabadságharcai

Trianon után sok erdélyi magyar művész menekült a román üldöztetések elől az anyaországba. De arra is volt példa, hogy egy magyar állampolgárságú színész-rendező önként vállalta, hogy Kolozsvárott marad és a magyarság szellemi fennmaradásáért küzd. Izsó Miklós nevét mégsem őrzik sem szobrok, sem emléktáblák. Pedig színészpedagógusként olyan nagyságokat adott a magyar színháztörténetnek, mint Kiss Manyi vagy Tompa Pufi.
2021 május 22., 12:15
Színház magazin Szerző: Sándor Zsuzsanna

Mi, színészek hevesebben reagálunk mindenre - Tompa Pufi, az Igaz Ember

A magyar színháztörténet egyik legsokoldalúbb alakja volt, akiből majdnem orvos lett. De úgy döntött, inkább színművészetével gyógyítja a közönséget. Pályáját Kolozsvárott kezdte az impériumváltás után. Majd 1945-től a budapesti Nemzeti Színház tagja lett. Kiváló komikus volt, ugyanakkor drámai hős is, ha kellett nótázott, operát is énekelt, székely anekdotákból sosem fogyott ki. Tompa Sándort egy ország Pufinak becézte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyolcvanöt előadást töröl a jövő évadból az Opera

A 24.hu értesülései szerint az intézményben tartott sztrájkot lezáró megállapodás következtében a Magyar Állami Operaház kénytelen törölni az Eiffel Műhelyházba tervezett előadások nagy részét.
Színház

Évadot hirdetett a Budaörsi Latinovits Színház – Alföldi Róbert, Pelsőczy Réka, Hegymegi Máté és Fehér Balázs Benő is rendez

Hat új bemutatóval készül a 2024/25-ös évadra a Budaörsi Latinovits Színház. Berzsenyi Bellaagh Ádám, a színház vezetője ezúttal is olyan alkotókat kért fel, akik magától értetődően tudnak bekapcsolódni abba a műhelymunkába, amely évek óta mind professzionálisabban és egyre több szakmai eredményt felmutatva működik Budaörsön.
Klasszikus

Schiff András is fellép május végén Kismartonban

A bécsi klasszika és Joseph Haydn kompozícióinak bölcsője, az Esterházy-kastély 2024-ben, az Esterházy alapítványok megalapírásának 30., jubileumi évében az évfordulóhoz méltó programokkal és kitárt kapukkal várja a klasszikus zene szerelmeseit. Így lesz ez májusban és júniusban is.
Klasszikus

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Könyv

Minden határhelyzet izgalmas az irodalomban – Rostás Eni a Lírástudók vendége

A Magvető Kiadó Határhelyzetek-sorozatában a kortárs, friss világirodalom legszebb kötetei kerülnek a magyar olvasók elé. Ezekről beszélgettünk a kiadó szerkesztőjével, Rostás Enivel, akivel felemlegettük Irene Solà fantasztikus sikereit is.

Nyomtatott magazinjaink