Dr. Máté Gábor világhírű, magyar származású kanadai orvos évtizedeken át dolgozott háziorvosként, foglalkozott függőkkel és a vancouveri kórház palliatív osztályának vezetőjeként gyógyíthatatlan, daganatos betegeket látott el. Négy bestsellert is írt, amelyek 38 nyelven jelentek meg és 2 millió példányban keltek el világszerte. Sok ezer embernek segített már megérteni és feldolgozni a traumáját. Mert ez az ő „ügye”. Hiszi és vallja, hogy az orvoslásban nem elválasztható egymástól a test és a lélek.

„Meg fog változni a piac, a lokális vásárlókra kell felkészülni” – mondja Faur Zsófi, a Faur Zsófi Galéria tulajdonosa és vezetője, aki nagyon szeretné, ha az lenne ennek az elmúlt két hónapnak a tapasztalata, hogy igenis fontosak a lokális közösségek, a család, a barátok. Ők is ezt erősítik a Bartók Béla úton, azaz a Bartók Béla Boulevard-on, ahol a Kulturális Tizenegy Egyesület elnökeként online fesztivál szervezését vezeti.

A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. Egy interjúsorozatban a kurátori csapat tagjait kérdezzük az egyelőre csupán a virtuális térben látható csoportos válogatásról. A negyedik epizódban Jan Elantkowski beszélt arról, hogy nem kell ahhoz elvonulni a nagyvilág elől, hogy a slow megvalósuljon.

A Libri közönségdíját idén Grecsó Krisztián nyerte a Vera című regényével, amelyet tavaly jelentetett meg a Magvető Kiadó. Az író a karantén utáni életünkről is beszélt a Fideliónak. Szerinte nem változott semmi, és ő csak az egyénben hisz, az egyén felelősségében és organikus gondolkodásában.

Mindig is bizonytalanságban éltünk, még ha ez most szembetűnőbb is. Feldmár András pszichoterapeutát kanadai otthonában, az interneten keresztül kerestük meg, hogy beszélgessünk a járványhelyzet ürügyén magányról, szellemi szabadságról, kenyérsütésről. És hogy megkérdezzük: végülis az ember az igazi vírus?

Kevés a bérlakás Magyarországon, a karanténnal járó bezártságban pedig a tér összeszűkül, nincs mese. A gyógyítást segítő kórházi terek pedig majd akkor jönnek létre, ha társadalom is gyógyulni akar, véli Vincze László építész.

Egyre többet foglalkozunk azzal, hogy vajon milyen világ jön ki a karanténból? Erről beszélgettünk Szipőcs Krisztinával is, a Ludwig Múzeum szakmai igazgatóhelyettesével. Vajon hogyan hat a bezártság a tárgyakhoz, a térhez való viszonyulásunkra, felválhatja-e a digitális tér a valódit?

A napjainkban zajló informatikai forradalom nyomán a globalizáció végképp visszafordíthatatlanná vált, ezért ahogy az ember túl tudott lépni a törzsközösségi társadalmakon, úgy kell most túllépni a nemzeti kereteken is. Csakis egy globálisan együttműködő emberiség tud szembenézni a jelenkor kihívásaival, legyen az klímakatasztrófa, pénzügyi válság vagy a napjainkat leginkább befolyásoló járványhelyzet, állítja Bojár Gábor.